Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:06

Elhunyt Tim Curry színészlegenda

22:35

Vereséggel debütált a nemzetközi kupaporondon az FK Csíkszereda női focicsapata

21:23

Elfogadta a képviselőház a helyreállítási terv operatív és pénzügyi lezárását szabályozó törvénytervezetet

21:01

A szakszervezetek és az elnök szerint a pártok felelősek a bérreform kudarcáért

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Hatan kerültek kórházba a cekendi balesetet követően

Balesettel indult a szombat a Cekend-tetőn

Házépítés engedély nélkül? Bizonyos esetekben lehetséges lesz

Lőtt sebekkel találtak rá egy tűzoltó holttestére

Nem csak a láncfűrész akadt fenn a rostán: több mint 1500 köbméter fát foglalt le a rendőrség

Lemondott parlamenti mandátumáról Lázár János

A legfontosabb vádpontok alól jogerősen felmentették Borboly Csabát

Új alapokra helyezné a határon túli támogatáspolitikát a Tisza-kormány

Magyar Péter: országot építeni évek, évtizedek, évszázadok kitartó munkája

Ismét elmaradt az ítélethirdetés Borbolyék perében

Díjazott életalapítás

Dobos Atilla múlt héten vette át a miniszteri elismerő oklevelet

Fotó: Bársony Bálint Facebook-oldala

Természetes anyagból épült házban lakik, hagyományos életet él, őshonos állatokat tenyészt Dobos Atilla és családja. A hagyományos gazdálkodásban eddig kifejtett több éves munkájukat elismerő oklevéllel jutalmazta a magyar Földművelésügyi Minisztérium.

Szabó Kamilla-Mária

2017. november 01., 07:452017. november 01., 07:45

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A természetközeli gazdálkodásban, a hagyományos növénytermesztésben, a tájjellegű, őshonos állatfajták visszahonosításában, a táj ökológiai egyensúlyának megtartásában, illetve a genetikai sokféleség megőrzésében végzett tevékenységéért a budapesti Fölművelésügyi Minisztérium elismerő oklevéllel jutalmazta Dobos Atilla csobotfalvi gazdát. A rangos elismerést Fazakas Sándor földművelésügyi miniszter adta át az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából Budapesten.

A csobotfalvi gazdaságban a legértékesebb genetikai állományt a mokány marhák, régi erdélyi tarkák jelentik

Fotó: Dobos Atilla

A múlt héten kapott elismerés kapcsán felkerestük a fiatal gazdát, aki érdeklődésünkre elmondta, az elmúlt években kifejtett munkájukat értékelte ilyen formában a magyar kormány, amely a Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztályának révén ismeri tevékenységüket. Egy egyesülettel ugyanis már nyolc éve keresik a haszonállatokból – többek között tehenekből, lovakból, bivalyokból, juhokból, háziszárnyasokból – a régi fajtákat. Saját gazdaságukban

a legértékesebb genetikai állományt a mokány marhák és régi erdélyi tarkák, illetve a székely lovak jelentik,

emellett tartanak saját nemesítésű szürkemarhát, régi fajta tyúkokat, pulykákat is – avatott be.

Fotó: Sándor Csilla

Arra a kérdésünkre, hogy hogyan is fogtak hozzá az őshonos állatok megmentéséhez, Dobos Atilla tisztázta, régen nem gazdaságnak vagy farmnak hívták a kerítésen belül lévő környezetet – benne az embereket, állatokat, növényzetet –, hanem életnek. Ők tíz éve fogtak életalapításhoz,

természetes anyagból házat építettek, berendezték az udvart, elkezdték gyűjteni a régi fajta állatokat.

Fotó: Sándor Csilla

Mivel a társadalomban inkább a modern fajtákat, a legújabb technológiaikkal tenyésztik, elhatározásuk megvalósítása nem volt egyszerű. Az életalapítás végül kinőtte magát, és egy nagyobb gazdaságot tartottak fent őshonos fajtákból az elmúlt években. A gazda tisztázta azt is, hogy ők

nincsenek a fejlődés, a modern eljárások, életvitel ellen, csupán szeretnének felmutatni egy másik lehetőséget is.

Fotó: Dobos Atilla

A Miercurius Mezőgazdászok Egyesületét is azért hozták létre, hogy a hagyományos életvitelt folytató családok tevékenységét könnyebben összehangolhassák. Tapasztalatuk szerint ugyanis, ha egy tájban megjelenik több hagyományos gazdaság, az a tájban nyomot hagy, a hagyományos fajtákkal való gazdálkodás pedig megerősíti a táj harmóniáját. Ezt ők felismerték, ezért dolgoznak. Rámutatott arra is, hogy a mai modern fajták, amelyeknek nagy a termelése, azokat régi fajták keresztezésével tenyésztik ki, de azok előbb utóbb hibridizálódnak, így újra a régi fajták kellenek a vérfrissítéshez – ezért sem szabadna kiveszni hagyni azokat.