
Képünk illusztráció
Fotó: Pál Árpád
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint a kormánynak a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát és a nyugdíjak összegét módosító intézkedéstervezetei alkotmányellenesek – számol be róla az Agerpres hírügynökség.
2025. július 29., 20:352025. július 29., 20:35
2025. július 29., 21:392025. július 29., 21:39
Közleményében a CSM leszögezi, határozottan elutasítja a kormány által tervezett, a bírák és ügyészek nyugdíjrendszerének módosítására vonatkozó intézkedéseket, amelyeket Ilie Boloja miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján ismertetett.
A CSM nehezményezi, hogy a kormány nem konzultált a bírák és ügyészek képviselőivel a tervezett intézkedésekről, és így visszaélt előjogaival és nem vette figyelembe az igazságszolgáltatás hatalmi ágként meghatározott státuszát.
– szögezte le a CSM.
A közlemény szerint a nyugdíjkorhatár ismételt emelése és a szolgálati nyugdíj értékének jelentős csökkentése – miután a 2024. január elsején hatályba lépett 2023/282-es törvény már módosított az idevágó előírásokon – nyilvánvaló módon sértik a jogbiztonság elvét és a bírák és ügyészek jogállását.
A kormány tervezett intézkedései veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségének pénzügyi vonzatát is, és jelentős megkülönböztetést eredményeznek a bírók és ügyészek generációi között. Hosszú távon ezek az intézkedések az igazságszolgáltatási rendszer összeomlásához vezetnek, mivel a bírói és ügyészi szakma teljesen el fogja veszíteni vonzerejét a nagy felelősség, a nehéz munkakörülmények és a szigorú összeférhetetlenségi szabályok miatt, amelyeket sem a bér, sem a nyugdíj nem fog már kompenzálni megfelelő módon.
A tervezett intézkedések célja az igazságszolgáltatás hatalmának és függetlenségének aláásása, „csak azért, hogy elvonják a figyelmet a társadalom valódi problémáiról, amelyeket nem a bírák és ügyészek idéztek elő” – szögezte még le a CSM.
– nyomatékosította a CSM.
Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a kormány a bírák és ügyészek nyugdíját az utolsó bruttó bérük 80 százalékáról az utolsó nettó fizetésük 70 százalékára korlátozná.
Elmondta, hogy elemezték az uniós országok nyugdíjrendszereit, és szinte mindegyikben 65 év a bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatára, a nyugdíj összege pedig a legtöbb tagállamban az utolsó években kapott fizetésük átlagának bizonyos százaléka. Ez az arány általában 60-70 százalék. Ezért a kormány a hatályban lévő törvényeket és a korábbi alkotmánybírósági döntéseket figyelembe véve azt javasolja, hogy
– közölte Bolojan, emlékeztetve arra, hogy jelenleg a bírák és ügyészek nyugdíja az utolsó bruttó bérük 80 százaléka, vagyis meghaladja a nettó fizetésük összegét.

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint 2025 júniusában 11 685 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 24-gyel többnek, mint előző hónapban.
A miniszterelnök bejelentette azt is, hogy a kormány 65 évre növelné a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát. Emlékeztetett, hogy jelenleg a bírák és ügyészek 25 év szolgálati idő után, akár 48 évesen is nyugdíjba mehetnek. Ezt a kormány javaslata szerint csak 35 év szolgálati idő után tehetnék meg. „Ez azt jelenti, hogy az általános korhatárnál korábban, 58 évesen is nyugdíjba mehetnek, de nem 48 évesen” – magyarázta.

A beiktatásra váró koalíciós kormány programjában szerepel az igazságszolgáltatás reformja is: többek között 65 évre emelnék az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát.
Bolojan közlése szerint a kormány törvénymódosító tervezete átmeneti rendelkezéseket is fog tartalmazni, amelyek szerint a jelenlegi nyugdíjazási feltételeket teljesítő bírák és ügyészek nyugdíjba vonulhatnak, de addig dolgozhatnak, ameddig akarnak és képesek rá. Ezeknek a rendelkezéseknek az a céljuk, hogy a bíróságok és ügyészségek munkája a következő időszakban is normális körülmények között folytatódhasson.
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a kormány már kedden délután közvitára bocsátja a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénymódosító tervezetet, és egyeztetni fognak az előírásokról az érintettekkel. Hozzátette, hogy jövő héten véglegesíteni szeretnék a jogszabályt, és az elfogadásának a menetrendjét még ezen a héten ismertetik.
A pártok vállalták, hogy csütörtökön egyeztetnek egy kisebbségi kormány támogatásának feltételeiről, és pénteken ismertetik a következtetéseiket – jelentette ki szerda este egy kolozsvári sajtóeseményen Nicușor Dan.
Legalább 32 ember meghalt, mintegy 700-an pedig megsérültek azt követően, hogy szerdán két rendkívül erős földrengés rázta meg Venezuelát. A rengések jelentős pusztítást okoztak, a hatóságok szerint az áldozatok száma drasztikusan emelkedni fog.
Operettekkel, óratorony koncerttel kezdődnek csütörtökön a 29. Marosvásárhelyi Napok, amely vasárnapig számos érdekes programot kínál az érdeklődőknek. Forgalomkorlátozásra is számítani kell a rendezvény miatt.
Összesen 148 alkalommal adtak ki Ro-Alert riasztás Hargita megyében az idei év eddigi részében, mert medvék jelentek meg lakott területeken, veszélyeztetve az emberek biztonságát. A legtöbb riasztást Zetelakán regisztrálták.
Több utcában is zajlanak a felújítási munkálatok Székelyudvarhelyen a nagy mobilitási projekt részeként, ami igencsak megnehezíti az autós közlekedést, ezért rákérdeztünk a városházán, hogy milyen munkálatok zajlanak és mire kell még számítani.
Meglőtt, felakasztott, agyonvert és éheztetett kutyák tucatjai kerültek be az elmúlt évek alatt a csíktaplocai kutyamenhelyre. Ez a székelyföldi kutyatartás árnyoldala, az esetenkénti, meglehetősen kegyetlen bánásmód az állatokkal.
Kihirdette szerdán Nicușor Dan államfő az alapélelmiszerek árréskorlátozását 2026. december 31-éig meghosszabbító jogszabályt.
Ro-Alert üzenetet küldtek a Székelyföldtől nem messze lévő, a Neamț megyei Borca községben élőknek, miután egy helyi lakos arról számolt be, hogy farkasokat látott az egyik faluban.
A nyolcadikosok képességfelmérő vizsgájára feliratkozott több mint 148 ezer diák közül 4883 nem jelent meg szerdán a matematikából tartott írásbeli felmérőn – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
1 hozzászólás