Egy sor intézményhez nyújtott be panaszt az udvarhelyi állattartó, megoldást remélve a problémájára

Mint fogalmazott, ebben az időszakban pihen a természet, viszont rengeteg tápanyag kárba vész, amelyet hasznosítani kellene. Hozzátette, a törvények nem korlátozzák a legeltetést az említett időszakban, ugyanakkor ha a legelő állatok valamilyen kárt okoznak, azt a pásztornak kell megtérítenie. Kijelentette, ő október 1-jétől kihajtotta állatait a felhagyott területekre, hiszen amíg nem vizsgálják ki a panaszát, addig nem léphet érvénybe az új szabályozás.

Nem változtatnak

Tehenek esetében május 1. és november 1., kecskék és juhok esetében pedig április 24. és november 25. között van a legeltetési időszak, ugyanakkor október 1-je előtt tilos elhagyni a legelőket – fejtette ki lapunknak Sándor Alpár, a polgármesteri hivatal mezőgazdasági irodájának vezetője. Közölte,

Rámutatott, az említett időszakok a 2016/80-as számú helyi határozatban voltak leszögezve a város tulajdonában lévő földekre vonatkozóan, és 2023-ig érvényesek.

A törvények értelmében a város adminisztratív területein elhelyezkedő legelőkre vonatkozóan is elkészítettek egy üzemtervet, amelyet idén hagytak jóvá a képviselők. Ebben a tervező szintén rövid legeltetési időszakot javasolt, a nyári hónapokra behatárolva a tevékenységet a területek jelenlegi állapotának megőrzése érdekében. Sándor indoklásában arra is kitért, hogy a 2006/407-es vadászati törvény szigorúan tiltja a legeltetést december 6-a és április 24-e között, kivéve ha a mezőgazdasági terület az állattartó birtokában van, vagy annak használatáról írásos megállapodást kötött a tulajdonossal.

Tisztelni kell a tulajdont

Az új szabályozás értelmében ugyanakkor szigorúan tilos más természetes vagy jogi személy bármilyen jellegű területén legeltetni, amennyiben erről nem született olyan írásos megegyezés, amelyet a polgármesteri hivatal is láttamozott. „Ebből is látszik, hogy a szabályzaton belül is van megoldás a felvetett problémára. A mezőgazdasági iroda egyébként már nyomtatványt is készített az ilyen jellegű egyezségek megkötése érdekében, és már több gazda is igényelte a segítségünket” – mondta az irodavezető. Sándor Alpár hangsúlyozta,

Volt, akinek kora ősszel rámentek a földjére az állatok, így nem tudta betakarítani a sarjút, másoknak nem lett elegendő szénájuk, mert késő tavaszig használták a területüket. „Mindezek mellett a tulajdonosok adót fizetnek területeikre, így joguk van eldönteni, hogy odaengednek-e bárkit is legeltetni. Nem utolsósorban a tulajdonjog iránti tisztelet is érvényesül az augusztusban elfogadott szabályozás által” – fogalmazott.