
Fotó: Gecse Noémi
A Down-szindrómások társadalmi elfogadottságának megerősítésére, illetve az érintett családok tapasztalatainak cseréjére, az ismerkedésre, ünneplésre nyújtott alkalmat a szombati élő zenés bál, amelyet Csíkszeredában szervezett a helyi Happy Down Egyesület.
2017. március 26., 13:012017. március 26., 13:01
A Down-szindrómások világnapja alkalmából minden évben az érintett Kovászna, Maros és Hargita megyei családok, szervezetek eseményeket szerveznek a betegségben szenvedők számára. Tavalyelőtt például Sepsiszentgyörgyre, tavaly pedig Székelyudvarhelyre hívták meg őket. Idén a csíkszeredai egyesületen volt a sor, hogy bált szervezzen, és meghívja a székelyföldi megyékben élő „dankákat” – így szeretik nevezni őket – és családjaikat egy közös ünneplésre – tudtuk meg Miklós Erzsébettől, a Happy Down Egyesület alapító tagjától.
„Minden Down-szindrómás családot meghívunk, hogy ismerkedjünk, ünnepeljünk, tapasztalatokat cseréljünk. Van egy mottónk: a Down-szindróma nem betegség, hanem állapot, és az a célunk, hogy a társadalomban tudatosítsuk, vagyunk, és hogy fogadjanak el, hiszen nem annyira súlyos a helyzet, mint ahogy azt az emberek képzelik” – hívta fel a figyelmet Miklós Erzsébet, aki maga is Down-szindrómás gyermek édesanyja. Hozzátette, hogy az érintett gyermekek nagyon szerethetők, melegszívűek, és szeretetet visznek a családba. A számukra rendezett élő zenés bált a csíkszeredai Sapientián tartották, a jó hangulatról pedig a gyimesfelsőloki „betonrepesztő” csángó hármas gondoskodott.
Fotó: Gecse Noémi
Hargita megyében egyébként negyvenre tehető a Down-szindrómások száma, a csíkszeredai egyesület elindította a Down-dada szolgálatát azzal a céllal, hogy az érintett családokat segítsék.
A Down-szindróma egy veleszületett kromoszóma-eltérés, ami a 21. kromoszómapár hibás osztódásának következtében jön létre. Középsúlyos vagy enyhe értelmi fogyatékossággal jár, és különböző testi rendellenességekkel társulhat. A Down-szindrómás emberek egészségi jellemzői, értelmi és egyéb képességei, illetve személyiségvonásai nagyon különbözők lehetnek. Általában barátságosak, őszinték és nyíltszívűek, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne saját személyiségük – olvasható a Wikipédián.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!