Fotó: Facebook/Digitális Székelyföld
Átfogó digitalizációs stratégia mentén dolgozik a magyar kormány, az úgynevezett Digitális Jólét Programmal, melybe a határon túli területeket is be kívánják vonni. Alapvetően három szegmens érdekelt, az oktatás, a gazdaság és az okosvárosi fejlesztések, ám mindenikben az első közös lépés a megfelelő képzés biztosítása, a tévhitek eloszlatása. Erről kérdeztük Deutsch Tamást, a programért felelős miniszterelnöki biztost, aki Sepsiszentgyörgyre látogatott az 5. Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferencia alkalmából.
2017. október 23., 18:112017. október 23., 18:11
– Milyen módon terjeszti ki a magyar kormány a Digitális Jólét Programot a határon túli területekre?
– A magyar kormány 2015 decemberében fogadta el a magyar digitalizáció átfogó stratégiáját, ez a Digitális Jólét Program (DJP), amelynek a részét képezi az infrastruktúra-fejlesztés, a gazdaság szereplőinek digitális átalakulását segítő programok, valamint az állam működésében nélkülözhetetlen átalakulás, hogy digitális szolgáltatásokat nyújtson a polgárok számára az ügyintézésben. Fontos eleme a kompetenciafejlesztés, hogy mindenki megfelelő színvonalú digitálisírás- és olvasástudással rendelkezzen. Ez csak úgy működhet, ha a teljes magyar oktatási rendszer digitális átalakulása megvalósul, ezért dolgoztuk ki Magyarország digitális oktatási stratégiáját.
Amint a programot elkezdtük megvalósítani 2016-ban, világossá vált, hogy szükséges néhány új fejlesztési területre kibővíteni, így alapos előkészítés után lett meg a stratégiai dokumentum, majd a DJP 2.0. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy
A határon túli érintett szereplőkkel – civil szervezetekkel, az üzleti élet képviselőivel, szakmai és társadalmi szervezetekkel, a határon túli magyar települések vezetőivel – egyeztetve három konkrét irányt határoztunk meg, ezeken belül már elindultak a fejlesztések, melyeket újabb és újabb elemek követnek. Az első, hogy
melyek révén elsajátíthatják a digitális pedagógiai módszereket, hogy érdekesebbé, színvonalasabbá tudják tenni a munkájukat. A másik fontos fejlesztési irány, hogy a határon túl működő kis- és középvállalkozások, mikrovállalkozások is részesei lehessenek a digitális átalakulásnak, a saját
– számukra is képzési programot indítunk.
Magyarországon már két éve zajlik a modern vállalkozások programja, több mint tízezer magyar vállalkozás volt részese, eredményeként kézzel fogható ismereteket sajátítottak el, hogy versenyképesek, üzletileg hatékonyabbak lehessenek, ebben a programba tudnak a határon túli vállalkozások is részt venni.
Fotó: Facebook/Digitális Székelyföld
És végül az okosvárosi fejlesztések is részei a digitalizációnak, számos, többségében magyarok lakta település van a határon túl, ezek, illetve több megye vezetője is magyar, számukra szeretnénk olyan képzéseket biztosítani, hogy az okosvárosi fejlesztéseket illetően olyan tudással rendelkezzenek, amivel az egyes településeken, kistérségekben a digitalizáció előnyeit az adott közösség kényelmének, életminőségének javítását szolgáló beruházások során tudják felhasználni. Magyarországon háromnegyed éven belül kiépül a Digitális Jólét Program-pontok hálózata, ezerötszáz olyan szolgáltató iroda, amely ingyenes kompetenciafejlesztő képzéseket biztosít minden érdeklődőnek, ha szeretne jártasabb lenni a digitalizáció világában, az eszközhasználatban, mert ezzel jobban fizető munkahelyet tud betölteni, jobban tudja a közigazgatás, a bankok digitális szolgáltatásait kihasználni.
Nem egy új szolgáltatói hálózatot akarunk kiépíteni, hanem a meglévő irodákat, egyházakhoz kötődő civil szervezeteket, oktatási és kulturális intézményeket, állampolgársági ügyekben szolgáltatást nyújtó irodákat, létező ingatlanokat és infrastruktúrákat, valamint a már ott dolgozó embereket szeretnénk egy olyan hálózatba összekötni, amely a magyar polgároknak ingyenes képzési programokat biztosít.
– Tehát feltérképezik a jelenlegi állapotokat, és az eredmény alapján dolgoznak ki fejlesztési stratégiát. Mégis úgy tűnik, már azelőtt elindítják a programokat, és elsősorban nem az infrastruktúra kiépítésére, hanem a képzésekre fektetik a hangsúlyt. Ennek mi a magyarázata?
– Az általunk meghatározott három területen már rendelkezésünkre állnak az adatok, tudjuk, hogy Erdély-szerte milyen a digitális infrastruktúra, milyen az internetfelhasználók aránya, hány százalékuknak van okostelefonja. Kell egy részletesebb kép, van olyan terület, ahol régebbiek, három- négy évesek az adatok, amiket a fejlesztési döntések megalapozása érdekében fel kell újítani. De ezen a három területen a rendelkezésre álló adatok alapján meghozhattuk a döntéseket. Pedagógusképzésre szükség van, a vállalkozások digitális átalakítására is, valamint a városi és megyei vezetők okosvárosi fejlesztésre irányuló képzései is indokoltak, ezért indultunk el ebbe az irányba.
– Mennyire göröngyös a digitalizáció útja, van-e ellenállás?
– Létezik idegenkedés, esetleg ellenállás, félelem, hogy a digitalizáció teremtette új helyzet kedvezőbb-e, mint a jelenlegi. Ez természetes. Azt gondolom, hogy ez nem nagy mértékű, de annál fontosabb, nehogy azt a hibát kövessük el, hogy egyszerű divatjelenségként gondolunk a digitalizációra, és mivel egy aktuális divattal szemben illetlenség kritikát megfogalmazni, lehurrogjuk, maradinak minősítjük azokat, akik kétségeket, kifogásokat, kritikákat fogalmaznak meg. Legyünk nyitottak, beszélgessünk ezekről a kérdésekről, mert
Az idegenkedést, félelmet nem érzem olyan erősnek, hogy komoly ellenszelet jelentene a digitalizációnak, inkább az a fontos, hogy a kétségeket megfogalmazókat ne hurrogjuk le, mert az nem segít annak a megválaszolásában, hogy azokból mi a megalapozott, és mi az, amit tájékoztatással, információval el lehet oszlatni. Lássuk be, amikor megjelent a televízió, a rádió, rengeteg kétség volt ezekkel kapcsolatban is, pedig nagyszerű technológiai újítások, de vannak mellékhatásai. Nem helyes, ha napi nyolc-tíz órát nézzük a televíziót, megvan a lehetősége, hogy ha a szülő nem figyel, a gyerek túl sokat tévézik, de ez nem lehet érv arra, hogy tegyünk meg mindent a televíziózás elterjedése ellen. Ugyanez a helyzet a digitalizációt illetően.
Öt- tíz-tizenöt év múlva lesznek, akik nem tudják a munkájukat folytatni, mert arra már nem lesz szükség. Ne tanácsoljuk azt a gyerekünknek, hogy legyen számlaleolvasó, mert ezek az órák hamarosan digitálisak lesznek. Ez nem azt jelenti, hogy aki ma számlaleolvasó, munkanélkülivé válik, mert a központokban majd szakképzett emberekre lesz szükség, csak
hogy a számítógépek, digitális eszközök használatára alkalmasak legyenek. Ha abban nyújtunk segítséget képzéseken keresztül, hogy új szakmát, vagy a saját szakmájuk digitális változatát elsajátítsák, akkor nem lesz félelmük a változással kapcsolatban.
Négy méterrel is kevesebb a Szépvízi víztározó vízszintje a teljes töltöttségi szinthez képest. Ha a hosszantartó szárazság továbbra is fennállna, akkor akár korlátozhatják a nyers víz kitermelését a regionális vízszolgáltató Harvíz Rt.-nek.
Személyes iratokat és 1550 eurót tartalmazott a pénztárca, amelynek eltűnéséről november 10-én értesítette a rendőrséget egy sepsiszentgyörgyi férfi. A lopott pénztárca kilenc nap után hiánytalanul került vissza a gazdájához.
Elkezdődtek az előkészületek a gyergyószentmiklósi Szent Miklós Napokra, de a városünnep csak egy lesz a decemberi közösségi események sorában. Idén is sok rászoruló karácsonyát szeretnék szebbé tenni.
Várhatóan januárban lezárulhat Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke és tizenkét másik személy ellen 2013-ban indult büntetőper. A bíróságnak azután kell előkészítenie az ítéletet és kihirdetnie azt.
Bűnvádi eljárás indult két háromszéki fakitermelő cég ellen, amelyek székhelyén és munkapontjain tegnap átfogó házkutatásokat is végeztek a hatóságok.
Ebben a szezonban is a Kovászna megyei Út és Híd Rt. biztosítja a megyei utak téli karbantartását – tájékoztat a megyei önkormányzat sajtóirodája. A téli hónapokban tilos a Vadas-tetőn való közlekedés.
Népzenére és néptáncra lettek figyelmesek szerda délután azok a marosvásárhelyiek, akik épp a Nemzeti Színház előtti téren jártak. Az Ifjú Zenebarátok Napja alkalmából szervezett rövid flashmobot a Maros Művészegyüttes.
Kulturális és művészeti eszközökkel oldják azt a bemerevedett, feszült helyzetet, amit Erdélyben az autonómia szó kivált. Erről szól az Őshonosok a hazában című projekt.
Megmentették az enyészettől és közösségi célokra használják Marosszentgyörgyön a Máriaffi-kastélyt, amelynek hivatalos megnyitója szerdán volt, egybekötve egy interaktív kiállítással. Olyan hellyé vált a kastély, amelyet érdemes meglátogatni.
November utolsó hétvégéjén lesz az idei adventi Portéka Székelyudvarhelyen. A helyi termelők kétnapos vásárára körül néhány kisebb változtatást eszközölt a városháza.
szóljon hozzá!