amely lehet akár sztorikezdő is, olyan, amely kíváncsiságot ébreszt vagy félelmet kelt.

Az álhírek másik jellemzője lehet továbbá az idegen szakszavak használata, hogy a hitelesség látszatát keltsék. Ugyanakkor többnyire tegezően fogalmaznak, ebben az esetben is meg kell kérdőjelezni a megbízhatóságát. Nem nyelvi jellemzőket is felsorolt, például érdemes ellenőrizni a megosztott képek hitelességét, és azt, hogy mennyire támasztják alá azok a szöveg mondanivalóját. Példaként említette, hogy egy áltudományos, parazitákról szóló hírben ázsiai orvosok képeit osztották meg, miközben magyar orvosi nevekre hivatkoztak.

Ugyanakkor szintén érdemes annak is utána nézni, hogy mennyire hiteles az adott webcím vagy link, főleg, hogy előfordulhat az is, hogy ismert, megbízható hírportálok nevéhez hasonló címeket alkalmaznak az álhírek készítői – hívta fel a figyelmet a témában kutatást végző egyetemi oktató.

Sterner Zoltán, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat munkatársa az online népszerűségről beszélt, amely nem más, mint a saját és mások véleménye arról, hogy kik vagyunk, mi történik velünk az interneten. Tekintettel arra, hogy sokan arra törekszenek, hogy minél népszerűbbek legyenek a digitális világban, ezért sok mindent megosztanak magukról és másokról. Előfordulhat, hogy nem éppen előnyös tartalmakat osztanak meg rólunk az interneten.

amit egyszer feltöltöttek, az kereshetővé, másolhatóvá, többszörisíthetővé válik.

Biró A. Zoltán, a Sapientia EMTE oktatója moderátorként A média hatása a gyermekekre és fiatalokra című kutatási program konferenciájának keddi megnyitóján elmondta, ez a programsorozat 2011-ben indult a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat kezdeményezésére és támogatásával, és kiadvány-, valamint konferenciasorozatot foglal magában.

– fogalmazott.

Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke arról beszélt, hogy Magyarországon már 20 éve kezdtek el ebben a témában kutatásokat végezni. Mint magyarázta, megalapozott volt ezzel foglalkozni, hiszen a média, az internet a családok életét, a családon belüli kommunikációt is befolyásolja, ráadásul azoknak az életére is hatással van, akik nem értenek a számítógépekhez.
Lázár Ede, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának dékánja köszöntőbeszédében a média gazdasági vetületéről beszélt, ugyanis egyre több információ gyűl a fogyasztókról, amelyek már elérhetővé váltak a termelők számára is, így azok birtokában egyéni igényeket tudnak kielégíteni tömegtermeléssel.

A konferencia a plenáris előadásokat követően további kutatási lehetőségek és témák megbeszélésével, szakmai fórummal zárult.