A legveszélyesebb munkák egyike. A megyei tűzoltóságnál három tűzszerész dolgozik
Fotó: Pinti Attila
Csak idén tizennégy alkalommal tette kockára életét az a három Hargita megyei tűzszerész, akik a világháborús robbanóeszközök hatástalanításával, elszállításával és megsemmisítésével, illetve a jégtorlaszok felrobbantásával foglalkoznak.
2017. október 21., 08:292017. október 21., 08:29
2018. november 28., 09:532018. november 28., 09:53
Amikor építkezések, mezőgazdasági munkálatok során valahol világháborús gránát, akna vagy bomba kerül a felszínre, ezekhez kizárólag a tűzszerészek érhetnek hozzá, akiknek munkája nagyon összetett, és rendkívül veszélyes.
Ciobotaru Eduard, Ferencz László és Borţun Cristian tűzszerészek a minap a megyei tűzoltóság csíkszeredai székhelyén meséltek a Székelyhonnak munkájukról, bevetéseikről és az ezzel járó veszélyekről.
A Hargita megyei tűzoltóság tűzszerész egysége. Változatos és veszélyes munka
Fotó: Pinti Attila
Korábban a polgárvédelem keretén belül tevékenykedtek a tűzszerészek, ám egy országos átszervezés következtében a megyei tűzoltóságok tűzszerész alegységeket hoztak létre. Így alakult meg 2016 januárjában a Hargita megyei pirotechnikai csapat is, amelynek fő feladata a fel nem robbant aknák, bombák, lövedékek hatástalanítása, elszállítása és megsemmisítése, illetve télen a jégtorlaszok felrobbantása.
Ciobotaru Eduard a Vaslui megyei Huszvárosban született, 1994 óta él Hargita megyében. Kezdetben a védelmi minisztérium kémikusaként tevékenykedett, majd 2006-ban csatlakozott a tűzoltósághoz, és 2013-ban elvégezte a pirotechnikai képzést. Az egység 46 éves csíkszeredai gépjárművezetője, Ferencz László 10 éve csatlakozott a tűzoltósághoz, és két éve végezte el a tűzszerész képzést. A szintén csíkszeredai, 30 éves Borţun Cristian 2007 óta a tűzoltóság alkalmazottja, és 2015-ben végezte el a pirotechnikai képzést.
Fotó: Pinti Attila
A tűzszerészek elmondása szerint ezeken a képzésen elsajátították a különböző robbanóeszközökre, illetve az ezek megsemmisítésére vonatkozó tudnivalókat, a különböző robbantási technológiákat, és mindent, ami ehhez a munkához szükséges. Emellett minden évben újabb vizsgákon kell részt venniük, többek között pszichológiai szempontból is felülvizsgálják őket. Egyébként
így ők hárman látják el az összes ilyen esetet a megyében. Elmondták azt is, a változatosság és az adrenalin miatt döntöttek úgy, hogy ezt a pályát választják, ugyanakkor belátták, hogy
Fotó: Pinti Attila
Ennek oka, hogy a bevetéseik során minden egyes alkalommal életveszélyben vannak, sohasem tudják, hogy pontosan mire számíthatnak, a megtalált eszközök pedig bármikor felrobbanhatnak. Hozzátették, a legfontosabb, hogy mindig megőrizzék a nyugalmukat, kipihentek legyenek, és pontosak. Ez ugyanis egy olyan szakma, ahol egyszer sem lehet hibázni.
Idén 14 bevetésük volt a tűzszerészeknek Hargita megyében. Legutóbb október elején Gyimesközéplokon találtak egy második világháborús aknagránátot a vasúttársaság munkásai, akik azonnal riasztották a tűzoltóság tűzszerész csapatát. Az egység a helyszínre érve további hat robbanóeszközre bukkant egymásra helyezve, éppen ezért ezt tartják az eddigi legveszélyesebb küldetésüknek.
A 120 mm-es aknagránátokat biztonságban eltávolították, és egy későbbi megsemmisítésre elszállították ezeket a tűzoltóság csíkszeredai helyszínén található raktárba, ahol az idén megtalált összes veszélyes szerkezetet tárolják.
A legtöbb eset egyébként tavasszal és ősszel történik, ugyanis
A tűzszerészek, akárcsak a tűzoltók, állandó készenléti szolgálatban vannak, váltásos módszerrel. Mindig csak az egyikük van ügyeletben, de a másik két otthon tartózkodó tűzszerész is mindig elérhető kell legyen, hiszen bármikor, a nap bármely időpontjában kaphatnak riasztást.
A bevetések menetével kapcsolatosan a tűzszerészek elmondták, amint befut egy hívás a 112-es egységes segélyhívószámra, amelyben jelzik, hogy találtak valahol egy olyan szerkezetet, amely veszélyes lehet, a tűzszerész egység legkevesebb két tagja, de gyakran mindhárom a helyszínre siet. Emellett a tűzoltók, a mentőszolgálat és rendőrök is kiszállnak a biztonság miatt, hiszen biztosítani kell a tűzszerészek számára a nyugodt munkavégzés feltételeit, valamint a váratlan balesetek esetén életmentő beavatkozásokra is szükség lehet.
Teljes védőfelszerelésben. Súlya van az öltözetnek
Fotó: Pinti Attila
Miután megérkeznek a helyszínre, a tűzszerészek magukra öltik a szükséges védelmi ruházatot, majd felmérik a terepet, szükség esetén kérik a terület kiürítését a lakosság védelmének érdekében. Ezt követően alaposan megvizsgálják a bombát, gránátot, aknát vagy egyéb veszélyes szerkezetet, és felkészülnek az elszállítására.
Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy
Olyan esetek is vannak, amikor olyan fokozottan veszélyes eszközre bukkannak, amely nem szállítható, ilyenkor a helyi önkormányzat engedélyével egy közeli helyszínen megsemmisítik azt. Ez azonban csak egy tiszt felügyelete mellett végezhető el, és mivel a Hargita megyei csapat három tagjának altiszti rendfokozata van, a megsemmisítések alkalmával más megyéből hívnak felügyelő tisztet. Az ezzel járó bonyodalmak azonban hamarosan megszűnnek, ugyanis egy Hargita megyei tiszt elvégezte a pirotechnikai képzést, és a közeljövőben csatlakozhat az egységhez.
Ciobotaru Eduard mutatja a bevetési járművet
Fotó: Pinti Attila
A biztonságos elszállítást egy speciális járművel végzi a tűzszerész csapat, egy átalakított rakterű Isuzu terepjáróval. Ennek rakterében három fémdoboz kapott helyet, a két kisebb a különböző felszerelések tárolására szolgál. A harmadik, nagyobb méretű biztonsági fémdoboz alján faforgács és homokágy található, ebbe helyezik az elszállítandó veszélyes robbanóeszközöket.
A járművet tavaly kapta az egység, azelőtt egy hasonlóan felszerelt Dacia márkájú járművel közlekedtek. Emellett egy speciális, kevlárból készült védőruha is a rendelkezésükre áll, ezt azonban csak a fokozottan veszélyes bevetéseken használják. A védőmellény és a védősisak azonban mindig rajtuk kell legyen.
Egy-egy terep felderítéséhez fémkeresőt használnak, amely hangjelzéssel figyelmeztet a közelében lévő fémek jelenlétére.
Fémkeresővel kutatják fel azoknak a területeknek a környékét, ahol robbanóeszközt találtak
Fotó: Pinti Attila
A megye több településén bukkantak hasonló eszközökre, például Székelykeresztúron, Maroshévízen, Csíkmadarason, Gyergyószentmiklóson, Tusnádon, Gyimesközéplokon, Borszéken, Gyergyóhollón és Parajdon. Mint mondták, mivel világháborús frontvonal volt a térségben, biztos, hogy a felfedezettek mellett még rengeteg robbanóeszközt rejt a föld Hargita megyében. Az elszállított robbanóeszközöket egy speciális raktárban tárolják, és évente egyszer vagy kétszer megsemmisítő akciót tartanak, azaz felrobbantják ezeket a csíkszeredai katonai lőtéren.
A fel nem robbant világháborús aknák, bombák, lövedékek hatástalanítása, elszállítása és megsemmisítése mellett a tűzszerészek másik fontos feladata a jégtorlaszok felrobbantása. Keményebb teleken ugyanis előfordulhat, hogy a folyók befagynak, nagyméretű jégtáblát alkotnak, és amennyiben sorozatosan felmelegedések és lehűlések váltják egymást, komoly jégtorlaszok alakulhatnak ki. Mivel ezek árvizeket okozhatnak, szükség van a tűzszerészek közbelépésére, akik ilyenkor jégrobbantást végeznek. Tavaly egy ilyen típusú bevetésen vettek részt a Hargita megyei tűzszerészek, továbbá egy megsemmisítő akciót tartottak, és 12-szer riasztották őket különböző megtalált robbanóeszközökhöz a megyében.
Borţun Cristian
Fotó: Pinti Attila
Ebben a tekintetben
Hozzányúlni tilos!
A Hargita megyei egység tagjai kiemelték, nagyon fontos, hogy ha valaki világháborús robbanóeszközre bukkan, első dolga a hatóságok riasztása legyen. Szigorúan tilos hozzáérni, megütni vagy elmozdítani, hiszen könnyen tragédiához vezethet egy ilyen meggondolatlanság. Példaként egy 2010-es megyei esetet említettek, amikor egy csapat gyerek bukkant robbanóeszközökre egy erdőben, majd tüzet raktak, és az egyiket beledobták. Az eszköz felrobbant, az egyik gyerek pedig a helyszínen életét vesztette.
Hozzátették, olyan esetek is voltak, amikor riasztották őket egy robbanóeszközzel kapcsolatosan, ám a helyszínen kiderült, hogy ártalmatlan eszközről van szó. Ez azonban nem probléma: inkább hívják őket olyankor is, amikor nincs szükség a közbenjárásukra, mint mellőzzék őket akkor, amikor életeket menthetnének.
Jövő tavasszal Magyarországon országgyűlési választásokat tartanak, amelyen a romániai magyar állampolgárok is szavazhatnak levélben. Ehhez előzetes regisztráció szükséges, amelyben az Eurotrans Alapítvány nyújt segítséget.
Ilie Dumitrescu volt válogatott labdarúgó fia, Toto Dumitrescu előzetes letartóztatását indítványozta szerdán Bukarest első kerületének ügyészsége.
Bejelentette a Dacia az új Duster Pick-Up romániai piacra dobását. Az új modell duplakabinnal érkezik, négy férőhelyet kínál, és vegyes felhasználásra szánják – személyszállításra, illetve teherszállításra egyaránt.
Több száz flamingó pihent meg a román tengerpart közelében, a Nuntași-tavon. Érkezésüket videóra vették.
A Donald Trump amerikai elnök elleni 2016-os vádirat másolatának nevezte szerdán Călin Georgescu az ellene szóló vádiratot.
Az Európai Unióban az éves infláció augusztusban 2,4 százalékon, az euróövezetben 2 százalékon stagnált, a romániai 8,5 százalékos infláció pedig a legmagasabb volt az EU-ban – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Az oktatási minisztérium szerdán közvitára bocsátotta a hallgatói ösztöndíjak összegét jóváhagyó miniszteri rendelet tervezetét.
Ilie Bolojan szerint Románia nem tudja 8 százalék alatti költségvetési hiánnyal zárni az idei évet, a jelenlegi deficit magasabb az év elején és az év közepén prognosztizáltnál.
Cserbenhagyás miatt őrizetbe vették kedd este Toto Dumitrescut, Ilie Dumitrescu volt válogatott labdarúgó fiát, akit azzal gyanúsítanak, hogy autóbalesetet okozott Bukarestben, majd elmenekült a helyszínről.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint decemberre közel 15 százalékra nő az infláció, ha a kormány október elsejétől megszünteti az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
szóljon hozzá!