Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:27

Jó az öreg a háznál: Szkacskov-gólokkal verte a Red Hawks a Sportklubot

21:23

Kilométerenként két lejjel emelnék a fuvardíjat a marosvásárhelyi taxisok

21:10

A Háromszéki Ágyúsok idegenben legyűrte a Gyergyói Hoki Klubot

20:15

Készül a pályázat, gyalogos- és kerékpáros-felüljáró épül

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Késelésbe torkollt egy vita, egy 47 éves férfi életét vesztette

Emberölési kísérlet miatt négy év letöltendőt kapott az ismert manele-énekes

„Buta”, „analfabéta”, „CES-es”: háborog egy baróti anyuka, aki szerint megalázó jelzőkkel illették fiát az iskolában

Lángra lobbanó gázok, elbontott gátak és át nem vett munka a beszakadt parajdi sóbányánál – videóval

Borzasztó baleset történt Hidegségben: az udvaron gázoltak halálra egy kisfiút

Körforgalmat alakítottak ki Csíkszentkirályon

Egy lépéssel közelebb az új Olt-híd építéséhez Csíkszereda nyugati kijáratánál

Lángra lobbanó gázok, elbontott gátak és át nem vett munka a beszakadt parajdi sóbányánál – videóval

Tizenháromszor előzött a folytonos vonalon, két évig nem vezethet a marosvásárhelyi motoros – videóval

Ukrajnában jó, ha van egy zöld pipád

Ebben a szakmában munkavégzés közben nincs hibalehetőség

A legveszélyesebb munkák egyike. A megyei tűzoltóságnál három tűzszerész dolgozik

Fotó: Pinti Attila

Csak idén tizennégy alkalommal tette kockára életét az a három Hargita megyei tűzszerész, akik a világháborús robbanóeszközök hatástalanításával, elszállításával és megsemmisítésével, illetve a jégtorlaszok felrobbantásával foglalkoznak.

Iszlai Katalin

2017. október 21., 08:292017. október 21., 08:29

2018. november 28., 09:532018. november 28., 09:53

Amikor építkezések, mezőgazdasági munkálatok során valahol világháborús gránát, akna vagy bomba kerül a felszínre, ezekhez kizárólag a tűzszerészek érhetnek hozzá, akiknek munkája nagyon összetett, és rendkívül veszélyes.

Hargita megyében 2016 januárjában alakult meg a Hargita Megyei Olt Sürgősségi Esetek Felügyelőségének alegységeként működő tűzszerész-alakulat, amelynek jelenleg három tagja van.

Ciobotaru Eduard, Ferencz László és Borţun Cristian tűzszerészek a minap a megyei tűzoltóság csíkszeredai székhelyén meséltek a Székelyhonnak munkájukról, bevetéseikről és az ezzel járó veszélyekről.

A Hargita megyei tűzoltóság tűzszerész egysége. Változatos és veszélyes munka

Fotó: Pinti Attila

Korábban a polgárvédelem keretén belül tevékenykedtek a tűzszerészek, ám egy országos átszervezés következtében a megyei tűzoltóságok tűzszerész alegységeket hoztak létre. Így alakult meg 2016 januárjában a Hargita megyei pirotechnikai csapat is, amelynek fő feladata a fel nem robbant aknák, bombák, lövedékek hatástalanítása, elszállítása és megsemmisítése, illetve télen a jégtorlaszok felrobbantása.

Ciobotaru Eduard a Vaslui megyei Huszvárosban született, 1994 óta él Hargita megyében. Kezdetben a védelmi minisztérium kémikusaként tevékenykedett, majd 2006-ban csatlakozott a tűzoltósághoz, és 2013-ban elvégezte a pirotechnikai képzést. Az egység 46 éves csíkszeredai gépjárművezetője, Ferencz László 10 éve csatlakozott a tűzoltósághoz, és két éve végezte el a tűzszerész képzést. A szintén csíkszeredai, 30 éves Borţun Cristian 2007 óta a tűzoltóság alkalmazottja, és 2015-ben végezte el a pirotechnikai képzést.

Fotó: Pinti Attila

A tűzszerészek elmondása szerint ezeken a képzésen elsajátították a különböző robbanóeszközökre, illetve az ezek megsemmisítésére vonatkozó tudnivalókat, a különböző robbantási technológiákat, és mindent, ami ehhez a munkához szükséges. Emellett minden évben újabb vizsgákon kell részt venniük, többek között pszichológiai szempontból is felülvizsgálják őket. Egyébként

a hírszerző szolgálatnak és a belügyminisztériumnak is vannak pirotechnikai egységei, ám a világháborús robbanóeszközökkel kizárólag a tűzoltósági alakulat foglalkozik,

így ők hárman látják el az összes ilyen esetet a megyében. Elmondták azt is, a változatosság és az adrenalin miatt döntöttek úgy, hogy ezt a pályát választják, ugyanakkor belátták, hogy

épelméjű ember aligha vállalná az ezzel járó veszélyeket.

Fotó: Pinti Attila

Ennek oka, hogy a bevetéseik során minden egyes alkalommal életveszélyben vannak, sohasem tudják, hogy pontosan mire számíthatnak, a megtalált eszközök pedig bármikor felrobbanhatnak. Hozzátették, a legfontosabb, hogy mindig megőrizzék a nyugalmukat, kipihentek legyenek, és pontosak. Ez ugyanis egy olyan szakma, ahol egyszer sem lehet hibázni.

Idén 14 bevetésük volt a tűzszerészeknek Hargita megyében. Legutóbb október elején Gyimesközéplokon találtak egy második világháborús aknagránátot a vasúttársaság munkásai, akik azonnal riasztották a tűzoltóság tűzszerész csapatát. Az egység a helyszínre érve további hat robbanóeszközre bukkant egymásra helyezve, éppen ezért ezt tartják az eddigi legveszélyesebb küldetésüknek.

A 120 mm-es aknagránátokat biztonságban eltávolították, és egy későbbi megsemmisítésre elszállították ezeket a tűzoltóság csíkszeredai helyszínén található raktárba, ahol az idén megtalált összes veszélyes szerkezetet tárolják.

A legtöbb eset egyébként tavasszal és ősszel történik, ugyanis

a mezőgazdasági munkálatok során, főleg ásások alkalmával gyakrabban találnak a lakók különböző háborús robbanóeszközöket.

A tűzszerészek, akárcsak a tűzoltók, állandó készenléti szolgálatban vannak, váltásos módszerrel. Mindig csak az egyikük van ügyeletben, de a másik két otthon tartózkodó tűzszerész is mindig elérhető kell legyen, hiszen bármikor, a nap bármely időpontjában kaphatnak riasztást.

Éjszaka nem dolgoznak: ha az éj leple alatt riasztják őket, a rendfenntartókkal biztosítják ugyan a helyszínt, ám nem nyúlnak a robbanóeszközhöz, amíg ki nem virrad.

A bevetések menetével kapcsolatosan a tűzszerészek elmondták, amint befut egy hívás a 112-es egységes segélyhívószámra, amelyben jelzik, hogy találtak valahol egy olyan szerkezetet, amely veszélyes lehet, a tűzszerész egység legkevesebb két tagja, de gyakran mindhárom a helyszínre siet. Emellett a tűzoltók, a mentőszolgálat és rendőrök is kiszállnak a biztonság miatt, hiszen biztosítani kell a tűzszerészek számára a nyugodt munkavégzés feltételeit, valamint a váratlan balesetek esetén életmentő beavatkozásokra is szükség lehet.

Teljes védőfelszerelésben. Súlya van az öltözetnek

Fotó: Pinti Attila

Miután megérkeznek a helyszínre, a tűzszerészek magukra öltik a szükséges védelmi ruházatot, majd felmérik a terepet, szükség esetén kérik a terület kiürítését a lakosság védelmének érdekében. Ezt követően alaposan megvizsgálják a bombát, gránátot, aknát vagy egyéb veszélyes szerkezetet, és felkészülnek az elszállítására.

Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy

a többi védelmi szervvel ellentétben a tűzszerészek munkáját nem befolyásolja az idő. Nem feltétel, hogy minél gyorsabban lássák el a feladatot, sőt, a fontos az, hogy nyugodtan, lassan, pontosan járjanak el.

Olyan esetek is vannak, amikor olyan fokozottan veszélyes eszközre bukkannak, amely nem szállítható, ilyenkor a helyi önkormányzat engedélyével egy közeli helyszínen megsemmisítik azt. Ez azonban csak egy tiszt felügyelete mellett végezhető el, és mivel a Hargita megyei csapat három tagjának altiszti rendfokozata van, a megsemmisítések alkalmával más megyéből hívnak felügyelő tisztet. Az ezzel járó bonyodalmak azonban hamarosan megszűnnek, ugyanis egy Hargita megyei tiszt elvégezte a pirotechnikai képzést, és a közeljövőben csatlakozhat az egységhez.

Ciobotaru Eduard mutatja a bevetési járművet

Fotó: Pinti Attila

A biztonságos elszállítást egy speciális járművel végzi a tűzszerész csapat, egy átalakított rakterű Isuzu terepjáróval. Ennek rakterében három fémdoboz kapott helyet, a két kisebb a különböző felszerelések tárolására szolgál. A harmadik, nagyobb méretű biztonsági fémdoboz alján faforgács és homokágy található, ebbe helyezik az elszállítandó veszélyes robbanóeszközöket.

A járművet tavaly kapta az egység, azelőtt egy hasonlóan felszerelt Dacia márkájú járművel közlekedtek. Emellett egy speciális, kevlárból készült védőruha is a rendelkezésükre áll, ezt azonban csak a fokozottan veszélyes bevetéseken használják. A védőmellény és a védősisak azonban mindig rajtuk kell legyen.

Egy-egy terep felderítéséhez fémkeresőt használnak, amely hangjelzéssel figyelmeztet a közelében lévő fémek jelenlétére.

Fémkeresővel kutatják fel azoknak a területeknek a környékét, ahol robbanóeszközt találtak

Fotó: Pinti Attila

A tűzszerészek találtak már többek között világháborús gránátot, aknát, bombát, töltényt és tüzérségi lövedéket, amelyeket a harckocsik használtak.

A megye több településén bukkantak hasonló eszközökre, például Székelykeresztúron, Maroshévízen, Csíkmadarason, Gyergyószentmiklóson, Tusnádon, Gyimesközéplokon, Borszéken, Gyergyóhollón és Parajdon. Mint mondták, mivel világháborús frontvonal volt a térségben, biztos, hogy a felfedezettek mellett még rengeteg robbanóeszközt rejt a föld Hargita megyében. Az elszállított robbanóeszközöket egy speciális raktárban tárolják, és évente egyszer vagy kétszer megsemmisítő akciót tartanak, azaz felrobbantják ezeket a csíkszeredai katonai lőtéren.

A fel nem robbant világháborús aknák, bombák, lövedékek hatástalanítása, elszállítása és megsemmisítése mellett a tűzszerészek másik fontos feladata a jégtorlaszok felrobbantása. Keményebb teleken ugyanis előfordulhat, hogy a folyók befagynak, nagyméretű jégtáblát alkotnak, és amennyiben sorozatosan felmelegedések és lehűlések váltják egymást, komoly jégtorlaszok alakulhatnak ki. Mivel ezek árvizeket okozhatnak, szükség van a tűzszerészek közbelépésére, akik ilyenkor jégrobbantást végeznek. Tavaly egy ilyen típusú bevetésen vettek részt a Hargita megyei tűzszerészek, továbbá egy megsemmisítő akciót tartottak, és 12-szer riasztották őket különböző megtalált robbanóeszközökhöz a megyében.

Borţun Cristian

Fotó: Pinti Attila

Ebben a tekintetben

országos szinten Hargita megye a „középmezőnyben” helyezkedik el, ugyanis egyes megyékben egyetlen világháborús robbanóeszközt sem találtak még, vannak azonban olyanok is, mint például Iaşi vagy Vráncsa megye, ahol évente 300 bevetésük is van az ottani tűzszerészeknek.

Hozzányúlni tilos!

A Hargita megyei egység tagjai kiemelték, nagyon fontos, hogy ha valaki világháborús robbanóeszközre bukkan, első dolga a hatóságok riasztása legyen. Szigorúan tilos hozzáérni, megütni vagy elmozdítani, hiszen könnyen tragédiához vezethet egy ilyen meggondolatlanság. Példaként egy 2010-es megyei esetet említettek, amikor egy csapat gyerek bukkant robbanóeszközökre egy erdőben, majd tüzet raktak, és az egyiket beledobták. Az eszköz felrobbant, az egyik gyerek pedig a helyszínen életét vesztette.

Hozzátették, olyan esetek is voltak, amikor riasztották őket egy robbanóeszközzel kapcsolatosan, ám a helyszínen kiderült, hogy ártalmatlan eszközről van szó. Ez azonban nem probléma: inkább hívják őket olyankor is, amikor nincs szükség a közbenjárásukra, mint mellőzzék őket akkor, amikor életeket menthetnének.