
A program partnerei és a munkacsoport tagjai találkozhattak a szakmai fórumon
Fotó: Barabás Ákos
Fórumon mutatták be a Gyulafehérvári Caritas Nappali központok oktatási és szociális problémákkal küzdő gyerekek számára című projektjét, amely az idei tanévben ismét újraindult: Udvarhelyszék nyolc településén délutáni foglalkozáson vehet részt közel kétszáz gyermek. A projekt bemutatása mellett annak jövőbeni fenntarthatóságáról és a finanszírozási lehetőségekről is szó volt a keddi eseményen.
2017. október 18., 10:062017. október 18., 10:06
Egyfajta indító fóruma volt az idei tanévnek a székelyudvarhelyi Városháza Szent István-termében kedden megtartott esemény: találkozási lehetőség a partnereknek, a program részvevőinek és az érdeklődőknek. A Gyulafehérvári Caritas 2017 márciusa óta működteti az iskolai és szociális felzárkóztató programot tanulási és szociális nehézségekkel küzdő elemi iskolás gyermekeknek. Három régióban, két megyében, kilenc településen (Székelyszenterzsébeten, Etéden, Nagygalambfalván, Siménfalván, Felsősófalván, Korondon, Zetelakán és Udvarhelyen a Budvár-negyedben, valamint a Kovászna megyei Ozsdolán) tartanak foglalkozásokat. 2016 októberében nyílt meg az első központ Kovászna megyében, Ozsdolán, illetve 2017 márciusára sikerült beindítani a teljes programot Hargita megyében is, a felsorolt nyolc településen.
A tevékenység március elsején kezdődött el a Hargita megyei települések iskoláiban: összesen huszonnégy szakember – köztük pszichológusok, gyógypedagógusok, szociális munkások, szociálpedagógusok –
A klasszikus délutáni foglalkozásokon túl készség- és kompetenciafejlesztéssel, egyéni vagy csoportos felzárkóztató munkával is segítenek, illetve mindezt családlátogatással és tanácsadással egészítik ki. A főfinanszírozó, a Svájci Alap és a svájci protestáns egyházak segélyszervezete a költségek ötven százalékát állja, a fennmaradó összeget (mintegy 200 ezer plusz 200 ezer lejt) Hargita Megye Tanácsa és az érintett helyi önkormányzatok fedezik.
Fotó: Barabás Ákos
A nyári vakáció kezdetével a főfinanszírozó közölte, nyáron nem fedezi a foglalkoztató központok fenntartását, így csökkenteni kellett a csapatlétszámot, ősszel azonban ismét újraindult a tevékenység, szeptember végétől pedig újból tizenhét fősre nőtt a szakmai csapat – mondta el András Lóránt projektvezető.
– sorolta. Egyébként a program részeként a gyerekek naponta meleg ebédet is kapnak.
Tófalvi Orsolya pszichológus és Ráduly Beatrix pedagógus már a program előző ciklusában is részt vettek, tapasztalataik azt mutatják, nehezen szoktak be a gyerekek, viszont
„Élménypedagógiai módszerekkel dolgozunk, igyekszünk gyakorlatiasan és játékosan tanulni” – magyarázta a pszichológus. A lemaradás jelentős: sok negyedik-ötödik osztályos gyerek írni-olvasni sem tud. „Legtöbbször az alapok hiányoznak, az írás, olvasással, számolással vannak problémák” – sorolta Ráduly Beatrix. Azonban minden apró lépés számít, illetve az, hogy a részt vevő gyermekek felismerjék a tanulásban rejlő lehetőséget.
– tette hozzá Tófalvi Orsolya.
A roma közösségben egyre fontosabb az oktatás kérdése, több olyan udvarhelyszéki cigány család is van, akiknél már a szülők iskolázottak – mondta el lapunknak Kari Attila, a romaügyekért felelős Hargita megyei tanfelügyelő. „Az előző tanévben 4500 roma tanuló volt a Hargita megyei iskolarendszerben. De közülük 4000-nek biztosan szüksége volna a délutáni foglalkozásra” – sorolta. Az elmúlt tíz év egyébként javuló tendenciát mutat: míg 2007-ben 1160 roma gyerek tanult a megye iskoláiban, idénre ez a szám már majdnem négyszeresére nőtt.
Fotó: Barabás Ákos
„Tavaly harmincöt diák jelentkezett a cigányoknak fenntartott középiskolai helyekre, de az általános iskola felső tagozatán tanuló roma gyerekek száma ennél jóval nagyobb, hisz azok, akik a képességvizsgán jó eredményt értek el, nem éltek ezzel a lehetőséggel” – matematikázott a tanfelügyelő.
A program működtetői azonban a napi tevékenységen túl hosszú távon is kihívásokra számítanak, ugyanis a főtámogató fokozódó visszavonulási stratégiát követ: évről évre egyre kisebb mértékben finanszírozza majd a projektet. Ebben a tanévben még a költségek 50 százalékát fedezi, a következő tanévben viszont már a megyei és a helyi önkormányzatnak kellene állnia a kiadások 75 százalékát, míg a főtámogató csupán a fennmaradó 25 százalékot fizeti majd – mondta el Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas ágazati igazgatója.
„Bízunk benne, hogy mivel az országban már közel száz ilyen program működik, a központi hatóságok is felfigyelnek rá, és finanszírozásra érdemesnek tartják majd. Egy másik lehetőség, hogy mivel ezek interszektoriális, szociális és oktatásügyi programok, a két érintett minisztérium is bevenné a támogatott programok közé” – fogalmazott. Ugyanakkor a helyi és a megyei önkormányzatok felelőssége is jelentős, a költségek egy részét – a lehetőségekhez mérten – hosszú távon átvállalhatnák.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint 2024-ben az Európai Unió lakosságának csaknem egytizede (9,2 százalék) szembesült azzal a problémával, hogy nem tudta a komfortszintjének megfelelőre fűteni az otthonát.
Hétfőtől iható a csapvíz a Henri Coandă nemzetközi repülőtéren – tájékoztatott a Bukaresti Repülőtér-üzemeltető Vállalat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn sárga jelzésű riasztást adott ki rendkívül alacsony hőmérsékletek és fagy miatt. A figyelmeztető előrejelzés kedd reggelig érvényes az ország több mint felében.
Késsel fenyegetőzött egy fiatal vasárnap este Zilahon, csendőröknek kellett a földre teperniük és a kezeit hátrakötniük.
Az elmúlt 24 órában 85 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 embernek nyújtottak segítséget – tájékoztatott hétfőn Facebook-oldalán a Salvamont.
Nagy télre ébredtek hétfőn a fővárosban és az ország déli részén: a hőmérséklet mínusz 7 Celsius-fokig csökkent, nagyot havazott és fújt a szél. A sofőrök arra panaszkodnak, hogy kevés volt a hóeltakarító gép, és így nehezen lehet közlekedni.
Támogatják a szociáldemokraták, hogy a kormánykoalíció sürgősségi eljárásban fogadtassa el a gazdaságélénkítő intézkedéseket, valamint a nyugdíjasokat és más kiszolgáltatott kategóriákat védő szolidaritási csomagot.
Noha történtek már előrelépések a Sanitas szakszervezet és az egészségügyi minisztérium között zajló tárgyalásokon, az érdekvédelmi tömörülés még nem mondott le a tiltakozási terveiről.
Nem fizetik többé a betegszabadság első napját Romániában, az erről szóló sürgősségi kormányrendelet február elsején lépett hatályba.
szóljon hozzá!