
Szászrégenben több tervvel szeretnék elérni, hogy a város élhetőbb, zöldebb legyen
Fotó: Haáz Vince
Szászrégen és Segesvár két majdnem azonos lakosságú Maros megyei város, a költségvetésük azonban nagyon különbözik. Segesváré sokkal kisebb, ennek ellenére a megyében elsőként bevezetik a részvételi költségvetést, 200 ezer lejt szánva a lakók által benyújtott tervek megvalósítására.
2021. április 12., 20:072021. április 12., 20:07
Április a helyi költségvetések elfogadásának hónapja: a napokban elfogadásra váró keretösszegek esetenként csak iránymutatók, hiszen általában év közben legalább kétszer ki szokták egészíteni őket, átcsoportosítva a pénzeket, elosztva azokat, amelyeket a kormány időközben leoszt – ha leoszt.
Most két költségvetés-tervezetet néztünk át, az egyik Szászrégené, amelynek lakossága a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 37 485 személy, a pénzösszeg pedig, amely felett idén rendelkezik a városvezetés, 147,1 millió lej; a másik Segesváré, ahol hivatalosan 33 213 személy él, és az idei költségvetése 74,8 millió lej. Összehasonlításként Székelyudvarhelyen, amelynek lakossága 34 257 fő, az idei költségvetés – a tervezet szerint – 102 millió lej.
A Márk Endre RMDSZ-es polgármester által vezetett Szászrégen idei költségvetése, a hamarosan szavazásra bocsátott tervezet szerint 147,1 millió lej. Tavaly a városvezetés 111,59 millió lejből gazdálkodhatott. Az idei büdzséből 60 millió lejt szánnak fenntartási költségekre, beleértve a személyzettel járó kiadásokat és a működési költségeket is, s itt nemcsak a városháza, hanem az alárendelt intézmények fenntartásával járó összegek is szerepelnek. 87,1 millió lejt szánnak a fejlesztésekre, ez 30 millió lejjel több mint tavaly. A városnak több nyertes uniós pályázata van, így a fejlesztések egy részét ezekből valósítják meg,
Maros megye egyik legismertebb települését, a középkori vára miatt méltán híres Segesvárt tavalytól a Segesvárért Független Szövetség (UIPS) tagja, Iulian Sîrbu vezeti.
Segesváron a várfal megerősítésére idén is szántak pénzt a helyi költségvetésből
Fotó: Gálna Zoltán
A tervek szerint a település vezetői idén 74,7 millió lejből gazdálkodhatnak, ez valamivel több a tavalyi költségvetésnél, amely 66 millió lej volt. Idén, a városháza honlapján közzétett tervezet szerint 31 millió lejt szánnak fejlesztésekre, többek között a várfal megerősítésére és a városi strand korszerűsítésére.
Nagyon rövid időn belül harmincöt tervet töltöttek fel az erre a célra kialakított oldalra. Többen szeretnének játszótereket, kerékpárutakat, de egy autós mozit is kialakítanának.
A múlt év végén 28,63 millió aktív bankkártya volt forgalomban Romániában, ami 10,07 százalékos növekedést jelent 2025 júniusához képest – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) összesítéséből.
Egy évvel a bányakatasztrófa után a parajdi árusok közül sokan már feladták, bezárták a boltokat. De van, aki még kitart.
Lehűlésre számíthatunk az elkövetkező napokban, jövő hét közepéig egy hideg légtömeg határozza meg térségünk időjárását – vetítette előre Elena Mateescu, az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) igazgatója a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva.
Nicușor Dan államfő hétfőn a Cotroceni-palotában konzultál a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról.
Átfogó közlekedésrendészeti akciókat szerveztek a hétvégén Maros, Kovászna és Hargita megyében. A rendőrök több száz autóst és motorost ellenőriztek, és ittas, valamint kábítószer hatása alatt vezető sofőröket is kiszűrtek a forgalomból.
A bolgár DARA nyerte meg szombat este az Eurovíziós Dalfesztivált a Bangaranga című dallal. Bulgária először diadalmaskodott a versenyen, amelyen az elmúlt három évben gazdasági nehézségek miatt nem vett részt – jelentette az AFP és az EFE.
Közvitára bocsátotta a közlekedési minisztérium a július 1-jétől érvényes járműkategóriánkénti úthasználati díjat (rovinieta) szabályozó rendelettervezetet. Az új rendszer az európai kibocsátási normákat is figyelembe veszi.
Dragoș Pîslaru beruházásokért és európai projektekért felelős ügyvivő miniszter szombaton kijelentette, hogy megvan a terve a helyreállítási terv (PNRR) teljes vissza nem térítendő keretének lehívására.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 8 megye, és elsőfokú riasztást 22 megye folyóinak vízgyűjtő területére.
A Richter-skála szerint 3,5-as erősségű földrengés történt szombaton 8 óra 53 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!