Egyre kevesebb céget jegyeznek be Hargita megyében

Aki egyszer már „megjárta”, az már nem nagyon próbálkozott újra. Ugyanakkor sok fiatal jegyzett be új cégeket pályázatokhoz, de felszámolni kényszerültek ezeket, ha nem nyert a pályázatuk. Mituleci Katalin szerint azért is jegyeznek be kevesebb új jogi személyt, mert ma már óvatosabbak a vállalkozók. Jobban megválasztják azt is, hogy milyen cégformát létesítenek.

Például ha évi 65 ezer euró alatti a forgalmuk, akkor meglátása szerint jobban megéri a korlátozott felelősségű társaság, azaz kft. (románul Srl.) helyett egyéni vagy családi vállalkozást indítani (II., IF.). Egyik legnagyobb problémaként a befektetett tőke hiányát emelte ki, ugyanakkor szerinte

hogy tanulják meg, hogyan kell vállalkozni, céget működtetni és fenntartani, mert „könyvekből” vállalkozni nem lehet.

Jelenleg a Hargita megyei pénzügyi hivatal nyilvántartásában 27 437 gazdasági egység és közintézmény szerepel. Ebből 11 344 egyéni vagy családi vállalkozás, vagy más vállalkozási forma (PFA, II., IF.), illetve 15 672 korlátozott felelősségű társaság, részvénytársaság és más hasonló vállalkozási forma (SRL., SC., SA.), 421 pedig közintézmény.

Mituleci ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy habár több mint 27 ezer vállalkozás van a megyében, hozzávetőleg csak 65 százaléka aktív.

– ismertette a helyzetet a pénzügy vezetője. Hozzátette, a vállalkozások közel egynegyedének van tartozása az állam felé, de ez mindig jellemző volt, és országszerte hasonló az adósok aránya. „Azonban, ha felgyűjtenek egy félévnyi tartozást, már nehezen tudják rendezni, főleg, ha nem rendelkeznek tőkével, egyéb javakkal” – jegyezte meg.

– magyarázta az egyesület elnöke. Hozzátette, valamelyest ugyan egyszerűsíttették a cégbejegyzési eljárásokat, de ha összehasonlítjuk Németországgal, ahol már online is megoldható ez, akkor ehhez képest nálunk továbbra is nagyon hosszadalmas és szerteágazó ez a folyamat.

Mituleci Katalinhoz hasonlóan ő is úgy véli, hogy a középiskolások nem kapnak kimondottan vállalkozással kapcsolatos képzést. Szerinte oktatáson túli képzések, projektek még elvétve akadnak, és talán a szakiskolások a gyakornoki idejük alatt találkozhatnak például készletkezelési problémákkal, vagy láthatják, hogy miből áll egy számla, azonban az oktatási rendszer vállalkozási ismeretátadás szempontjából meglehetősen hiányos.

Márk-Csucsi Róbert szerint az európai uniós pályázatok esetében az önrész előteremtése okozhat fejtőrést, és bonyolultabbak az elszámolási eljárások is, ezzel ellentétben az uniós kiírásokra is rengeteg a jelentkező, a vállalkozók „megértek" arra, hogy kihasználják ezeket, hogy tudjanak pluszforrásokat bevonni.

amelyet 10 ezer új cég bejegyzésére terveztek, ehhez képest 19 ezernél is több pályázatot nyújtottak be országos szinten. Hargita megyéből körülbelül 160-an igényelték ezt a típusú támogatást.

„A számarányokat tekintve a fiatalok részéről van hajlandóság arra, hogy új céget indítsanak. Nem igaz, hogy a fiatalabbak nem akarnak vállalkozni, az sem igaz, hogy ötlethiányban szenvednének, csak nem a hagyományos, hanem más ágazatok felé, például a digitális világ fele irányul a figyelmük” – fogalmazott az egyesület elnöke.