Digitális jólét Erdélyben is

•  Fotó: Facebook/Digitális Székelyföld

Fotó: Facebook/Digitális Székelyföld

Átfogó digitalizációs stratégia mentén dolgozik a magyar kormány, az úgynevezett Digitális Jólét Programmal, melybe a határon túli területeket is be kívánják vonni. Alapvetően három szegmens érdekelt, az oktatás, a gazdaság és az okosvárosi fejlesztések, ám mindenikben az első közös lépés a megfelelő képzés biztosítása, a tévhitek eloszlatása. Erről kérdeztük Deutsch Tamást, a programért felelős miniszterelnöki biztost, aki Sepsiszentgyörgyre látogatott az 5. Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferencia alkalmából.

Bíró Blanka

2017. október 23., 18:112017. október 23., 18:11

– Milyen módon terjeszti ki a magyar kormány a Digitális Jólét Programot a határon túli területekre?

– A magyar kormány 2015 decemberében fogadta el a magyar digitalizáció átfogó stratégiáját, ez a Digitális Jólét Program (DJP), amelynek a részét képezi az infrastruktúra-fejlesztés, a gazdaság szereplőinek digitális átalakulását segítő programok, valamint az állam működésében nélkülözhetetlen átalakulás, hogy digitális szolgáltatásokat nyújtson a polgárok számára az ügyintézésben. Fontos eleme a kompetenciafejlesztés, hogy mindenki megfelelő színvonalú digitálisírás- és olvasástudással rendelkezzen. Ez csak úgy működhet, ha a teljes magyar oktatási rendszer digitális átalakulása megvalósul, ezért dolgoztuk ki Magyarország digitális oktatási stratégiáját.

Amint a programot elkezdtük megvalósítani 2016-ban, világossá vált, hogy szükséges néhány új fejlesztési területre kibővíteni, így alapos előkészítés után lett meg a stratégiai dokumentum, majd a DJP 2.0. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy

lehetőséget teremt arra, hogy a határon túli nemzeti közösségek, azok szervezetei is bekapcsolódhassanak a fejlesztésekbe.

A határon túli érintett szereplőkkel – civil szervezetekkel, az üzleti élet képviselőivel, szakmai és társadalmi szervezetekkel, a határon túli magyar települések vezetőivel – egyeztetve három konkrét irányt határoztunk meg, ezeken belül már elindultak a fejlesztések, melyeket újabb és újabb elemek követnek. Az első, hogy

a határon túl működő oktatási rendszer digitális átalakítása érdekében ingyenes képzéseket biztosítunk a pedagógusok számára,

melyek révén elsajátíthatják a digitális pedagógiai módszereket, hogy érdekesebbé, színvonalasabbá tudják tenni a munkájukat. A másik fontos fejlesztési irány, hogy a határon túl működő kis- és középvállalkozások, mikrovállalkozások is részesei lehessenek a digitális átalakulásnak, a saját

cégeiket úgy tudják fejleszteni, hogy a digitalizáció kínálta lehetőségekkel élni tudjanak

– számukra is képzési programot indítunk.

Magyarországon már két éve zajlik a modern vállalkozások programja, több mint tízezer magyar vállalkozás volt részese, eredményeként kézzel fogható ismereteket sajátítottak el, hogy versenyképesek, üzletileg hatékonyabbak lehessenek, ebben a programba tudnak a határon túli vállalkozások is részt venni.

•  Fotó: Facebook/Digitális Székelyföld Galéria

Fotó: Facebook/Digitális Székelyföld

És végül az okosvárosi fejlesztések is részei a digitalizációnak, számos, többségében magyarok lakta település van a határon túl, ezek, illetve több megye vezetője is magyar, számukra szeretnénk olyan képzéseket biztosítani, hogy az okosvárosi fejlesztéseket illetően olyan tudással rendelkezzenek, amivel az egyes településeken, kistérségekben a digitalizáció előnyeit az adott közösség kényelmének, életminőségének javítását szolgáló beruházások során tudják felhasználni. Magyarországon háromnegyed éven belül kiépül a Digitális Jólét Program-pontok hálózata, ezerötszáz olyan szolgáltató iroda, amely ingyenes kompetenciafejlesztő képzéseket biztosít minden érdeklődőnek, ha szeretne jártasabb lenni a digitalizáció világában, az eszközhasználatban, mert ezzel jobban fizető munkahelyet tud betölteni, jobban tudja a közigazgatás, a bankok digitális szolgáltatásait kihasználni.

Ilyen pontokat szeretnék létrehozni a határon túli régiókban.

Nem egy új szolgáltatói hálózatot akarunk kiépíteni, hanem a meglévő irodákat, egyházakhoz kötődő civil szervezeteket, oktatási és kulturális intézményeket, állampolgársági ügyekben szolgáltatást nyújtó irodákat, létező ingatlanokat és infrastruktúrákat, valamint a már ott dolgozó embereket szeretnénk egy olyan hálózatba összekötni, amely a magyar polgároknak ingyenes képzési programokat biztosít.

– Tehát feltérképezik a jelenlegi állapotokat, és az eredmény alapján dolgoznak ki fejlesztési stratégiát. Mégis úgy tűnik, már azelőtt elindítják a programokat, és elsősorban nem az infrastruktúra kiépítésére, hanem a képzésekre fektetik a hangsúlyt. Ennek mi a magyarázata?

– Az általunk meghatározott három területen már rendelkezésünkre állnak az adatok, tudjuk, hogy Erdély-szerte milyen a digitális infrastruktúra, milyen az internetfelhasználók aránya, hány százalékuknak van okostelefonja. Kell egy részletesebb kép, van olyan terület, ahol régebbiek, három- négy évesek az adatok, amiket a fejlesztési döntések megalapozása érdekében fel kell újítani. De ezen a három területen a rendelkezésre álló adatok alapján meghozhattuk a döntéseket. Pedagógusképzésre szükség van, a vállalkozások digitális átalakítására is, valamint a városi és megyei vezetők okosvárosi fejlesztésre irányuló képzései is indokoltak, ezért indultunk el ebbe az irányba.

– Mennyire göröngyös a digitalizáció útja, van-e ellenállás? 

– Létezik idegenkedés, esetleg ellenállás, félelem, hogy a digitalizáció teremtette új helyzet kedvezőbb-e, mint a jelenlegi. Ez természetes. Azt gondolom, hogy ez nem nagy mértékű, de annál fontosabb, nehogy azt a hibát kövessük el, hogy egyszerű divatjelenségként gondolunk a digitalizációra, és mivel egy aktuális divattal szemben illetlenség kritikát megfogalmazni, lehurrogjuk, maradinak minősítjük azokat, akik kétségeket, kifogásokat, kritikákat fogalmaznak meg. Legyünk nyitottak, beszélgessünk ezekről a kérdésekről, mert

nem arról van szó, hogy ez most a világtörténelem első olyan nagyszabású változása, amelynek kizárólag pozitív hatásai lesznek. Természetesen vannak mellékhatásai, a változásnak olyan következményei, amire oda kell figyelni, hogy minél korlátozottabb mértékben érvényesüljenek, különben bajok is lehetnek.

Az idegenkedést, félelmet nem érzem olyan erősnek, hogy komoly ellenszelet jelentene a digitalizációnak, inkább az a fontos, hogy a kétségeket megfogalmazókat ne hurrogjuk le, mert az nem segít annak a megválaszolásában, hogy azokból mi a megalapozott, és mi az, amit tájékoztatással, információval el lehet oszlatni. Lássuk be, amikor megjelent a televízió, a rádió, rengeteg kétség volt ezekkel kapcsolatban is, pedig nagyszerű technológiai újítások, de vannak mellékhatásai. Nem helyes, ha napi nyolc-tíz órát nézzük a televíziót, megvan a lehetősége, hogy ha a szülő nem figyel, a gyerek túl sokat tévézik, de ez nem lehet érv arra, hogy tegyünk meg mindent a televíziózás elterjedése ellen. Ugyanez a helyzet a digitalizációt illetően.

Úgy fogja átalakítani a gazdaság minden szektorában a tevékenységet, hogy a ma létező munkakörök, szakmák közül sok megszűnik.

Öt- tíz-tizenöt év múlva lesznek, akik nem tudják a munkájukat folytatni, mert arra már nem lesz szükség. Ne tanácsoljuk azt a gyerekünknek, hogy legyen számlaleolvasó, mert ezek az órák hamarosan digitálisak lesznek. Ez nem azt jelenti, hogy aki ma számlaleolvasó, munkanélkülivé válik, mert a központokban majd szakképzett emberekre lesz szükség, csak

el kell sajátítaniuk egy új tudást,

hogy a számítógépek, digitális eszközök használatára alkalmasak legyenek. Ha abban nyújtunk segítséget képzéseken keresztül, hogy új szakmát, vagy a saját szakmájuk digitális változatát elsajátítsák, akkor nem lesz félelmük a változással kapcsolatban.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 09., kedd

Holtan találtak egy nőt és hétéves fiát otthonukban

Egy 50 éves nőre és hétéves fiára találtak rá holtan kedden a Drobeta-Turnu Severin-i lakásukban. A nyomozók szerint a nőt felakasztva találták meg, mellette a gyermek holtteste feküdt.

Holtan találtak egy nőt és hétéves fiát otthonukban
2025. szeptember 09., kedd

Digitális segítség a lemaradó diákoknak: kedvezményes bérletet kínál a Matekre fel!

Kedvezményes bérlettel segíti a gyengébben teljesítő diákokat a Matekre fel! magyar nyelvű oktatási platform, amely ötven intézménynek kínál lehetőséget arra, hogy diákjai interaktív, digitális formában gyakorolják a matematikát.

Digitális segítség a lemaradó diákoknak: kedvezményes bérletet kínál a Matekre fel!
2025. szeptember 09., kedd

Áttörte a sorompókat a BMW-s, majd a várakozó autóknak ütközött – videóval

Nem tudott megállni a vasúti átkelőnél, áttörte a sorompókat, majd két járműnek ütközött autójával egy sofőr. A sorompók áttöréséről térfigyelőkamera-felvételt tettek közzé.

Áttörte a sorompókat a BMW-s, majd a várakozó autóknak ütközött – videóval
2025. szeptember 09., kedd

Bolojan: a tanórák jó részét helyettesítő tanárok tartják

A romániai iskolákban a tanórák jó részét helyettesítő tanárok tartják – jelentette ki hétfő este Ilie Bolojan kormányfő.

Bolojan: a tanórák jó részét helyettesítő tanárok tartják
2025. szeptember 09., kedd

Asztalhoz láncolta kilencéves fiát egy apa, majd elment otthonról

Lánccal kötötte egy az asztal lábához kilencéves fiát egy apa, majd rázárta az ajtót, hogy elmenjen otthonról, állítólag vásárolni.

Asztalhoz láncolta kilencéves fiát egy apa, majd elment otthonról
2025. szeptember 09., kedd

Villámárvizek alakulhatnak ki Hargita é Maros megyében is

Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 11 megyéjében.

Villámárvizek alakulhatnak ki Hargita é Maros megyében is
2025. szeptember 09., kedd

Már az egész Székelyföldre érvényes a ma délutáni viharriasztás

Az ország tizenöt megyéjét érintő elsőfokú (sárga jelzésű) viharriasztást adtak ki a meteorológusok kedden.

Már az egész Székelyföldre érvényes a ma délutáni viharriasztás
2025. szeptember 09., kedd

Nem úgy gondolta a miniszterelnök: máris kiigazították a nyugdíjkorhatár emelésére tett nyilatkozatát

A kormány nem fontolgatja jelenleg a standard nyugdíjkorhatár emelését, és nincs is vita alatt ilyen tervezet – jelentette ki kedden Ioana Dogioiu kormányszóvivő.

Nem úgy gondolta a miniszterelnök: máris kiigazították a nyugdíjkorhatár emelésére tett nyilatkozatát
2025. szeptember 09., kedd

Egy ember meghalt, miután egy rendőrautó belerohant egy szekérbe ma reggel – videóval

Egy idős asszony meghalt, további három ember pedig megsérült kedden reggel, miután egy rendőrautó belerohant egy szekérbe Galac megyében.

Egy ember meghalt, miután egy rendőrautó belerohant egy szekérbe ma reggel – videóval
2025. szeptember 09., kedd

Bolojan: tetszik, nem tetszik, emelnünk kell a nyugdíjkorhatárt minden alkalmazotti kategóriában

A nyugdíjkorhatárt minden alkalmazotti kategóriában meg kell emelni, hogy az 50 és 65 év közötti, a reálgazdaságban foglalkoztatott népesség aránya magasabb legyen, mint jelenleg, jelentette ki vasárnap este Ilie Bolojan.

Bolojan: tetszik, nem tetszik, emelnünk kell a nyugdíjkorhatárt minden alkalmazotti kategóriában