
A legveszélyesebb munkák egyike. A megyei tűzoltóságnál három tűzszerész dolgozik
Fotó: Pinti Attila
Csak idén tizennégy alkalommal tette kockára életét az a három Hargita megyei tűzszerész, akik a világháborús robbanóeszközök hatástalanításával, elszállításával és megsemmisítésével, illetve a jégtorlaszok felrobbantásával foglalkoznak.
2017. október 21., 08:292017. október 21., 08:29
2018. november 28., 09:532018. november 28., 09:53
Amikor építkezések, mezőgazdasági munkálatok során valahol világháborús gránát, akna vagy bomba kerül a felszínre, ezekhez kizárólag a tűzszerészek érhetnek hozzá, akiknek munkája nagyon összetett, és rendkívül veszélyes.
Ciobotaru Eduard, Ferencz László és Borţun Cristian tűzszerészek a minap a megyei tűzoltóság csíkszeredai székhelyén meséltek a Székelyhonnak munkájukról, bevetéseikről és az ezzel járó veszélyekről.
A Hargita megyei tűzoltóság tűzszerész egysége. Változatos és veszélyes munka
Fotó: Pinti Attila
Korábban a polgárvédelem keretén belül tevékenykedtek a tűzszerészek, ám egy országos átszervezés következtében a megyei tűzoltóságok tűzszerész alegységeket hoztak létre. Így alakult meg 2016 januárjában a Hargita megyei pirotechnikai csapat is, amelynek fő feladata a fel nem robbant aknák, bombák, lövedékek hatástalanítása, elszállítása és megsemmisítése, illetve télen a jégtorlaszok felrobbantása.
Ciobotaru Eduard a Vaslui megyei Huszvárosban született, 1994 óta él Hargita megyében. Kezdetben a védelmi minisztérium kémikusaként tevékenykedett, majd 2006-ban csatlakozott a tűzoltósághoz, és 2013-ban elvégezte a pirotechnikai képzést. Az egység 46 éves csíkszeredai gépjárművezetője, Ferencz László 10 éve csatlakozott a tűzoltósághoz, és két éve végezte el a tűzszerész képzést. A szintén csíkszeredai, 30 éves Borţun Cristian 2007 óta a tűzoltóság alkalmazottja, és 2015-ben végezte el a pirotechnikai képzést.
Fotó: Pinti Attila
A tűzszerészek elmondása szerint ezeken a képzésen elsajátították a különböző robbanóeszközökre, illetve az ezek megsemmisítésére vonatkozó tudnivalókat, a különböző robbantási technológiákat, és mindent, ami ehhez a munkához szükséges. Emellett minden évben újabb vizsgákon kell részt venniük, többek között pszichológiai szempontból is felülvizsgálják őket. Egyébként
így ők hárman látják el az összes ilyen esetet a megyében. Elmondták azt is, a változatosság és az adrenalin miatt döntöttek úgy, hogy ezt a pályát választják, ugyanakkor belátták, hogy
Fotó: Pinti Attila
Ennek oka, hogy a bevetéseik során minden egyes alkalommal életveszélyben vannak, sohasem tudják, hogy pontosan mire számíthatnak, a megtalált eszközök pedig bármikor felrobbanhatnak. Hozzátették, a legfontosabb, hogy mindig megőrizzék a nyugalmukat, kipihentek legyenek, és pontosak. Ez ugyanis egy olyan szakma, ahol egyszer sem lehet hibázni.
Idén 14 bevetésük volt a tűzszerészeknek Hargita megyében. Legutóbb október elején Gyimesközéplokon találtak egy második világháborús aknagránátot a vasúttársaság munkásai, akik azonnal riasztották a tűzoltóság tűzszerész csapatát. Az egység a helyszínre érve további hat robbanóeszközre bukkant egymásra helyezve, éppen ezért ezt tartják az eddigi legveszélyesebb küldetésüknek.
A 120 mm-es aknagránátokat biztonságban eltávolították, és egy későbbi megsemmisítésre elszállították ezeket a tűzoltóság csíkszeredai helyszínén található raktárba, ahol az idén megtalált összes veszélyes szerkezetet tárolják.
A legtöbb eset egyébként tavasszal és ősszel történik, ugyanis
A tűzszerészek, akárcsak a tűzoltók, állandó készenléti szolgálatban vannak, váltásos módszerrel. Mindig csak az egyikük van ügyeletben, de a másik két otthon tartózkodó tűzszerész is mindig elérhető kell legyen, hiszen bármikor, a nap bármely időpontjában kaphatnak riasztást.
A bevetések menetével kapcsolatosan a tűzszerészek elmondták, amint befut egy hívás a 112-es egységes segélyhívószámra, amelyben jelzik, hogy találtak valahol egy olyan szerkezetet, amely veszélyes lehet, a tűzszerész egység legkevesebb két tagja, de gyakran mindhárom a helyszínre siet. Emellett a tűzoltók, a mentőszolgálat és rendőrök is kiszállnak a biztonság miatt, hiszen biztosítani kell a tűzszerészek számára a nyugodt munkavégzés feltételeit, valamint a váratlan balesetek esetén életmentő beavatkozásokra is szükség lehet.
Teljes védőfelszerelésben. Súlya van az öltözetnek
Fotó: Pinti Attila
Miután megérkeznek a helyszínre, a tűzszerészek magukra öltik a szükséges védelmi ruházatot, majd felmérik a terepet, szükség esetén kérik a terület kiürítését a lakosság védelmének érdekében. Ezt követően alaposan megvizsgálják a bombát, gránátot, aknát vagy egyéb veszélyes szerkezetet, és felkészülnek az elszállítására.
Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy
Olyan esetek is vannak, amikor olyan fokozottan veszélyes eszközre bukkannak, amely nem szállítható, ilyenkor a helyi önkormányzat engedélyével egy közeli helyszínen megsemmisítik azt. Ez azonban csak egy tiszt felügyelete mellett végezhető el, és mivel a Hargita megyei csapat három tagjának altiszti rendfokozata van, a megsemmisítések alkalmával más megyéből hívnak felügyelő tisztet. Az ezzel járó bonyodalmak azonban hamarosan megszűnnek, ugyanis egy Hargita megyei tiszt elvégezte a pirotechnikai képzést, és a közeljövőben csatlakozhat az egységhez.
Ciobotaru Eduard mutatja a bevetési járművet
Fotó: Pinti Attila
A biztonságos elszállítást egy speciális járművel végzi a tűzszerész csapat, egy átalakított rakterű Isuzu terepjáróval. Ennek rakterében három fémdoboz kapott helyet, a két kisebb a különböző felszerelések tárolására szolgál. A harmadik, nagyobb méretű biztonsági fémdoboz alján faforgács és homokágy található, ebbe helyezik az elszállítandó veszélyes robbanóeszközöket.
A járművet tavaly kapta az egység, azelőtt egy hasonlóan felszerelt Dacia márkájú járművel közlekedtek. Emellett egy speciális, kevlárból készült védőruha is a rendelkezésükre áll, ezt azonban csak a fokozottan veszélyes bevetéseken használják. A védőmellény és a védősisak azonban mindig rajtuk kell legyen.
Egy-egy terep felderítéséhez fémkeresőt használnak, amely hangjelzéssel figyelmeztet a közelében lévő fémek jelenlétére.
Fémkeresővel kutatják fel azoknak a területeknek a környékét, ahol robbanóeszközt találtak
Fotó: Pinti Attila
A megye több településén bukkantak hasonló eszközökre, például Székelykeresztúron, Maroshévízen, Csíkmadarason, Gyergyószentmiklóson, Tusnádon, Gyimesközéplokon, Borszéken, Gyergyóhollón és Parajdon. Mint mondták, mivel világháborús frontvonal volt a térségben, biztos, hogy a felfedezettek mellett még rengeteg robbanóeszközt rejt a föld Hargita megyében. Az elszállított robbanóeszközöket egy speciális raktárban tárolják, és évente egyszer vagy kétszer megsemmisítő akciót tartanak, azaz felrobbantják ezeket a csíkszeredai katonai lőtéren.
A fel nem robbant világháborús aknák, bombák, lövedékek hatástalanítása, elszállítása és megsemmisítése mellett a tűzszerészek másik fontos feladata a jégtorlaszok felrobbantása. Keményebb teleken ugyanis előfordulhat, hogy a folyók befagynak, nagyméretű jégtáblát alkotnak, és amennyiben sorozatosan felmelegedések és lehűlések váltják egymást, komoly jégtorlaszok alakulhatnak ki. Mivel ezek árvizeket okozhatnak, szükség van a tűzszerészek közbelépésére, akik ilyenkor jégrobbantást végeznek. Tavaly egy ilyen típusú bevetésen vettek részt a Hargita megyei tűzszerészek, továbbá egy megsemmisítő akciót tartottak, és 12-szer riasztották őket különböző megtalált robbanóeszközökhöz a megyében.
Borţun Cristian
Fotó: Pinti Attila
Ebben a tekintetben
Hozzányúlni tilos!
A Hargita megyei egység tagjai kiemelték, nagyon fontos, hogy ha valaki világháborús robbanóeszközre bukkan, első dolga a hatóságok riasztása legyen. Szigorúan tilos hozzáérni, megütni vagy elmozdítani, hiszen könnyen tragédiához vezethet egy ilyen meggondolatlanság. Példaként egy 2010-es megyei esetet említettek, amikor egy csapat gyerek bukkant robbanóeszközökre egy erdőben, majd tüzet raktak, és az egyiket beledobták. Az eszköz felrobbant, az egyik gyerek pedig a helyszínen életét vesztette.
Hozzátették, olyan esetek is voltak, amikor riasztották őket egy robbanóeszközzel kapcsolatosan, ám a helyszínen kiderült, hogy ártalmatlan eszközről van szó. Ez azonban nem probléma: inkább hívják őket olyankor is, amikor nincs szükség a közbenjárásukra, mint mellőzzék őket akkor, amikor életeket menthetnének.
Az a dolgunk, hogy készen álljunk, ha az országnak szüksége van ránk, akkor ránk lehet számítani – mondta Orbán Viktor a Somogy vármegyei Kötcsén szombaton.
Halálos gázolás történt a Maros megyei Erdőlibánfalva községben péntek este: egy 63 éves sofőr elütött egy 82 éves nőt, aki szabálytalan helyen próbált átkelni az úttesten.
Jelentős lehűlést hozott az országot hétvégén elérő hideg légtömeg: míg pénteken még nyárias, 30 Celsius-fok fölötti meleget mértek Székelyföldön, szombatra 8–10 fokot hűlt a levegő, de olyan település is van, ahol megfeleződött a hőmérséklet.
Nagyszabású rendőrségi és csendőrségi akciót hajtottak végre Hargita megyében a hatóságok pénteken. 117 személyt igazoltattak és 17 gépjárművet vizsgáltak át, a feltárt szabálysértésekért pedig 13 bírságot szabtak ki több mint 25 600 lej értékben.
Húsz néptánccsoport, több mint négyszáz táncos, és egy olyan előadás, amelyhez méltó színpadot is kellett építeni: 30. kiadásához érkezett a Botorka Néptáncfesztivál. Az eseménysorozat pénteki gálaműsora minden korábbi produkciót felülmúlt.
A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok (SMR) erőmű költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a miniszterelnök ellenőrző testületének jelentéséből.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint viharos időjárás várható a hét végén: a zivatarok szombaton Románia keleti felét érintik, majd vasárnap estig délkeletre, helyenként pedig a középső és déli térségekre is kiterjednek.
Ösztöndíjprogram indul bírónak és ügyésznek jelentkező fiatal magyar jogászok számára Romániában, hogy elősegítsék a romániai igazságszolgáltatásban dolgozó, magyarul is beszélő szakemberek számának növekedését – jelentették be a kezdeményezők.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet gyorsjelentéséből.
A kormány pénteken memorandumot fogadott el az ország stratégiai nukleáris projektjeinek az európai fenntarthatósági követelményekhez való hozzáigazításáról, és meghatározta az ehhez szükséges intézkedések ütemtervét.
szóljon hozzá!