
Szászrégenben több tervvel szeretnék elérni, hogy a város élhetőbb, zöldebb legyen
Fotó: Haáz Vince
Szászrégen és Segesvár két majdnem azonos lakosságú Maros megyei város, a költségvetésük azonban nagyon különbözik. Segesváré sokkal kisebb, ennek ellenére a megyében elsőként bevezetik a részvételi költségvetést, 200 ezer lejt szánva a lakók által benyújtott tervek megvalósítására.
2021. április 12., 20:072021. április 12., 20:07
Április a helyi költségvetések elfogadásának hónapja: a napokban elfogadásra váró keretösszegek esetenként csak iránymutatók, hiszen általában év közben legalább kétszer ki szokták egészíteni őket, átcsoportosítva a pénzeket, elosztva azokat, amelyeket a kormány időközben leoszt – ha leoszt.
Most két költségvetés-tervezetet néztünk át, az egyik Szászrégené, amelynek lakossága a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 37 485 személy, a pénzösszeg pedig, amely felett idén rendelkezik a városvezetés, 147,1 millió lej; a másik Segesváré, ahol hivatalosan 33 213 személy él, és az idei költségvetése 74,8 millió lej. Összehasonlításként Székelyudvarhelyen, amelynek lakossága 34 257 fő, az idei költségvetés – a tervezet szerint – 102 millió lej.
A Márk Endre RMDSZ-es polgármester által vezetett Szászrégen idei költségvetése, a hamarosan szavazásra bocsátott tervezet szerint 147,1 millió lej. Tavaly a városvezetés 111,59 millió lejből gazdálkodhatott. Az idei büdzséből 60 millió lejt szánnak fenntartási költségekre, beleértve a személyzettel járó kiadásokat és a működési költségeket is, s itt nemcsak a városháza, hanem az alárendelt intézmények fenntartásával járó összegek is szerepelnek. 87,1 millió lejt szánnak a fejlesztésekre, ez 30 millió lejjel több mint tavaly. A városnak több nyertes uniós pályázata van, így a fejlesztések egy részét ezekből valósítják meg,
Maros megye egyik legismertebb települését, a középkori vára miatt méltán híres Segesvárt tavalytól a Segesvárért Független Szövetség (UIPS) tagja, Iulian Sîrbu vezeti.
Segesváron a várfal megerősítésére idén is szántak pénzt a helyi költségvetésből
Fotó: Gálna Zoltán
A tervek szerint a település vezetői idén 74,7 millió lejből gazdálkodhatnak, ez valamivel több a tavalyi költségvetésnél, amely 66 millió lej volt. Idén, a városháza honlapján közzétett tervezet szerint 31 millió lejt szánnak fejlesztésekre, többek között a várfal megerősítésére és a városi strand korszerűsítésére.
Nagyon rövid időn belül harmincöt tervet töltöttek fel az erre a célra kialakított oldalra. Többen szeretnének játszótereket, kerékpárutakat, de egy autós mozit is kialakítanának.
Megközelítőleg negyven lovas kelt útra csütörtökön a Perkőről, hogy magával vigye a háromszéki közösségek imaszalagjait Csíksomlyóra. A zarándokok előtt álló, eső áztatta úton minden kilométer a hit, a közösség és az összetartozás erejét hordozza.
A mélybe zuhant egy lift csütörtök reggel a bukaresti CFR-palotában. A liftben heten tartózkodtak, öt embert pedig kórházba szállítottak a baleset következtében.
Elindult a Boldogasszony zarándokvonat a csíksomlyói pünkösdi búcsúra csütörtök reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.
Miután az elmúlt időszakhoz képest viszonylag hosszú napokig változatlan maradt a benzin ára a román piacvezető Petromnál, a hosszú hétvége előtt ez most változik.
A szakszervezeti szövetségek kérik a kormánytól és a munkaügyi minisztériumtól, hogy haladéktalanul kezdeményezzenek „valós és átlátható” vitát az új egységes bértörvény tervezetéről.
A Béke – Románia az első parlamenti frakció szenátora, Adrian Peiu csütörtökön közölte, hogy egy BÉKE–AUR–PSD alkotta kormány létrehozását támogatnák.
Gyerekzsivaj pezsdítette fel a borús reggelt Sepsiszentgyörgy főterén, a Lábbusz-program ötödik születésnapján. A gyalogos iskolabuszról az elmúlt években 13 város vett példát, és az ötletgazdák abban bíznak, hogy hamarosan még többen csatlakoznak.
Az alacsony bérek miatt alig van szakemberutánpótlás, nem vonzó a népegészségtan az egészségügyi pályát választók számára. Most viszont a még meglévő személyzetet is karcsúsítania kell a népegészségügyi igazgatóságoknak az állami megszorítások miatt.
Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából kaphat támogatást Románia a tavalyi árvizek utáni helyreállítási munkálatokra. A tervek szerint a parajdi beavatkozások és több Kovászna megyei település is érintett lehet.
A kormányfői megbízatás maximális hosszának korlátozását kezdeményezte alaptörvény-módosító javaslatában a Tisza-frakció két tagja szerdán.
szóljon hozzá!