Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

19:12

A BL-ből érkező együttessel szemben fejet kellett hajtania a Székelyudvarhelyi ISK-SZAK-nak

17:24

Új tanuszoda Szovátán – fotók

16:01

Tonnaszámra foglalják le a petárdákat és tűzijátékokat

15:43

Bölcsődét avattak Gyulakután

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Baleset miatt áll a forgalom Szejkefürdőn – frissítve

Autós üldözésbe és balesetekbe torkolló ittas vezetés Hargita megyében

Elhunyt Fancsali Éva, a székelyudvarhelyi Kipi-Kopi Napköziotthon igazgatója

Nyomás alá helyeznek, és már viszik is a pénzed – így vernek át a Revolut nevében

Kéthetes előrejelzés: most jönnek a leghidegebb éjszakák

Nagy Zoltánt megválasztották a gyergyószentmiklósi RMDSZ élére

Bosszúra esküdött George Simion AUR-vezér

Szombat este is több ezren vonultak utcára az igazságügy függetlenségéért Bukarestben

Csíkszereda polgármestere: kormányzati megszorítások és pénzügyi bizonytalanságok éve volt az idei

Ekkortól csökkenhet az infláció az RMDSZ elnöke szerint

Délutáni oktatás közel kétszáz hátrányos helyzetű gyermeknek

A program partnerei és a munkacsoport tagjai találkozhattak a szakmai fórumon

Fotó: Barabás Ákos

Fórumon mutatták be a Gyulafehérvári Caritas Nappali központok oktatási és szociális problémákkal küzdő gyerekek számára című projektjét, amely az idei tanévben ismét újraindult: Udvarhelyszék nyolc településén délutáni foglalkozáson vehet részt közel kétszáz gyermek. A projekt bemutatása mellett annak jövőbeni fenntarthatóságáról és a finanszírozási lehetőségekről is szó volt a keddi eseményen.

Kovács Eszter

2017. október 18., 10:062017. október 18., 10:06

Egyfajta indító fóruma volt az idei tanévnek a székelyudvarhelyi Városháza Szent István-termében kedden megtartott esemény: találkozási lehetőség a partnereknek, a program részvevőinek és az érdeklődőknek. A Gyulafehérvári Caritas 2017 márciusa óta működteti az iskolai és szociális felzárkóztató programot tanulási és szociális nehézségekkel küzdő elemi iskolás gyermekeknek. Három régióban, két megyében, kilenc településen (Székelyszenterzsébeten, Etéden, Nagygalambfalván, Siménfalván, Felsősófalván, Korondon, Zetelakán és Udvarhelyen a Budvár-negyedben, valamint a Kovászna megyei Ozsdolán) tartanak foglalkozásokat. 2016 októberében nyílt meg az első központ Kovászna megyében, Ozsdolán, illetve 2017 márciusára sikerült beindítani a teljes programot Hargita megyében is, a felsorolt nyolc településen.

A tevékenység március elsején kezdődött el a Hargita megyei települések iskoláiban: összesen huszonnégy szakember – köztük pszichológusok, gyógypedagógusok, szociális munkások, szociálpedagógusok –

heti négy napon át napi négy-öt órában foglalkoznak a gyerekekkel.

A klasszikus délutáni foglalkozásokon túl készség- és kompetenciafejlesztéssel, egyéni vagy csoportos felzárkóztató munkával is segítenek, illetve mindezt családlátogatással és tanácsadással egészítik ki. A főfinanszírozó, a Svájci Alap és a svájci protestáns egyházak segélyszervezete a költségek ötven százalékát állja, a fennmaradó összeget (mintegy 200 ezer plusz 200 ezer lejt) Hargita Megye Tanácsa és az érintett helyi önkormányzatok fedezik.

Fotó: Barabás Ákos

Új munkatársak, új lendület

A nyári vakáció kezdetével a főfinanszírozó közölte, nyáron nem fedezi a foglalkoztató központok fenntartását, így csökkenteni kellett a csapatlétszámot, ősszel azonban ismét újraindult a tevékenység, szeptember végétől pedig újból tizenhét fősre nőtt a szakmai csapat – mondta el András Lóránt projektvezető.

Minden településen huszonnégy gyereknek van lehetősége bekapcsolódni a programba, de van olyan település, ahol többen, s van olyan, ahol kevesebben vannak. Pontos számot egyelőre nem lehet mondani, az első két hónap után stabilizálódnak a csoportlétszámok

– sorolta. Egyébként a program részeként a gyerekek naponta meleg ebédet is kapnak.

Az alapok hiányoznak

Tófalvi Orsolya pszichológus és Ráduly Beatrix pedagógus már a program előző ciklusában is részt vettek, tapasztalataik azt mutatják, nehezen szoktak be a gyerekek, viszont

már néhány hónap után látványos fejlődést értek el.

„Élménypedagógiai módszerekkel dolgozunk, igyekszünk gyakorlatiasan és játékosan tanulni” – magyarázta a pszichológus. A lemaradás jelentős: sok negyedik-ötödik osztályos gyerek írni-olvasni sem tud. „Legtöbbször az alapok hiányoznak, az írás, olvasással, számolással vannak problémák” – sorolta Ráduly Beatrix. Azonban minden apró lépés számít, illetve az, hogy a részt vevő gyermekek felismerjék a tanulásban rejlő lehetőséget.

Több fiú is elújságolta, azért szeretné legalább a nyolc osztályt elvégezni, hogy szerezhessen jogosítványt. Ezt a lelkesedést igyekszünk táplálni

– tette hozzá Tófalvi Orsolya.

Nőtt az iskolázottság

A roma közösségben egyre fontosabb az oktatás kérdése, több olyan udvarhelyszéki cigány család is van, akiknél már a szülők iskolázottak – mondta el lapunknak Kari Attila, a romaügyekért felelős Hargita megyei tanfelügyelő. „Az előző tanévben 4500 roma tanuló volt a Hargita megyei iskolarendszerben. De közülük 4000-nek biztosan szüksége volna a délutáni foglalkozásra” – sorolta. Az elmúlt tíz év egyébként javuló tendenciát mutat: míg 2007-ben 1160 roma gyerek tanult a megye iskoláiban, idénre ez a szám már majdnem négyszeresére nőtt.

Fotó: Barabás Ákos

„Tavaly harmincöt diák jelentkezett a cigányoknak fenntartott középiskolai helyekre, de az általános iskola felső tagozatán tanuló roma gyerekek száma ennél jóval nagyobb, hisz azok, akik a képességvizsgán jó eredményt értek el, nem éltek ezzel a lehetőséggel” – matematikázott a tanfelügyelő.

A finanszírozás kérdése

A program működtetői azonban a napi tevékenységen túl hosszú távon is kihívásokra számítanak, ugyanis a főtámogató fokozódó visszavonulási stratégiát követ: évről évre egyre kisebb mértékben finanszírozza majd a projektet. Ebben a tanévben még a költségek 50 százalékát fedezi, a következő tanévben viszont már a megyei és a helyi önkormányzatnak kellene állnia a kiadások 75 százalékát, míg a főtámogató csupán a fennmaradó 25 százalékot fizeti majd – mondta el Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas ágazati igazgatója.

„Bízunk benne, hogy mivel az országban már közel száz ilyen program működik, a központi hatóságok is felfigyelnek rá, és finanszírozásra érdemesnek tartják majd. Egy másik lehetőség, hogy mivel ezek interszektoriális, szociális és oktatásügyi programok, a két érintett minisztérium is bevenné a támogatott programok közé” – fogalmazott. Ugyanakkor a helyi és a megyei önkormányzatok felelőssége is jelentős, a költségek egy részét – a lehetőségekhez mérten – hosszú távon átvállalhatnák.