
Szászrégenben több tervvel szeretnék elérni, hogy a város élhetőbb, zöldebb legyen
Fotó: Haáz Vince
Szászrégen és Segesvár két majdnem azonos lakosságú Maros megyei város, a költségvetésük azonban nagyon különbözik. Segesváré sokkal kisebb, ennek ellenére a megyében elsőként bevezetik a részvételi költségvetést, 200 ezer lejt szánva a lakók által benyújtott tervek megvalósítására.
2021. április 12., 20:072021. április 12., 20:07
Április a helyi költségvetések elfogadásának hónapja: a napokban elfogadásra váró keretösszegek esetenként csak iránymutatók, hiszen általában év közben legalább kétszer ki szokták egészíteni őket, átcsoportosítva a pénzeket, elosztva azokat, amelyeket a kormány időközben leoszt – ha leoszt.
Most két költségvetés-tervezetet néztünk át, az egyik Szászrégené, amelynek lakossága a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 37 485 személy, a pénzösszeg pedig, amely felett idén rendelkezik a városvezetés, 147,1 millió lej; a másik Segesváré, ahol hivatalosan 33 213 személy él, és az idei költségvetése 74,8 millió lej. Összehasonlításként Székelyudvarhelyen, amelynek lakossága 34 257 fő, az idei költségvetés – a tervezet szerint – 102 millió lej.
A Márk Endre RMDSZ-es polgármester által vezetett Szászrégen idei költségvetése, a hamarosan szavazásra bocsátott tervezet szerint 147,1 millió lej. Tavaly a városvezetés 111,59 millió lejből gazdálkodhatott. Az idei büdzséből 60 millió lejt szánnak fenntartási költségekre, beleértve a személyzettel járó kiadásokat és a működési költségeket is, s itt nemcsak a városháza, hanem az alárendelt intézmények fenntartásával járó összegek is szerepelnek. 87,1 millió lejt szánnak a fejlesztésekre, ez 30 millió lejjel több mint tavaly. A városnak több nyertes uniós pályázata van, így a fejlesztések egy részét ezekből valósítják meg,
Maros megye egyik legismertebb települését, a középkori vára miatt méltán híres Segesvárt tavalytól a Segesvárért Független Szövetség (UIPS) tagja, Iulian Sîrbu vezeti.
Segesváron a várfal megerősítésére idén is szántak pénzt a helyi költségvetésből
Fotó: Gálna Zoltán
A tervek szerint a település vezetői idén 74,7 millió lejből gazdálkodhatnak, ez valamivel több a tavalyi költségvetésnél, amely 66 millió lej volt. Idén, a városháza honlapján közzétett tervezet szerint 31 millió lejt szánnak fejlesztésekre, többek között a várfal megerősítésére és a városi strand korszerűsítésére.
Nagyon rövid időn belül harmincöt tervet töltöttek fel az erre a célra kialakított oldalra. Többen szeretnének játszótereket, kerékpárutakat, de egy autós mozit is kialakítanának.
A lakóépületek építési költségei 2015 és 2025 között átlagosan 48,2 százalékkal emelkedtek az Európai Unióban (EU) – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Huszonhat, fogyatékkal élő felnőtteket gondozó otthonban függesztik fel a beutalásokat – döntötte el a Maros megyei tanács a szakigazgatóság kérésére. Az uniós előírások miatt ezeket a nagy méretű központokat 2030-ig át kell alakítani.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) benyújtott a parlamentbe egy törvénymódosító javaslatot, amely szerint a daganatos betegek kísérői akkor is jogosultak lennének a fizetett szabadságra, ha orvosi vizsgálatokra kísérik el a beteget.
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Vízzel locsolják az elefántot, naponta többször utántöltik az itatókat, mindenhol árnyékos helyet is biztosítanak – a kánikulában fokozottan odafigyelnek az állatokra a marosvásárhelyi állatkertben.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtöki figyelmeztető előrejelzése szerint hétfő reggelig kánikulára és fokozott hőterhelésre lehet számítani az egész országban.
A felhőszakadás nyomán vasárnap megszűnt Jávárdi-vízesést máris helyreállította a gyimesközéploki önkormányzat. Munkagépekkel dolgoztak annak érdekében, hogy a patakot visszatereljék régi medrébe, a pallót is megjavították.
A parlament épülete előtt tiltakoznak a tanügyi szakszervezetek a 141-es törvény megszorító intézkedései és a közalkalmazotti bértörvény tervezetének előírásai miatt.
Két sárga jelzésű és egy narancssárga jelzésű hőségriasztást adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Románia államadóssága 2026-ban a GDP 61,6 százalékára, 2027-ben 63,4 százalékára emelkedhet, 2036-ra pedig megközelítheti a GDP 90 százalékát – derül ki az Európai Bizottság szerdán közzétett 2026-os konvergencia-jelentéséből.
szóljon hozzá!