Csíkszeredai üzenet is szerepel a Megmaradás Temploma köré állított emlékoszlopokon

A részletekről a csíkszeredai gondolat megfogalmazója, Szilágyi József, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának oktatója mesélt lapunknak.

Nagygéc jelenleg Csengersima egyik településrésze, de egykor önálló falu volt, amely a 20. század második felében egy hatalmas árvíz következtében elnéptelenedett. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, közvetlenül a magyar-román határ mellett található. 1970-ben a településnek 706 lakosa volt. Újjáépítését árvízvédelmi okokból nem engedélyezték, a területre történő beköltözést pedig adminisztratív eszközökkel korlátozták (több mint 20 éven át tilos volt itt építkezni).

1981-ben a település adminisztratív önállósága is megszűnt, területét Csengersimához csatolták. 2011-ben a falu öt házában 10 fő élt, tavaly pedig már csupán hat – derül ki a Vasárnapi Hírek portál riportjából. A település fő nevezetessége, a református templom két részből áll, az egyik még az Árpád-korból való, a másik Mátyás korából.

Így kapta a Megmaradás Temploma elnevezést. A templom ma műemléki védelem alatt áll, ennek ellenére 2014-ig folyamatosan pusztult, amikor aztán uniós forrásokból elkezdődött a felújítása, illetve egy kilátó, egy emlékház, egy emlékpark és egy látogatóközpont építése.

A Megmaradás Temploma elnevezésű, 562 millió forint (mintegy 8,4 millió lej) értékű uniós projekt során felújították a templomot, mellette felépült a Megmaradás Háza – Magyarság Háza különleges építészeti megoldásokkal, egy látogatóközpont és egy több mint 20 méter magas kilátótorony is épült, 2015 júniusában pedig átadták a Nagygéci Emlékparkot is. A két hektáros parkban őshonos Kárpát-medencei gyümölcsfák ligetében 200 emlékoszlopon

Az üzenetek főként az összetartozás, az összefogás, a nemzet fennmaradása, a határtalan magyarság, az emberiesség fontosságának, a szeretet erejének gondolatvilágát testesítik meg. Pár száz lelkes falutól a milliós nagyvárosig mindenféle település elküldte üzenetét, a legtöbb (1004) Erdélyből érkezett – olvasható a templom weboldalán.

Ezen a város neve alatt az áll:

Szilágyi elmondása szerint mérnök végzettsége ellenére mindig is érdekelte a művészet, rendszeresen szokott verseket írni, így a felkérés után rögtön papírra vetette az említett gondolatot, a kezdeményezést pedig nagyon jó ötletnek tartja.