
Fotó: Facebook/Digitális Székelyföld
Átfogó digitalizációs stratégia mentén dolgozik a magyar kormány, az úgynevezett Digitális Jólét Programmal, melybe a határon túli területeket is be kívánják vonni. Alapvetően három szegmens érdekelt, az oktatás, a gazdaság és az okosvárosi fejlesztések, ám mindenikben az első közös lépés a megfelelő képzés biztosítása, a tévhitek eloszlatása. Erről kérdeztük Deutsch Tamást, a programért felelős miniszterelnöki biztost, aki Sepsiszentgyörgyre látogatott az 5. Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferencia alkalmából.
2017. október 23., 18:112017. október 23., 18:11
– Milyen módon terjeszti ki a magyar kormány a Digitális Jólét Programot a határon túli területekre?
– A magyar kormány 2015 decemberében fogadta el a magyar digitalizáció átfogó stratégiáját, ez a Digitális Jólét Program (DJP), amelynek a részét képezi az infrastruktúra-fejlesztés, a gazdaság szereplőinek digitális átalakulását segítő programok, valamint az állam működésében nélkülözhetetlen átalakulás, hogy digitális szolgáltatásokat nyújtson a polgárok számára az ügyintézésben. Fontos eleme a kompetenciafejlesztés, hogy mindenki megfelelő színvonalú digitálisírás- és olvasástudással rendelkezzen. Ez csak úgy működhet, ha a teljes magyar oktatási rendszer digitális átalakulása megvalósul, ezért dolgoztuk ki Magyarország digitális oktatási stratégiáját.
Amint a programot elkezdtük megvalósítani 2016-ban, világossá vált, hogy szükséges néhány új fejlesztési területre kibővíteni, így alapos előkészítés után lett meg a stratégiai dokumentum, majd a DJP 2.0. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy
A határon túli érintett szereplőkkel – civil szervezetekkel, az üzleti élet képviselőivel, szakmai és társadalmi szervezetekkel, a határon túli magyar települések vezetőivel – egyeztetve három konkrét irányt határoztunk meg, ezeken belül már elindultak a fejlesztések, melyeket újabb és újabb elemek követnek. Az első, hogy
melyek révén elsajátíthatják a digitális pedagógiai módszereket, hogy érdekesebbé, színvonalasabbá tudják tenni a munkájukat. A másik fontos fejlesztési irány, hogy a határon túl működő kis- és középvállalkozások, mikrovállalkozások is részesei lehessenek a digitális átalakulásnak, a saját
– számukra is képzési programot indítunk.
Magyarországon már két éve zajlik a modern vállalkozások programja, több mint tízezer magyar vállalkozás volt részese, eredményeként kézzel fogható ismereteket sajátítottak el, hogy versenyképesek, üzletileg hatékonyabbak lehessenek, ebben a programba tudnak a határon túli vállalkozások is részt venni.
Fotó: Facebook/Digitális Székelyföld
És végül az okosvárosi fejlesztések is részei a digitalizációnak, számos, többségében magyarok lakta település van a határon túl, ezek, illetve több megye vezetője is magyar, számukra szeretnénk olyan képzéseket biztosítani, hogy az okosvárosi fejlesztéseket illetően olyan tudással rendelkezzenek, amivel az egyes településeken, kistérségekben a digitalizáció előnyeit az adott közösség kényelmének, életminőségének javítását szolgáló beruházások során tudják felhasználni. Magyarországon háromnegyed éven belül kiépül a Digitális Jólét Program-pontok hálózata, ezerötszáz olyan szolgáltató iroda, amely ingyenes kompetenciafejlesztő képzéseket biztosít minden érdeklődőnek, ha szeretne jártasabb lenni a digitalizáció világában, az eszközhasználatban, mert ezzel jobban fizető munkahelyet tud betölteni, jobban tudja a közigazgatás, a bankok digitális szolgáltatásait kihasználni.
Nem egy új szolgáltatói hálózatot akarunk kiépíteni, hanem a meglévő irodákat, egyházakhoz kötődő civil szervezeteket, oktatási és kulturális intézményeket, állampolgársági ügyekben szolgáltatást nyújtó irodákat, létező ingatlanokat és infrastruktúrákat, valamint a már ott dolgozó embereket szeretnénk egy olyan hálózatba összekötni, amely a magyar polgároknak ingyenes képzési programokat biztosít.
– Tehát feltérképezik a jelenlegi állapotokat, és az eredmény alapján dolgoznak ki fejlesztési stratégiát. Mégis úgy tűnik, már azelőtt elindítják a programokat, és elsősorban nem az infrastruktúra kiépítésére, hanem a képzésekre fektetik a hangsúlyt. Ennek mi a magyarázata?
– Az általunk meghatározott három területen már rendelkezésünkre állnak az adatok, tudjuk, hogy Erdély-szerte milyen a digitális infrastruktúra, milyen az internetfelhasználók aránya, hány százalékuknak van okostelefonja. Kell egy részletesebb kép, van olyan terület, ahol régebbiek, három- négy évesek az adatok, amiket a fejlesztési döntések megalapozása érdekében fel kell újítani. De ezen a három területen a rendelkezésre álló adatok alapján meghozhattuk a döntéseket. Pedagógusképzésre szükség van, a vállalkozások digitális átalakítására is, valamint a városi és megyei vezetők okosvárosi fejlesztésre irányuló képzései is indokoltak, ezért indultunk el ebbe az irányba.
– Mennyire göröngyös a digitalizáció útja, van-e ellenállás?
– Létezik idegenkedés, esetleg ellenállás, félelem, hogy a digitalizáció teremtette új helyzet kedvezőbb-e, mint a jelenlegi. Ez természetes. Azt gondolom, hogy ez nem nagy mértékű, de annál fontosabb, nehogy azt a hibát kövessük el, hogy egyszerű divatjelenségként gondolunk a digitalizációra, és mivel egy aktuális divattal szemben illetlenség kritikát megfogalmazni, lehurrogjuk, maradinak minősítjük azokat, akik kétségeket, kifogásokat, kritikákat fogalmaznak meg. Legyünk nyitottak, beszélgessünk ezekről a kérdésekről, mert
Az idegenkedést, félelmet nem érzem olyan erősnek, hogy komoly ellenszelet jelentene a digitalizációnak, inkább az a fontos, hogy a kétségeket megfogalmazókat ne hurrogjuk le, mert az nem segít annak a megválaszolásában, hogy azokból mi a megalapozott, és mi az, amit tájékoztatással, információval el lehet oszlatni. Lássuk be, amikor megjelent a televízió, a rádió, rengeteg kétség volt ezekkel kapcsolatban is, pedig nagyszerű technológiai újítások, de vannak mellékhatásai. Nem helyes, ha napi nyolc-tíz órát nézzük a televíziót, megvan a lehetősége, hogy ha a szülő nem figyel, a gyerek túl sokat tévézik, de ez nem lehet érv arra, hogy tegyünk meg mindent a televíziózás elterjedése ellen. Ugyanez a helyzet a digitalizációt illetően.
Öt- tíz-tizenöt év múlva lesznek, akik nem tudják a munkájukat folytatni, mert arra már nem lesz szükség. Ne tanácsoljuk azt a gyerekünknek, hogy legyen számlaleolvasó, mert ezek az órák hamarosan digitálisak lesznek. Ez nem azt jelenti, hogy aki ma számlaleolvasó, munkanélkülivé válik, mert a központokban majd szakképzett emberekre lesz szükség, csak
hogy a számítógépek, digitális eszközök használatára alkalmasak legyenek. Ha abban nyújtunk segítséget képzéseken keresztül, hogy új szakmát, vagy a saját szakmájuk digitális változatát elsajátítsák, akkor nem lesz félelmük a változással kapcsolatban.
Személyautó és kisbusz ütközött csütörtök este a Maros megyei Mezőcekeden. Az ütközés következtében mindkét jármű lesodródott az úttestről.
Egy hete eltűnt kamaszlányt keres a Maros megyei rendőrség.
A csütörtök délutáni viharkárok elhárításában Marosvásárhelyen is több helyszínen szükség volt a tűzoltók munkájára.
Román, illetve ukrajnai bűnözők informatikai és vagyon elleni bűncselekményeit vizsgálta ki egy nemzetközi nyomozócsoport, melynek három Maros megyei rendőr is tagja volt.
Nagy mennyiségű csapadék hullt rövid időintervallum leforgása alatt Csíkszeredában és környékén csütörtök délután. A nagy mennyiségű csapadékot nem mindenhol tudta elnyelni a vízelvezető rendszer. Fotókon mutatjuk a vihar utáni állapotokat.
Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak várhatóan a következő napokban csökkenni kezdenek, amint a vállalatok elkezdik eladni az alacsonyabb áron vásárolt készleteket.
Udvarhelyszék után Csíkszékre is lecsapott az vihar csütörtök délután. Rövid idő leforgása alatt nagy mennyiségű víz zúdult le, amit helyenként nem tudott elnyelni az esővíz-elvezető rendszer.
Az utóbbi hetekben több kiskorú is baleset áldozata lett, amelyek elkerülhetőek lettek volna. A rendőrség a kellő óvatosság és körültekintés fontosságát hangsúlyozza a szülők számára.
Udvarokat, pincéket árasztott el a nagy mennyiségű esővíz a csütörtök délutáni felhőszakadás következtében Udvarhelyszéken.
A nyári érettségire beiratkozott diákok 97,6 százaléka vett részt csütörtökön a szaknak megfelelő választható tantárgyból tartott írásbeli vizsgán – számolt be az oktatási minisztérium.
szóljon hozzá!