Fotó: Facebook/Digitális Székelyföld
Átfogó digitalizációs stratégia mentén dolgozik a magyar kormány, az úgynevezett Digitális Jólét Programmal, melybe a határon túli területeket is be kívánják vonni. Alapvetően három szegmens érdekelt, az oktatás, a gazdaság és az okosvárosi fejlesztések, ám mindenikben az első közös lépés a megfelelő képzés biztosítása, a tévhitek eloszlatása. Erről kérdeztük Deutsch Tamást, a programért felelős miniszterelnöki biztost, aki Sepsiszentgyörgyre látogatott az 5. Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferencia alkalmából.
2017. október 23., 18:112017. október 23., 18:11
– Milyen módon terjeszti ki a magyar kormány a Digitális Jólét Programot a határon túli területekre?
– A magyar kormány 2015 decemberében fogadta el a magyar digitalizáció átfogó stratégiáját, ez a Digitális Jólét Program (DJP), amelynek a részét képezi az infrastruktúra-fejlesztés, a gazdaság szereplőinek digitális átalakulását segítő programok, valamint az állam működésében nélkülözhetetlen átalakulás, hogy digitális szolgáltatásokat nyújtson a polgárok számára az ügyintézésben. Fontos eleme a kompetenciafejlesztés, hogy mindenki megfelelő színvonalú digitálisírás- és olvasástudással rendelkezzen. Ez csak úgy működhet, ha a teljes magyar oktatási rendszer digitális átalakulása megvalósul, ezért dolgoztuk ki Magyarország digitális oktatási stratégiáját.
Amint a programot elkezdtük megvalósítani 2016-ban, világossá vált, hogy szükséges néhány új fejlesztési területre kibővíteni, így alapos előkészítés után lett meg a stratégiai dokumentum, majd a DJP 2.0. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy
A határon túli érintett szereplőkkel – civil szervezetekkel, az üzleti élet képviselőivel, szakmai és társadalmi szervezetekkel, a határon túli magyar települések vezetőivel – egyeztetve három konkrét irányt határoztunk meg, ezeken belül már elindultak a fejlesztések, melyeket újabb és újabb elemek követnek. Az első, hogy
melyek révén elsajátíthatják a digitális pedagógiai módszereket, hogy érdekesebbé, színvonalasabbá tudják tenni a munkájukat. A másik fontos fejlesztési irány, hogy a határon túl működő kis- és középvállalkozások, mikrovállalkozások is részesei lehessenek a digitális átalakulásnak, a saját
– számukra is képzési programot indítunk.
Magyarországon már két éve zajlik a modern vállalkozások programja, több mint tízezer magyar vállalkozás volt részese, eredményeként kézzel fogható ismereteket sajátítottak el, hogy versenyképesek, üzletileg hatékonyabbak lehessenek, ebben a programba tudnak a határon túli vállalkozások is részt venni.
Fotó: Facebook/Digitális Székelyföld
És végül az okosvárosi fejlesztések is részei a digitalizációnak, számos, többségében magyarok lakta település van a határon túl, ezek, illetve több megye vezetője is magyar, számukra szeretnénk olyan képzéseket biztosítani, hogy az okosvárosi fejlesztéseket illetően olyan tudással rendelkezzenek, amivel az egyes településeken, kistérségekben a digitalizáció előnyeit az adott közösség kényelmének, életminőségének javítását szolgáló beruházások során tudják felhasználni. Magyarországon háromnegyed éven belül kiépül a Digitális Jólét Program-pontok hálózata, ezerötszáz olyan szolgáltató iroda, amely ingyenes kompetenciafejlesztő képzéseket biztosít minden érdeklődőnek, ha szeretne jártasabb lenni a digitalizáció világában, az eszközhasználatban, mert ezzel jobban fizető munkahelyet tud betölteni, jobban tudja a közigazgatás, a bankok digitális szolgáltatásait kihasználni.
Nem egy új szolgáltatói hálózatot akarunk kiépíteni, hanem a meglévő irodákat, egyházakhoz kötődő civil szervezeteket, oktatási és kulturális intézményeket, állampolgársági ügyekben szolgáltatást nyújtó irodákat, létező ingatlanokat és infrastruktúrákat, valamint a már ott dolgozó embereket szeretnénk egy olyan hálózatba összekötni, amely a magyar polgároknak ingyenes képzési programokat biztosít.
– Tehát feltérképezik a jelenlegi állapotokat, és az eredmény alapján dolgoznak ki fejlesztési stratégiát. Mégis úgy tűnik, már azelőtt elindítják a programokat, és elsősorban nem az infrastruktúra kiépítésére, hanem a képzésekre fektetik a hangsúlyt. Ennek mi a magyarázata?
– Az általunk meghatározott három területen már rendelkezésünkre állnak az adatok, tudjuk, hogy Erdély-szerte milyen a digitális infrastruktúra, milyen az internetfelhasználók aránya, hány százalékuknak van okostelefonja. Kell egy részletesebb kép, van olyan terület, ahol régebbiek, három- négy évesek az adatok, amiket a fejlesztési döntések megalapozása érdekében fel kell újítani. De ezen a három területen a rendelkezésre álló adatok alapján meghozhattuk a döntéseket. Pedagógusképzésre szükség van, a vállalkozások digitális átalakítására is, valamint a városi és megyei vezetők okosvárosi fejlesztésre irányuló képzései is indokoltak, ezért indultunk el ebbe az irányba.
– Mennyire göröngyös a digitalizáció útja, van-e ellenállás?
– Létezik idegenkedés, esetleg ellenállás, félelem, hogy a digitalizáció teremtette új helyzet kedvezőbb-e, mint a jelenlegi. Ez természetes. Azt gondolom, hogy ez nem nagy mértékű, de annál fontosabb, nehogy azt a hibát kövessük el, hogy egyszerű divatjelenségként gondolunk a digitalizációra, és mivel egy aktuális divattal szemben illetlenség kritikát megfogalmazni, lehurrogjuk, maradinak minősítjük azokat, akik kétségeket, kifogásokat, kritikákat fogalmaznak meg. Legyünk nyitottak, beszélgessünk ezekről a kérdésekről, mert
Az idegenkedést, félelmet nem érzem olyan erősnek, hogy komoly ellenszelet jelentene a digitalizációnak, inkább az a fontos, hogy a kétségeket megfogalmazókat ne hurrogjuk le, mert az nem segít annak a megválaszolásában, hogy azokból mi a megalapozott, és mi az, amit tájékoztatással, információval el lehet oszlatni. Lássuk be, amikor megjelent a televízió, a rádió, rengeteg kétség volt ezekkel kapcsolatban is, pedig nagyszerű technológiai újítások, de vannak mellékhatásai. Nem helyes, ha napi nyolc-tíz órát nézzük a televíziót, megvan a lehetősége, hogy ha a szülő nem figyel, a gyerek túl sokat tévézik, de ez nem lehet érv arra, hogy tegyünk meg mindent a televíziózás elterjedése ellen. Ugyanez a helyzet a digitalizációt illetően.
Öt- tíz-tizenöt év múlva lesznek, akik nem tudják a munkájukat folytatni, mert arra már nem lesz szükség. Ne tanácsoljuk azt a gyerekünknek, hogy legyen számlaleolvasó, mert ezek az órák hamarosan digitálisak lesznek. Ez nem azt jelenti, hogy aki ma számlaleolvasó, munkanélkülivé válik, mert a központokban majd szakképzett emberekre lesz szükség, csak
hogy a számítógépek, digitális eszközök használatára alkalmasak legyenek. Ha abban nyújtunk segítséget képzéseken keresztül, hogy új szakmát, vagy a saját szakmájuk digitális változatát elsajátítsák, akkor nem lesz félelmük a változással kapcsolatban.
Egy 50 éves nőre és hétéves fiára találtak rá holtan kedden a Drobeta-Turnu Severin-i lakásukban. A nyomozók szerint a nőt felakasztva találták meg, mellette a gyermek holtteste feküdt.
Kedvezményes bérlettel segíti a gyengébben teljesítő diákokat a Matekre fel! magyar nyelvű oktatási platform, amely ötven intézménynek kínál lehetőséget arra, hogy diákjai interaktív, digitális formában gyakorolják a matematikát.
Nem tudott megállni a vasúti átkelőnél, áttörte a sorompókat, majd két járműnek ütközött autójával egy sofőr. A sorompók áttöréséről térfigyelőkamera-felvételt tettek közzé.
A romániai iskolákban a tanórák jó részét helyettesítő tanárok tartják – jelentette ki hétfő este Ilie Bolojan kormányfő.
Lánccal kötötte egy az asztal lábához kilencéves fiát egy apa, majd rázárta az ajtót, hogy elmenjen otthonról, állítólag vásárolni.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 11 megyéjében.
Az ország tizenöt megyéjét érintő elsőfokú (sárga jelzésű) viharriasztást adtak ki a meteorológusok kedden.
A kormány nem fontolgatja jelenleg a standard nyugdíjkorhatár emelését, és nincs is vita alatt ilyen tervezet – jelentette ki kedden Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Egy idős asszony meghalt, további három ember pedig megsérült kedden reggel, miután egy rendőrautó belerohant egy szekérbe Galac megyében.
A nyugdíjkorhatárt minden alkalmazotti kategóriában meg kell emelni, hogy az 50 és 65 év közötti, a reálgazdaságban foglalkoztatott népesség aránya magasabb legyen, mint jelenleg, jelentette ki vasárnap este Ilie Bolojan.
szóljon hozzá!