
Fotó: Veres Nándor
A nemzeti tudományosság és művészetek erdélyi, székelyföldi kiválóságai címmel tart tudományos konferenciát november 4-én a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán az Erdélyi Múzeum-Egyesület Csíki Fiókegyesülete, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa és a Sapientia az Erdélyi Magyar Tudomány Napja jegyében.
2022. november 01., 11:152022. november 01., 11:15
2022. november 01., 14:302022. november 01., 14:30
A kilenc órától kezdődő esemény megnyitóján köszöntőt mond Balázs Lajos, a Csíki Fiókegyesület elnöke, Soós Zoltán konzul és Lázár Ede egyetemi docens.
Az érdeklődők Ábrám Zoltán: Semmelweis Ignác és Bolyai János kora, Szekeres Attila István: Keöpeczi Sebestyén József, a tudós heraldikus és címerművész, Becze Zoltán: Székely olimpiai bajnokok, Lakatos Artur: Értékteremtés és kalandos életút. Unghváry Sándor EMKE-titkár tevékenysége, Miholcsa Gyula: Tudós sorsok Erdélyben, Oláh-Gál Róbert: Bolyai János szerepe az erdélyi és az egyetemes tudománytörténetben, Szép Gyula: A zenének nem tudtak határt húzni, Sófalvi Emese: Erdélyi magyar zeneszerző-nemzedékek, Balázs Lajos: A nyergestetői ágkeresztes kopjafás temető néprajza, Tapodi Zsuzsanna: A székelyek képe a magyar irodalomban című előadásokat hallgathatják meg.
A rendezvénnyel kapcsolatban Balázs Lajos kiemelte, hogy
„Ez azt jelenti, hogy az előadások tematikai felépítése reálisan emeli ki az erdélyi tudományosság helyét és szerepét, hozzájárulását a magyar reál és humán tudományossághoz olyanképpen, hogy a múlt és jelen dialektikája (vitája) a jövő felé mutasson” – fogalmazott a nyugalmazott egyetemi tanár.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!