
IT-szolgáltatásokra szerződtek a polgármesteri hivatalok, de nem voltak tekintettel az „apró betűs” részekre. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Legalább két tucat polgármesteri hivatal került a maroskecei községházával azonos, nehéz anyagi helyzetbe amiatt, hogy egykori vezetőik meggondolatlanul írtak alá szerződést egy Hargita megyei IT-céggel. Maroskece esetében március 10-én döntenek arról, hogy alkalmazzák a kényszervégrehajtást, vagy még haladékot kapnak.
2020. február 19., 15:042020. február 19., 15:04
2020. február 19., 16:012020. február 19., 16:01
Mint korábban beszámoltunk róla, Maroskece előző polgármestere 2008-ban szerződést kötött egy informatikai céggel, amelynek alapján a cégnek honlapot kellett készítenie a községnek, illetve más számítástechnikai megoldásokkal kellett ellátnia az önkormányzatot, havi száz euróért cserében. A szerződésben – mint utólag kiderült – az is benne volt, hogy
valamint az is, hogy a szerződés öt évre szól, és automatikusan meghosszabbítják újabb öt évre, ha az önkormányzat nem kéri időben a felbontását. 2015-ben
Ezt nem tudták megtenni, ezért a cég bíróságon kérte a kényszervégrehajtást. Tavaly már zárolták pár hónapra a hivatal számláját, de végül elhalasztották a kényszervégrehajtást.

Csak ideiglenesen menekült meg a kényszervégrehajtástól a Maros és Kolozs megye határán lévő Maroskece község. A polgármesteri hivatal bankszámláit tavaly pár hónapra már zárolták, de sikerült ideiglenesen felfüggeszteniük a kényszervégrehajtást.
Mint Emil Mocan jelenlegi polgármester a Székelyhonnak elmondta, továbbra is nagyon nehéz helyzetben vannak, ismertették a helyzetüket az új prefektussal is, aki megígérte, átiratban kéri a pénzügyminisztériumtól, hogy segítsenek a maroskeceieknek.
„A kormány tartalékalapjából tudnák kifizetni ezt a nagy pénzösszeget és a többi, ugyanazon IT-cég miatt hasonló helyzetbe került polgármesteri hivatalok adósságát is. A gond az, hogy jelenleg nagy a bizonytalanság kormányszinten is, így nem valószínű, hogy egyelőre megoldás születik a problémánkra. Csak reménykedni tudunk, hogy március 10-én újra elhalasztják a kényszervégrehajtást. Másképp ha zárolják számláinkat, nem lesz pénzünk az iskolák, óvodák fűtésére, az ivóvíz biztosításra, közvilágításra” – sorolja aggodalmait a maroskecei polgármester.
Az Adevărul országos román lap nemrég arról számolt be, hogy a maroskecei polgármesteri hivatalhoz hasonló helyzetben van az országban további huszonöt községháza, de lehetséges, hogy még több, hiszen a Hargita megyei cég kiszervezhette a szolgáltatásokat, átadhatta más cégeknek a megkötött szerződéseket. A román lap munkatársai felsoroltak pár hivatalt, amelyektől peres úton követeli a cég a tartozásokat és az óriási késedelmi kamatokat.
A Prahova megyei Secăria településnek például 1,2 millió lejt kell fizetnie a cégnek, a Konstanca megyei Hârşova 900 ezer lejt már elveszített, és még folyik a pereskedés 2,1 millió lejért. A Tulcea megyei Stejaru polgármesteri hivatala már fizetett is a cégnek az elvesztett perek nyomán 600 ezer lejt és egy másik, szintén Tulcea megyei hivataltól 84 ezer lejt akarnak behajtani. Mint az Adevărul újságírói kiderítették,
A szerződésben ráadásul az volt feltüntetve, hogy öt év után csak akkor lehet felbontani, ha soha nem volt tartozása a hivatalnak, illetve ha írásban értesíti a céget, hogy fel akarja azt bontani. Az Adevărulnak válaszolva a cég ügyvédje azt mondta, a bíróságon megnyert perek nyomán hajtják be a tartozásokat, és a szerződéseket aláíró polgármestereknek kötelességük lett volna elolvasni az iratokat még a szignózás előtt.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
2 hozzászólás