
Vannak előrelépések. Csíkszeredában elektronikus kijelzőn lehet követni a buszmenetrendet
Fotó: Sándor Csilla
Elkészült az intelligens megyék térképe, amelyből kiderül, hogy Hargita megyében egyetlen „okos” város sem található. De mit is fed pontosan a smart city kifejezés, és mi kell ahhoz, hogy egy város intelligenssé váljon? Arról is érdeklődtünk, milyen „okos” tervei vannak a csíkszeredai önkormányzatnak.
2017. október 19., 12:032017. október 19., 12:03
2017. október 19., 12:222017. október 19., 12:22
Kiindulásként: a smart cityben, azaz intelligens városban átgondoltan és innovatívan alkalmazzák a környezetkímélő és költséghatékony technológiákat annak érdekében, hogy kihasználva a település adottságait, csökkentsék a kiadásokat, élénkítsék a helyi gazdaságot, javítsák a lakók életminőségét.
Romániában másfél éve jött létre az Országos Smart City és Mobilitás Egyesület, amelynek az egyik fő célja tanácsokkal, képzésekkel, munkamegbeszélésekkel segíteni azokat a településeket, amelyek úgymond intelligenssé akarnak válni.

Elkészült az intelligens megyék térképe, amelyre Maros megye csak azért került fel, mert Dicsőszentmártonban költséghatékony és környezetbarát közvilágítást működtetnek. Mit fed a smart city kifejezés, miért jó, ha ilyen településen élünk? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Az intelligens város többek között azt jelenti, hogy interaktív térképek vannak a köztereken, amelyek percrekész adatokkal szolgálnak a parkolással és a buszok menetrendjével kapcsolatban, a térképen rá lehet keresni egy-egy utcára, továbbá a program azt is megmutatja, hol vannak útlezárások.
Az okos városban nemcsak az adókat és illetékeket lehet az internet segítségével befizetni, hanem az óvodai szolgáltatások ellenértékét is. Vannak ingyenes wifi- és hotspotlehetőségek, mobil és e-mailes riasztások (légszennyezettség, UV, vihar), és szerveznek ingyenes számítógép-kezelői tanfolyamokat, hogy mindenki hozzáférhessen az információáradathoz.
Hargita megyében egyetlen „okos” város sem található, ám ez a következő években megváltozhat. Szőke Domokos, Csíkszereda alpolgármestere megkeresésünkre elmondta,
Ennek érdekében Csíkszereda integrált városfejlesztési stratégiájába és közlekedési akciótervében több olyan elképzelést, tervet foglaltak bele, amely által a város megkaphatja a smart city minősítést. Az alpolgármester hozzátette, ezeket a projekteket uniós források bevonásával valósítanák meg.
Csíkszereda városfejlesztési stratégiáját és közlekedési akciótervét 2016-ban készítette el a helyi Planificatio Kft. a csíkszeredai önkormányzat megbízásából, a dokumentumokat pedig idén januárban fogadta el az önkormányzat képviselő-testülete. Ezekben több olyan környezetkímélő és költséghatékony technológiát alkalmazó elképzelés szerepel, amelyek megvalósítása által Csíkszereda valóban megkaphatná az intelligens város minősítést.
Például
elektromos, alacsony padlós buszokat vásárolnának
a tömegközlekedést összekapcsolnák a kölcsönkerékpár-rendszerrel úgy, hogy a buszmegállók közelében bicikliparkolókat alakítanának ki, a kölcsönözhető kétkerekűeket akár a tömegközlekedési jegyekkel egy csomagban is ki lehetne bérelni
a terv része egy intelligens parkolási rendszer kiépítése, amely szerint a főbb útvonalakra kihelyezett kivetítőkön vagy okostelefonos alkalmazásokon keresztül, valós időben nyújtanának tájékoztatást, hogy hol vannak szabad parkolóhelyek a városközpontban
fotovoltaikus (napelemes) parkot létesítenének a városban, amelynek lényege, hogy a parkban termelt villamos energiát az utcai világítás biztosítására, illetve intézmények árammal való ellátására használják
a közvilágítás megújuló energiát használó korszerűsítése és a tömbházak energiahatékonyságának biztosítása is szerepel a tervek között
A stratégiában egyébként több mint 30 olyan terv szerepel, amely megfelel a smart city elvárásoknak.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!