
Képünk illusztráció
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Nagyon kevés esetben jelentették a koronavírus elleni oltás mellékhatásait Kovászna megyében – derül ki a megyei egészségügyi igazgatóság jelentéséből, amely azt is górcső alá veszi, hogy mi állhat az alacsony átoltottsági arány háttérében Háromszéken.
2022. január 03., 19:462022. január 03., 19:46
Az elmúlt évben Kovászna megyében összesen 107 891 dózis oltást adtak be, és mindössze 37 esetben számoltak be közepes vagy enyhe mellékhatásokról. Az egészségügyi igazgatóság a prefektúra honlapján tette közzé jelentését, ebből az is kiderül, hogy Kovászna megye a hatóságok erőfeszítései ellenére országosan az utolsók között van az átoltottság tekintetében.
Felidézik, hogy az oltáskampány „nagy erőkkel” kezdődött, de néhány nap után kiderült, hogy
Ez önmagában nem jelent gondot, csak torzítja az adatokat, mert így kialakult az a helyzet, hogy Kovászna megyében viszonylag magas a beadott dózisok száma, ellenben alacsony a helyi beoltottaké – állapítják meg a jelentésben.
A tavaly december 5-ei országos összesítés szerint Kovászna megyében 30,09 százalékos volt az átoltottság, mindössze 1 százalékkal előzte meg Suceava megyét. Az egészségügyi igazgatóság munkatársai felidézik, hogy a vállalatoknál, a tanintézetekben, az idősek otthonában és a gyerekotthonokban is szerveztek oltáskampányt, az ágyhoz kötött betegek otthonába is elvitték a vakcinát. Az önkormányzatok felkérésére a falvakba is kimentek oltani, 4–5 szakember vonult ki a helyszínekre, és egy alkalommal mindössze tucatnyi dózist adtak be, annak is egyharmada volt első adag, a többi a második vagy a harmadik, emlékeztető dózis.
A jelentésben arra is kitérnek, hogy
Egyrészt szerencsére az esetszámok és az elhalálozások száma nem volt túl magas a megyében, így a lakosság nem szembesült közvetlenül a járványhelyzet súlyosságával. A társadalmi felelősségvállalás szintje ugyanakkor alacsony, senki nem kérte az oltást azért, hogy megvédje a barátait, a munkatársait, vagy a szomszédait.
Meglehet, az agresszív oltáskampány gyanakvóvá tette a lakosságot. Másrészt sokan átestek a fertőzésen anélkül, hogy ezt hivatalosan jelentették volna, viszont most úgy vélik, van védettségük, és nincs szükségük az oltásra.
– olvasható a közegészségügyi igazgatóság jelentésében.
Teljesen átalakul a közmédia intézményrendszere, miután az Országgyűlés kedden elfogadta a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényt.
Kedd délutánra és estére hőségre, illetve zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Kimutatást kért a fejlesztési minisztérium az önkormányzatoktól az Országos Helyreállítási Alap (PNRR) keretéből finanszírozott beruházások kivitelezési stádiumáról. Arra kíváncsiak, hogy ezek elkészülnek-e határidőre vagy sem.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a középiskolások új opcionális tantárgya, a térinformatika (GIS) tanterve – közölte kedden az oktatási minisztérium.
Nicușor Dan államfő kedden újabb egyeztetéseket folytat a parlamenti pártok delegációival egy új miniszterelnök-jelölt nevesítése érdekében.
Nem kaptak konkrét ígéreteket az ügyvivő kormány képviselőitől, ezért a Sanitas szakszervezet folytatja a két hete megkezdett japánsztrájkot az egészségügyi, valamint a szociális ellátórendszerben.
Nyolc megye összesen 21 településén okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában – tájékoztat a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU).
Romániának sürgősen teljes jogkörű kormányra van szüksége – jelentette ki kedden Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő.
Mihai Fifor szociáldemokrata párti képviselő szerint a Veștea-kormány beiktatásának elutasításával bebizonyosodott, hogy a többi párt valójában ugyanazt a célt követi: „a hatalmat bármi áron”.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök hétfő este kijelentette, hogy felelősen kezelte a kormányalakítást, és jó szándékkal vállalta ezt a feladatot.
4 hozzászólás