
Szászrégenben több tervvel szeretnék elérni, hogy a város élhetőbb, zöldebb legyen
Fotó: Haáz Vince
Szászrégen és Segesvár két majdnem azonos lakosságú Maros megyei város, a költségvetésük azonban nagyon különbözik. Segesváré sokkal kisebb, ennek ellenére a megyében elsőként bevezetik a részvételi költségvetést, 200 ezer lejt szánva a lakók által benyújtott tervek megvalósítására.
2021. április 12., 20:072021. április 12., 20:07
Április a helyi költségvetések elfogadásának hónapja: a napokban elfogadásra váró keretösszegek esetenként csak iránymutatók, hiszen általában év közben legalább kétszer ki szokták egészíteni őket, átcsoportosítva a pénzeket, elosztva azokat, amelyeket a kormány időközben leoszt – ha leoszt.
Most két költségvetés-tervezetet néztünk át, az egyik Szászrégené, amelynek lakossága a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 37 485 személy, a pénzösszeg pedig, amely felett idén rendelkezik a városvezetés, 147,1 millió lej; a másik Segesváré, ahol hivatalosan 33 213 személy él, és az idei költségvetése 74,8 millió lej. Összehasonlításként Székelyudvarhelyen, amelynek lakossága 34 257 fő, az idei költségvetés – a tervezet szerint – 102 millió lej.
A Márk Endre RMDSZ-es polgármester által vezetett Szászrégen idei költségvetése, a hamarosan szavazásra bocsátott tervezet szerint 147,1 millió lej. Tavaly a városvezetés 111,59 millió lejből gazdálkodhatott. Az idei büdzséből 60 millió lejt szánnak fenntartási költségekre, beleértve a személyzettel járó kiadásokat és a működési költségeket is, s itt nemcsak a városháza, hanem az alárendelt intézmények fenntartásával járó összegek is szerepelnek. 87,1 millió lejt szánnak a fejlesztésekre, ez 30 millió lejjel több mint tavaly. A városnak több nyertes uniós pályázata van, így a fejlesztések egy részét ezekből valósítják meg,
Maros megye egyik legismertebb települését, a középkori vára miatt méltán híres Segesvárt tavalytól a Segesvárért Független Szövetség (UIPS) tagja, Iulian Sîrbu vezeti.
Segesváron a várfal megerősítésére idén is szántak pénzt a helyi költségvetésből
Fotó: Gálna Zoltán
A tervek szerint a település vezetői idén 74,7 millió lejből gazdálkodhatnak, ez valamivel több a tavalyi költségvetésnél, amely 66 millió lej volt. Idén, a városháza honlapján közzétett tervezet szerint 31 millió lejt szánnak fejlesztésekre, többek között a várfal megerősítésére és a városi strand korszerűsítésére.
Nagyon rövid időn belül harmincöt tervet töltöttek fel az erre a célra kialakított oldalra. Többen szeretnének játszótereket, kerékpárutakat, de egy autós mozit is kialakítanának.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
szóljon hozzá!