Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:29

Három kiskorú is érintett a Maros megyében történt balesetben

20:13

Megnyílt a székely himnusz történetét bemutató kiállítás a Székely Nemzeti Múzeumban

20:08

Bóka János lett a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője

19:30

Nem tudták megmenteni a Marosba esett gyermekek életét

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Amikor már semmilyen összefogás nem segíthet...

Holtan találtak egy nőt csíkszeredai lakásában

Agyonszúrták a Málnáson holtan talált fiatal férfit

Súlyosan beteg fiatal lány családjának szeretnének segíteni

Ötéves kislány halt meg a dél-erdélyi autópályán történt balesetben – frissítve

Sulyok Tamás aláírta a megbízatását megszüntető alaptörvény-módosítást – videóval

Tizenhat évre csökkentené a választási korhatárt Magyar Péter

Fogyóban Hargita megye: tízezrekkel lehetünk kevesebben két évtized múlva

Egyértelmű és elgondolkodtató eredmény a Drakula Park-névszavazásról

Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, a BYD-hoz megy dolgozni

Divat az oltatlanság, a társadalmi felelősségvállalás szintje pedig alacsony Háromszéken – állapítja meg egy jelentés

Képünk illusztráció

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Nagyon kevés esetben jelentették a koronavírus elleni oltás mellékhatásait Kovászna megyében – derül ki a megyei egészségügyi igazgatóság jelentéséből, amely azt is górcső alá veszi, hogy mi állhat az alacsony átoltottsági arány háttérében Háromszéken.

Bíró Blanka

2022. január 03., 19:462022. január 03., 19:46

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az elmúlt évben Kovászna megyében összesen 107 891 dózis oltást adtak be, és mindössze 37 esetben számoltak be közepes vagy enyhe mellékhatásokról. Az egészségügyi igazgatóság a prefektúra honlapján tette közzé jelentését, ebből az is kiderül, hogy Kovászna megye a hatóságok erőfeszítései ellenére országosan az utolsók között van az átoltottság tekintetében.

Felidézik, hogy az oltáskampány „nagy erőkkel” kezdődött, de néhány nap után kiderült, hogy

az oltásra jelentkezők többsége Brassó megyéből érkezett, de jöttek az ország minden részéből, Bukarestből, sőt Konstancáról is, mivel a helyiek nem regisztráltak, és sok szabad hely maradt a platformon.

Ez önmagában nem jelent gondot, csak torzítja az adatokat, mert így kialakult az a helyzet, hogy Kovászna megyében viszonylag magas a beadott dózisok száma, ellenben alacsony a helyi beoltottaké – állapítják meg a jelentésben.

A tavaly december 5-ei országos összesítés szerint Kovászna megyében 30,09 százalékos volt az átoltottság, mindössze 1 százalékkal előzte meg Suceava megyét. Az egészségügyi igazgatóság munkatársai felidézik, hogy a vállalatoknál, a tanintézetekben, az idősek otthonában és a gyerekotthonokban is szerveztek oltáskampányt, az ágyhoz kötött betegek otthonába is elvitték a vakcinát. Az önkormányzatok felkérésére a falvakba is kimentek oltani, 4–5 szakember vonult ki a helyszínekre, és egy alkalommal mindössze tucatnyi dózist adtak be, annak is egyharmada volt első adag, a többi a második vagy a harmadik, emlékeztető dózis.

A jelentésben arra is kitérnek, hogy

az alacsony átoltottság hátterében sok tényező áll, de leginkább a tájékozottság hiánya és a félreinformáltság.

Egyrészt szerencsére az esetszámok és az elhalálozások száma nem volt túl magas a megyében, így a lakosság nem szembesült közvetlenül a járványhelyzet súlyosságával. A társadalmi felelősségvállalás szintje ugyanakkor alacsony, senki nem kérte az oltást azért, hogy megvédje a barátait, a munkatársait, vagy a szomszédait.

Valamiképpen divat az oltatlanság, mintha bátor tett lenne a vakcina visszautasítása. A térségben reflex visszautasítani mindent, ami kötelező, vagy erősen javallott.

Meglehet, az agresszív oltáskampány gyanakvóvá tette a lakosságot. Másrészt sokan átestek a fertőzésen anélkül, hogy ezt hivatalosan jelentették volna, viszont most úgy vélik, van védettségük, és nincs szükségük az oltásra.

A legtöbb kárt mégis a közösségi média okozta az álhírekkel

– olvasható a közegészségügyi igazgatóság jelentésében.