Fotó: Gecse Noémi
Hogyan azonosíthatjuk az álhíreket, milyen jellemzői vannak az áltudományos tartalmaknak, mit jelent az online népszerűség, és miért kitörölhetetlenek az általunk feltöltött tartalmak? – többek között ezekre a kérdésekre adtak választ a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán.
2017. május 16., 20:202017. május 16., 20:20
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szervezésében több szakmai előadót is meghívtak A média hatása a gyermekekre és fiatalokra program idei konferenciájára.
Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója nem tudott személyesen jelen lenni a konferencián, ezért videovetítésen keresztül tartotta meg a tudományos fórum első előadását.
Az online álhírek felismerése: veszélyek és védekezés című bemutatójában Veszelszki az álhírek nyelvi és nem nyelvi jellemzőit ismertette, azokat az ismérveket, amelyek alapján azonosítani lehet a megbízhatatlan áltudományos, bulvár és politikai internetes tartalmakat. Mint magyarázta,
amely lehet akár sztorikezdő is, olyan, amely kíváncsiságot ébreszt vagy félelmet kelt.
Az álhírek másik jellemzője lehet továbbá az idegen szakszavak használata, hogy a hitelesség látszatát keltsék. Ugyanakkor többnyire tegezően fogalmaznak, ebben az esetben is meg kell kérdőjelezni a megbízhatóságát. Nem nyelvi jellemzőket is felsorolt, például érdemes ellenőrizni a megosztott képek hitelességét, és azt, hogy mennyire támasztják alá azok a szöveg mondanivalóját. Példaként említette, hogy egy áltudományos, parazitákról szóló hírben ázsiai orvosok képeit osztották meg, miközben magyar orvosi nevekre hivatkoztak.
Ugyanakkor szintén érdemes annak is utána nézni, hogy mennyire hiteles az adott webcím vagy link, főleg, hogy előfordulhat az is, hogy ismert, megbízható hírportálok nevéhez hasonló címeket alkalmaznak az álhírek készítői – hívta fel a figyelmet a témában kutatást végző egyetemi oktató.
Sterner Zoltán, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat munkatársa az online népszerűségről beszélt, amely nem más, mint a saját és mások véleménye arról, hogy kik vagyunk, mi történik velünk az interneten. Tekintettel arra, hogy sokan arra törekszenek, hogy minél népszerűbbek legyenek a digitális világban, ezért sok mindent megosztanak magukról és másokról. Előfordulhat, hogy nem éppen előnyös tartalmakat osztanak meg rólunk az interneten.
amit egyszer feltöltöttek, az kereshetővé, másolhatóvá, többszörisíthetővé válik.
Biró A. Zoltán, a Sapientia EMTE oktatója moderátorként A média hatása a gyermekekre és fiatalokra című kutatási program konferenciájának keddi megnyitóján elmondta, ez a programsorozat 2011-ben indult a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat kezdeményezésére és támogatásával, és kiadvány-, valamint konferenciasorozatot foglal magában.
– fogalmazott.
Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke arról beszélt, hogy Magyarországon már 20 éve kezdtek el ebben a témában kutatásokat végezni. Mint magyarázta, megalapozott volt ezzel foglalkozni, hiszen a média, az internet a családok életét, a családon belüli kommunikációt is befolyásolja, ráadásul azoknak az életére is hatással van, akik nem értenek a számítógépekhez.
Lázár Ede, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának dékánja köszöntőbeszédében a média gazdasági vetületéről beszélt, ugyanis egyre több információ gyűl a fogyasztókról, amelyek már elérhetővé váltak a termelők számára is, így azok birtokában egyéni igényeket tudnak kielégíteni tömegtermeléssel.
A konferencia a plenáris előadásokat követően további kutatási lehetőségek és témák megbeszélésével, szakmai fórummal zárult.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
A húsvéti ünnepek alatt naponta átlagban mintegy 9600 rendőr gondoskodik a templomok környékén a közbiztonságról – számolt be szombaton a sajtónak az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Az erős szél miatt gyorsan terjednek a lángok Maroshévízen, ahol egy dombon kapott lángra a száraz növényzet.
Idén április 16-án nyílt ki Mezőzáhon az első sztyeppei bazsarózsa, és a húsvéti ünnepek alatt, valamint a tavaszi vakációban is meg lehet látogatni a rezervátumot.
Útlezárásokat léptetnek érvénybe Csíkszeredában a nagyszombat esti körmenet idejére, továbbá a húsvétvasárnap reggel kezdődő szabadtéri ételszentelés és alatt – közli a csíkszeredai városvezetés.
Nemcsak vallásos, hanem közösségi élményt is nyújt a virágvasárnapi Passió előadására való készülés, a szenvedéstörténetet 2022 óta évente bemutatják a csíkszentkirályi plébániaudvarban. Idén csatlakozott a csapathoz a Médiatár stábja is.
A Román Posta pénteken közölte, hogy befejezte az áprilisi nyugdíjak, a gyermeknevelési pótlék (gyermekpénz), a gyermekgondozási díj és más szociális juttatások idő előtti kézbesítését.
szóljon hozzá!