
Nem báránylelkűeknek való vidék. A mezőgazdaságban hosszú évekre kell tervezni és ez sok fiatalt elriaszt a szakmától.
Fotó: Gecse Noémi
Komoly árat fizethet a mezőgazdasági szektor, ha nem gyorsul fel a fiatalítás az ágazatban. A gazdatársadalom elöregedése Hargita megyében is problémát jelent, gyakran már az idős termelők utódai sem akarnak gazdálkodással foglalkozni.
2025. január 23., 21:002025. január 23., 21:00
Egyre csak nő a mezőgazdasági termelést végzők átlagéletkora, és ez nem csak Hargita megyében vagy Székelyföldön, hanem ország-, sőt Európa-szerte problémát jelent. A veszély nem csak abban rejlik, hogy ha nem lesz, aki átvegye az idős termelőktől a gazdaság működtetését, akkor parlagon maradnak a földek és lecsökken az állatállomány, a jelenség miatt a támogatások lehívását tekintve is egyre nagyobb nehézségekkel küzd a gazdatársadalom.
A mezőgazdaságban dolgozók elöregedése valós probléma, és fiatalításra azért is szükség lenne, mert a mezőgazdasági munka elvégzése mellett a »papírokat« jól be kell tartani és alátámasztani, mert ez mind pénzt jelent. Az uniós támogatások, vagy akár különböző pályázati rendszerek mind a teljes digitalizáció felé tartanak” – foglalta össze a helyzetet Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.
Fotó: Sándor Csilla
A digitalizáció nagy kihívások elé állítja az idősödő gazdákat, és az a támogatások lehívására, a követelmények teljesítésére is hatással lehet, hogy a korosabb termelők nem mozognak otthonosan a technika világában. Emiatt
– erősítette meg Romfeld Zsolt.
Fotó: Veress Nándor
„Nehezebben boldogulnak a digitalizációval, nagy segítséget igényelnek, ami a mezőgazdasági igazgatóság, az APIA vagy az AFIR rendszerein keresztül most már nehezen, vagy egyáltalán nem megvalósítható, mert eddig szemtől szemben segítséget tudtunk nyújtani nekik, de most már az applikációk kizárnak minket belőle, és a gazda személyesen kell ezt elvégezze.
A nagyobb egységekben, ahol irodai személyzet is dolgozik, már fel vannak erre készülve. De a családi gazdaságok, valamint az egyéni termelők, és a legkisebb szintig mindenki, aki árut visz piacra és támogatást igényel, kötelezően a digitalizáció felé kell haladjon” – hangsúlyozta a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
A mai gazdasági helyzetben kevesebb munkával könnyebb megélhetési lehetőségeket lehet találni, „trendibb” szakmákat tudnak keresni maguknak a fiatalok – válaszolta Romfeld Zsolt arra a kérdésre, hogy melyek az okai a gazdautánpótlás hiányának. Ő úgy látja, hogy a fiatalabb generációk kevésbé vagy egyáltalán nem merik vállalni a gazdaságok fenntartásához, fejlesztéséhez elengedhetetlen, hosszú távú tervezéssel járó felelősséget.
– fogalmazott a szakember. Vannak ugyan ellenpéldák, vannak olyan fiatalok a megyében is, akik felvállalták a nehézségeket is, és elhivatottan végzik a mezőgazdasági munkát, megtanulják a szakmát és komoly farmokat, családi gazdaságokat vezetnek, de több ilyen példára lenne szükség – fűzte hozzá.
Fotó: Veres Nándor
Nagyon nehéz kérdés, hogy mire lenne szükség ahhoz, hogy vonzóvá váljon a fiatalabb generáció számára az agrárszektor és átfogó változás történjen e tekintetben – válaszolta kérdésünkre Romfeld Zsolt, és szerinte nem is lehet erre egyértelműen jó választ adni addig, amíg a fiatalok számára kecsegtetőbb például egy külföldi munka, mint itthon a gazdálkodás. Szerinte
Fotó: Veres Nándor
Aki külföldre megy dolgozni, az általában nem tervez hosszú távra, és nem is azért vállal mezőgazdasági munkát pár hónapra, mert azt szeretné csinálni. Egy megélhetési gazdaság vezetéséhez ennél komolyabb hozzáállásra, elkötelezettségre, felkészültségre, komoly elhatározásra és hosszú távú tervezésre van szükség – hangsúlyozta Romfeld Zsolt.
Sőt, még a mezőgazdasági terméket is csak hosszú idő alatt kialakított piacon lehet jól értékesíteni. Tehát tapasztalatra, megszerzett bizalomra, személyes kapcsolatokra van szükség itt is, mint bármilyen más értékesítési láncban” – összegzett a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
Fotó: Thomas Campean
Hargita megye, más mezőgazdasági vidékekkel összevetve is sajátos helyzetben van. Hidegebb ez a térség, zordabb a vidék, gabonatermesztésben esélye se lenne felvenni a versenyt a déli megyékkel.
– fogalmazott Romfeld Zsolt, megjegyezve, szerencsére vannak jó példák is arra, hogy tőkével rendelkező fiatalok lehetőséget látnak ebben, területet vesznek vagy bérelnek és belevágnak a gazdálkodásba.
Az egyre hatékonyabb szolgáltatói védelem mellett is fontos, hogy tudatosak maradjunk, és felismerjük a csalások árulkodó jeleit – hívja fel a figyelmet a magyarországi Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a mobilszámok hamisításával kapcsolatban.
Hernádról egy kilencfős társaság érkezett szombaton Hargitafürdőre, hogy a helyi és környékbeli csapatokkal együtt megkergüljenek Székelyföld legvidámabb, téli szezont záró eseményén. Az idei Kerge Olimpiára hat „járművet” neveztek.
A Román Rendőrség szállítási felügyelőségének munkatársai a hét elején a vasútállomásokon és személyszállító vonatokon végzett országos szintű ellenőrzéseken több mint 613 ezer lejre bírságoltak.
A március 2. és 8. közötti héten végzett ellenőrzések során 3079 bírságot rótt ki az autópálya-rendőrség.
Több mint száz pisztolyt, több mint 130 tárat és több tízezer cigarettát találtak egy Németországba tartó török teherautóban a román határrendészek.
Jóváhagyta az országos pártlistás szavazólapok mintáit a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki ülésén. Az NVB kétfajta szavazólapot hagyott jóvá: az egyik a magyarországi szavazásra, a másik a levélben szavazásra készül.
Lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat a Maroshévízhez közeli Nyágra (Neagra) településen. A mentőegység két személyt látott el a helyszínen, de egyikük sem igényelt kórházi ellátást.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy férfit, aki a gyanú szerint ingatlanügynöknek adta ki magát, és egy tranzakció ürügyén, amikor az összeget ellenőrizték, 128 ezer eurónyi valódi pénzt cserélt ki játékpénzre.
Együttműködési megállapodást írt alá pénteken Csíkszeredai Városháza és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A dokumentumot Sógor Enikő alpolgármester és Pap Levente dékán látta el kézjegyével.
Lezárult az Erdélyi Mentorprogram negyedik évada, pénteken díjazták azokat az erdélyi vállalkozókat, akik részt vettek benne. A cél az volt, hogy az elmúlt egy évben a tapasztalt erdélyi magyar nagyvállakozók átadják a tudást a kezdő vállalkozóknak.
1 hozzászólás