
Képünk illusztráció
Fotó: Pál Árpád
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint a kormánynak a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát és a nyugdíjak összegét módosító intézkedéstervezetei alkotmányellenesek – számol be róla az Agerpres hírügynökség.
2025. július 29., 20:352025. július 29., 20:35
2025. július 29., 21:392025. július 29., 21:39
Közleményében a CSM leszögezi, határozottan elutasítja a kormány által tervezett, a bírák és ügyészek nyugdíjrendszerének módosítására vonatkozó intézkedéseket, amelyeket Ilie Boloja miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján ismertetett.
A CSM nehezményezi, hogy a kormány nem konzultált a bírák és ügyészek képviselőivel a tervezett intézkedésekről, és így visszaélt előjogaival és nem vette figyelembe az igazságszolgáltatás hatalmi ágként meghatározott státuszát.
– szögezte le a CSM.
A közlemény szerint a nyugdíjkorhatár ismételt emelése és a szolgálati nyugdíj értékének jelentős csökkentése – miután a 2024. január elsején hatályba lépett 2023/282-es törvény már módosított az idevágó előírásokon – nyilvánvaló módon sértik a jogbiztonság elvét és a bírák és ügyészek jogállását.
A kormány tervezett intézkedései veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségének pénzügyi vonzatát is, és jelentős megkülönböztetést eredményeznek a bírók és ügyészek generációi között. Hosszú távon ezek az intézkedések az igazságszolgáltatási rendszer összeomlásához vezetnek, mivel a bírói és ügyészi szakma teljesen el fogja veszíteni vonzerejét a nagy felelősség, a nehéz munkakörülmények és a szigorú összeférhetetlenségi szabályok miatt, amelyeket sem a bér, sem a nyugdíj nem fog már kompenzálni megfelelő módon.
A tervezett intézkedések célja az igazságszolgáltatás hatalmának és függetlenségének aláásása, „csak azért, hogy elvonják a figyelmet a társadalom valódi problémáiról, amelyeket nem a bírák és ügyészek idéztek elő” – szögezte még le a CSM.
– nyomatékosította a CSM.
Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a kormány a bírák és ügyészek nyugdíját az utolsó bruttó bérük 80 százalékáról az utolsó nettó fizetésük 70 százalékára korlátozná.
Elmondta, hogy elemezték az uniós országok nyugdíjrendszereit, és szinte mindegyikben 65 év a bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatára, a nyugdíj összege pedig a legtöbb tagállamban az utolsó években kapott fizetésük átlagának bizonyos százaléka. Ez az arány általában 60-70 százalék. Ezért a kormány a hatályban lévő törvényeket és a korábbi alkotmánybírósági döntéseket figyelembe véve azt javasolja, hogy
– közölte Bolojan, emlékeztetve arra, hogy jelenleg a bírák és ügyészek nyugdíja az utolsó bruttó bérük 80 százaléka, vagyis meghaladja a nettó fizetésük összegét.

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint 2025 júniusában 11 685 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 24-gyel többnek, mint előző hónapban.
A miniszterelnök bejelentette azt is, hogy a kormány 65 évre növelné a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát. Emlékeztetett, hogy jelenleg a bírák és ügyészek 25 év szolgálati idő után, akár 48 évesen is nyugdíjba mehetnek. Ezt a kormány javaslata szerint csak 35 év szolgálati idő után tehetnék meg. „Ez azt jelenti, hogy az általános korhatárnál korábban, 58 évesen is nyugdíjba mehetnek, de nem 48 évesen” – magyarázta.

A beiktatásra váró koalíciós kormány programjában szerepel az igazságszolgáltatás reformja is: többek között 65 évre emelnék az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát.
Bolojan közlése szerint a kormány törvénymódosító tervezete átmeneti rendelkezéseket is fog tartalmazni, amelyek szerint a jelenlegi nyugdíjazási feltételeket teljesítő bírák és ügyészek nyugdíjba vonulhatnak, de addig dolgozhatnak, ameddig akarnak és képesek rá. Ezeknek a rendelkezéseknek az a céljuk, hogy a bíróságok és ügyészségek munkája a következő időszakban is normális körülmények között folytatódhasson.
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a kormány már kedden délután közvitára bocsátja a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénymódosító tervezetet, és egyeztetni fognak az előírásokról az érintettekkel. Hozzátette, hogy jövő héten véglegesíteni szeretnék a jogszabályt, és az elfogadásának a menetrendjét még ezen a héten ismertetik.
Lakóház gyúlt ki kedd este a csíktaplocai Hársfa utcában.
Találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter leendő miniszterelnök. A Tisza Párt elnöke erről a Facebookon számolt be, miután fogadta Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét.
Kilép az RMDSZ bukaresti képviselőházi frakciójából Zakariás Zoltán, az EMSZ elnöke, és a továbbiakban független képviselőként folytatja tevékenységét. A Szövetség részéről becsületbeli lemondásra szólították fel.
Meghalt egy férfi kedden egy nagyszebeni tömbházlakásban kiütött tűzben. A 65 éves férfi elszenesedett holttestét a tűzoltók találták meg.
Legalább 882 millió forintot (2,4 millió eurót) fizet vissza a magyar vásárlóknak és 437 millió forint (1,2 millió euró) bírságot fizet be a költségvetésbe a Temu online piactér európai üzemeltetője a Gazdasági Versenyhivatal eljárásának következtében.
A hőmérséklet szerdától országszerte csökkenni fog, csütörtökön és pénteken pedig az évszakhoz képest szokatlanul hideg idő várható, a hőmérsékleti értékek 8–12 fokkal alacsonyabbak lesznek a többéves átlagnál.
Kompromisszumos költségvetést fogadott el Hargita Megye Tanácsa keddi, áprilisi ülésén. Bevételi oldalon 828 millió lejjel, kiadási oldalon 907 millió lejjel számolnak. A két összeg közötti különbség egyensúlyba hozása még számos tényezőtől függ.
A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Béke – Románia az első frakciói kedden benyújtották a parlamentben a bizalmatlansági indítványt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) közös bizalmatlansági indítványát nagy valószínűséggel megszavazza majd a parlament, és a kormány megbukik – jelentette ki Tánczos Barna kormányfőhelyettes.
Tarr Zoltánt, a Tisza Párt alelnökét és európai parlamenti delegációvezetőjét a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium irányítására kérte fel Magyar Péter.
1 hozzászólás