
IT-szolgáltatásokra szerződtek a polgármesteri hivatalok, de nem voltak tekintettel az „apró betűs” részekre. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Legalább két tucat polgármesteri hivatal került a maroskecei községházával azonos, nehéz anyagi helyzetbe amiatt, hogy egykori vezetőik meggondolatlanul írtak alá szerződést egy Hargita megyei IT-céggel. Maroskece esetében március 10-én döntenek arról, hogy alkalmazzák a kényszervégrehajtást, vagy még haladékot kapnak.
2020. február 19., 15:042020. február 19., 15:04
2020. február 19., 16:012020. február 19., 16:01
Mint korábban beszámoltunk róla, Maroskece előző polgármestere 2008-ban szerződést kötött egy informatikai céggel, amelynek alapján a cégnek honlapot kellett készítenie a községnek, illetve más számítástechnikai megoldásokkal kellett ellátnia az önkormányzatot, havi száz euróért cserében. A szerződésben – mint utólag kiderült – az is benne volt, hogy
valamint az is, hogy a szerződés öt évre szól, és automatikusan meghosszabbítják újabb öt évre, ha az önkormányzat nem kéri időben a felbontását. 2015-ben
Ezt nem tudták megtenni, ezért a cég bíróságon kérte a kényszervégrehajtást. Tavaly már zárolták pár hónapra a hivatal számláját, de végül elhalasztották a kényszervégrehajtást.

Csak ideiglenesen menekült meg a kényszervégrehajtástól a Maros és Kolozs megye határán lévő Maroskece község. A polgármesteri hivatal bankszámláit tavaly pár hónapra már zárolták, de sikerült ideiglenesen felfüggeszteniük a kényszervégrehajtást.
Mint Emil Mocan jelenlegi polgármester a Székelyhonnak elmondta, továbbra is nagyon nehéz helyzetben vannak, ismertették a helyzetüket az új prefektussal is, aki megígérte, átiratban kéri a pénzügyminisztériumtól, hogy segítsenek a maroskeceieknek.
„A kormány tartalékalapjából tudnák kifizetni ezt a nagy pénzösszeget és a többi, ugyanazon IT-cég miatt hasonló helyzetbe került polgármesteri hivatalok adósságát is. A gond az, hogy jelenleg nagy a bizonytalanság kormányszinten is, így nem valószínű, hogy egyelőre megoldás születik a problémánkra. Csak reménykedni tudunk, hogy március 10-én újra elhalasztják a kényszervégrehajtást. Másképp ha zárolják számláinkat, nem lesz pénzünk az iskolák, óvodák fűtésére, az ivóvíz biztosításra, közvilágításra” – sorolja aggodalmait a maroskecei polgármester.
Az Adevărul országos román lap nemrég arról számolt be, hogy a maroskecei polgármesteri hivatalhoz hasonló helyzetben van az országban további huszonöt községháza, de lehetséges, hogy még több, hiszen a Hargita megyei cég kiszervezhette a szolgáltatásokat, átadhatta más cégeknek a megkötött szerződéseket. A román lap munkatársai felsoroltak pár hivatalt, amelyektől peres úton követeli a cég a tartozásokat és az óriási késedelmi kamatokat.
A Prahova megyei Secăria településnek például 1,2 millió lejt kell fizetnie a cégnek, a Konstanca megyei Hârşova 900 ezer lejt már elveszített, és még folyik a pereskedés 2,1 millió lejért. A Tulcea megyei Stejaru polgármesteri hivatala már fizetett is a cégnek az elvesztett perek nyomán 600 ezer lejt és egy másik, szintén Tulcea megyei hivataltól 84 ezer lejt akarnak behajtani. Mint az Adevărul újságírói kiderítették,
A szerződésben ráadásul az volt feltüntetve, hogy öt év után csak akkor lehet felbontani, ha soha nem volt tartozása a hivatalnak, illetve ha írásban értesíti a céget, hogy fel akarja azt bontani. Az Adevărulnak válaszolva a cég ügyvédje azt mondta, a bíróságon megnyert perek nyomán hajtják be a tartozásokat, és a szerződéseket aláíró polgármestereknek kötelességük lett volna elolvasni az iratokat még a szignózás előtt.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az idei év a gazdaság „helyreigazításának” időszaka lesz, és az eddig elfogadott, illetve a következő hónapokban bevezetendő intézkedések hatása az év második felében válhat érzékelhetővé.
Nagyszabású ellenőrzést tartott csütörtökön a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság a térségben: az akció alkalmával 93 bírságot szabtak ki, és összesen 422,72 köbméter faanyagot koboztak el, mintegy 76 ezer lej értékben.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök „durva manipulációnak” nevezte pénteken a statisztikai intézet (INS) 2024-re vonatkozó adatait, és azt állította, hogy a számok utólagos „kozmetikázása” a jelenlegi kormányfő „kétségbeesését” tükrözi.
Az átmeneti technikai recesszió a szilárd alapokon álló gazdaságra való áttérés előre látható és elkerülhetetlen járulékos költségei közé tartozik – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Bonyolult időszakot élünk, és politikai szempontból meglehetősen nehéz viselni ezt a terhet – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtök este az Europa FM rádió adásában. Azt mondta, a koalícióból való kilépés kérdése nem merült fel.
Tavaly 2024-hez képest 0,6 százalékkal nőtt a román gazdaság, de technikai recesszióban zárta az évet, miután a harmadik negyedév után a negyedik trimeszterben is csökkent a bruttó hazai termék (GDP) – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Nicușor Dan szerint Románia három-négy éven belül teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.
Lassult ugyan a növekedés, de még mindig magas a fertőző légúti megbetegedések száma Hargita megyében. A kisgyermekek körében sok az RSV-fertőzés, ami akár nagyon súlyos, intenzív terápiás ellátást igénylő megbetegedést is okozhat.
Nemzetpolitikáért felelős államtitkárként először látogatott Gyergyószentmiklósra Nacsa Lőrinc. Bejelentette, hogy a magyar kormány folytatja a Fogarasy Mihály Középiskola felújításának finanszírozását.
Technikai recesszióba került a romániai turizmus – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
2 hozzászólás