25,2 százalékuk élt a kényszerszabadság lehetőségével, 14 százalékuk az alkalmazottak egy része esetében teljes munkaidőről részmunkaidőre kellett átálljon, 11,2 százalékuk pedig részleges vagy teljes személyzeti elbocsátást kellett végrehajtson. A válaszadóknak majdnem a fele (49 százaléka) akkor még nem kellett leépítésekhez folyamodjon.

Veszteségek

A járvány kitörése óta a felmérésben részt vevő vállalkozások több mint 30 százalékának 5000 lejnél nem több, majdnem 30 százalékának pedig 30 ezer lejnél kevesebb bevételkiesése volt, a következő két hónapra vonatkozó bevételkiesés mértékét a legtöbben 30 ezer és 250 ezer lej közötti értékre becsülik. Olyan, ahol e tekintetben egyáltalán nem tapasztaltak negatív hatásokat, kevesebb mint 10 százalék. Még ennél is kevesebb azoknak a vállalkozásoknak a száma (2,7 százalék), ahol idén nem számítanak termékeik, szolgáltatásaik értékesítésének a csökkenésére.

olyannyira, hogy a vállalkozások 28,3 százaléka százszázalékos visszaesésről számolt be, azaz teljesen leállt a forgalmuk.

Miközben a kérdőív kitöltésekor a vállalkozások 66,4 százalékánál még nem kellett elbocsátásokat alkalmazzanak, a felmérést követő két hónap távlatában már csak a válaszadók 48,6 százaléka vélte úgy, hogy el tudja kerülni a leépítések végrehajtását.

Láthatóan a cégfejlesztési terveket is keresztülhúzta a járvány okozta krízis: a felmérés eredménye szerint a járvány kitörése előtt a vállalkozások 68,3 százaléka tervezett személyzetbővítést, a rendkívüli helyzet miatt azonban a válaszadók 74,3 százaléka visszavonta a vállalat termelési vagy infrastrukturális fejlesztésére tervezett beruházásokat is. Kiderül ugyanakkor az is, hogy

Legtöbb egy évre mindössze a vállalkozások 4,9 százaléka rendelkezik fizetőképességgel, egy évet meghaladó időszakra pedig 5,6 százalékuk. Az általános borúlátásra utal ugyanakkor az, hogy a kérdőívet kitöltő vállalkozók 68,5 százaléka a munkavállalók tömeges hazatérése ellenére sem gondolja úgy, hogy könnyebben talál majd munkaerőt.

Bevonták a szakmai szervezeteket

A felmérést azért végezték el, hogy az európai alapokért felelős minisztériumnak (MFE) tudjanak javaslatokat küldeni a gazdaságélénkítő segélyprogramok megtervezésére vonatkozóan. Ezt meg is tették, és biztató választ kaptak a szaktárcától javaslataikra – nyilatkozta lapunknak Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának az európai uniós pályázatokért felelős alelnöke. Noha a minisztériumban biztosan ismerik a mintául szolgáló, Európai Néppárt által elvégzett felmérés eredményét, tudomásuk szerint azt a legnagyobb arányban az észak-európai országokban töltötték ki, ezért érezték szükségesnek a helyi felmérést – fűzte hozzá.