
Szászrégenben több tervvel szeretnék elérni, hogy a város élhetőbb, zöldebb legyen
Fotó: Haáz Vince
Szászrégen és Segesvár két majdnem azonos lakosságú Maros megyei város, a költségvetésük azonban nagyon különbözik. Segesváré sokkal kisebb, ennek ellenére a megyében elsőként bevezetik a részvételi költségvetést, 200 ezer lejt szánva a lakók által benyújtott tervek megvalósítására.
2021. április 12., 20:072021. április 12., 20:07
Április a helyi költségvetések elfogadásának hónapja: a napokban elfogadásra váró keretösszegek esetenként csak iránymutatók, hiszen általában év közben legalább kétszer ki szokták egészíteni őket, átcsoportosítva a pénzeket, elosztva azokat, amelyeket a kormány időközben leoszt – ha leoszt.
Most két költségvetés-tervezetet néztünk át, az egyik Szászrégené, amelynek lakossága a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 37 485 személy, a pénzösszeg pedig, amely felett idén rendelkezik a városvezetés, 147,1 millió lej; a másik Segesváré, ahol hivatalosan 33 213 személy él, és az idei költségvetése 74,8 millió lej. Összehasonlításként Székelyudvarhelyen, amelynek lakossága 34 257 fő, az idei költségvetés – a tervezet szerint – 102 millió lej.
A Márk Endre RMDSZ-es polgármester által vezetett Szászrégen idei költségvetése, a hamarosan szavazásra bocsátott tervezet szerint 147,1 millió lej. Tavaly a városvezetés 111,59 millió lejből gazdálkodhatott. Az idei büdzséből 60 millió lejt szánnak fenntartási költségekre, beleértve a személyzettel járó kiadásokat és a működési költségeket is, s itt nemcsak a városháza, hanem az alárendelt intézmények fenntartásával járó összegek is szerepelnek. 87,1 millió lejt szánnak a fejlesztésekre, ez 30 millió lejjel több mint tavaly. A városnak több nyertes uniós pályázata van, így a fejlesztések egy részét ezekből valósítják meg,
Maros megye egyik legismertebb települését, a középkori vára miatt méltán híres Segesvárt tavalytól a Segesvárért Független Szövetség (UIPS) tagja, Iulian Sîrbu vezeti.
Segesváron a várfal megerősítésére idén is szántak pénzt a helyi költségvetésből
Fotó: Gálna Zoltán
A tervek szerint a település vezetői idén 74,7 millió lejből gazdálkodhatnak, ez valamivel több a tavalyi költségvetésnél, amely 66 millió lej volt. Idén, a városháza honlapján közzétett tervezet szerint 31 millió lejt szánnak fejlesztésekre, többek között a várfal megerősítésére és a városi strand korszerűsítésére.
Nagyon rövid időn belül harmincöt tervet töltöttek fel az erre a célra kialakított oldalra. Többen szeretnének játszótereket, kerékpárutakat, de egy autós mozit is kialakítanának.
Együttműködési megállapodást írt alá pénteken Csíkszeredai Városháza és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A dokumentumot Sógor Enikő alpolgármester és Pap Levente dékán látta el kézjegyével.
Lezárult az Erdélyi Mentorprogram negyedik évada, pénteken díjazták azokat az erdélyi vállalkozókat, akik részt vettek benne. A cél az volt, hogy az elmúlt egy évben a tapasztalt erdélyi magyar nagyvállakozók átadják a tudást a kezdő vállalkozóknak.
A parlament csütörtökön szavaz a 2026-os büdzsétervezetről.
A kézdivásárhelyi tanács pénteken rendkívüli tanácsülésen megszavazta a helyi adók és illetékek módosítását, amelynek értelmében több adótípus csökkenhet. Az önkormányzat a fogyatékkal élő személyek terheit is igyekszik enyhíteni.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a kormány figyelemmel kíséri az üzemanyagárak alakulását, hogy „bizonyos módon enyhítse azok hatását”, de hangsúlyozta, hogy az áremelkedést nem áll módjában szabályozni.
Ambrus Pál birkózóbajnok és aranydiplomás ügyvéd szobrát leplezték le szülővárosában, Szentegyházán pénteken. A felszólalók a jeles személyiség eredményeit, tartását, küzdeni akarását és becsületét méltatták.
Állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át pénteken a Pesti Vigadóban Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a március 15., a nemzeti ünnep alkalmából.
A március 15-i ünnepségsorozat zavartalan lebonyolítása okán útlezárásra és forgalomkorlátozásra számíthatunk Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.
Hamis nyilatkozattétellel és bigámiával vádolnak egy nőt, miután másodszor is megházasodott, anélkül hogy elvált volna az első férjétől. A nő az anyakönyvvezető előtt azt állította, hogy semmilyen jogi akadálya nincs a második házasságnak.
Európában – így Romániában is – strukturális gázolajhiány tapasztalható, ezért a térség jobban függ az importtól, mint a benzin esetében.
szóljon hozzá!