Élni kell nevünk vissza-magyarosításának lehetőségével

Fotó: Kristó Róbert

A csángósodás vár a Székelyföldre is, ha nem használjuk a közélet minden szintjén magyar anyanyelvünket, amelynek nem szabad csak a családra korlátozódnia, konyhanyelvvé lefokozódnia – fogalmazott Veress Dávid, az Édes Anyanyelvünkért szövetség elnöke, hozzátéve: hasonló a helyzet a magyar nevekkel is, amiket az átkos rendszerben tiltottak és erőszakkal átrománosítottak, de most lehetőség adódik azok visszamagyarosítására, hogy ne csak a gyászjelentésben és sírkövünkön szerepeljen magyarul a nevünk.

Létai Tibor

2010. január 19., 17:092010. január 19., 17:09

2010. január 19., 21:202010. január 19., 21:20

Fotó: Kristó Róbert

A név az ember méltósága, így magyar nevünk magyar méltóságunk része. Az igazi szegénység, amikor lemondunk édes anyanyelvünkről és nevünkről – szögezte le Veress. A lelki Trianontól meg kell szabadulni és magunkat újra meg kell fogalmazzuk. Szellemi honfoglalásra van szükség. Amit 1920. június 4-én tőlünk megtagadtak azt a jogot most vissza kell vennünk, mert a jog nem politikai áru, nem méricskélhetik és nem tagadhatják meg. Vissza kell szokni a magyar nyelv használatához, ezzel a lehetőséggel élni kell.

A nyelvhasználat egy sajátos területe a névhasználat. A kommunista diktatúra idején sokak nevét a szülők akarata ellenére románul vagy ékezetek nélkül írták be a születési bizonyítványba, ezzel nyelvi erőszakot követtek el, ami sokakban lelki fájdalmat okozott. Ezt a jogsértést, embertelenséget a jelenlegi törvények értelmében kezelni, javítani lehet egy egyszerű névátírás (visszaírás) igénylésével, ami nem azonos a névváltoztatással, amely egy bonyolultabb folyamat.

A névátíráshoz egy kérelmet kell benyújtani a lakóhelyünk szerinti önkormányzathoz. A szükséges magyar nyelvű formanyomtatvány beszerezhető a csíkszeredai RMDSZ városi székházában (Petőfi utca 8.), vagy le lehet tölteni a www.nyelvijogok.ro honlapról. A névvisszaírási eljárás nem idő- és pénzigényes. Az anyakönyvi hivatalban az anyakönyvbe a lap szélére jegyzik be a kijavított nevet és új születési bizonyítványt állítanak ki, ami egy lejbe kerül. A hivatalban egyúttal javasolják a személyigazolvány kicserélését, ami 10–11 lejbe kerül, de a csere nem kötelező.

Az ember közérzete is jobbá válik, ha visszakapja rendes magyar nevét, ami hozzátartozik anyanyelvünk megtartásához, hisz „aki anyanyelvét feladja, az lehet anyagilag gazdag, de emberileg szegény” – summázta Veress Dávid.

Az ékezetek nem használata jogtiprás

A hivatalokban a számítógépek programja nem ismeri a magyar karaktereket, ezért a hivatalos dokumentumokban a magyar nevekről rendszeresen eltűnnek az ékezetek, viszont az ékezetek nem használata jogtiprásnak minősül, pedig ebben az esetben egyszerű a megoldás, ugyanis olyan programot kell használni, ami megfelel a célnak – fogalmazott Veress Dávid.