Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

08:30

Még nem használható a „hangszeres” játszótér Csíkszeredában

08:13

Költségcsökkentési kényszerek szorításában a polgármesterek

21:58

Kibrusztolt győzelemmel rajtolt a vébéselejtezőkben a román női válogatott

21:35

A középszakasz utolsó meccsén Csíkban nyert a Corona, jöhet a négyes döntő

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Facebookon hagyott búcsúüzenetet, majd végett vetett az életének egy csíkszeredai nő

Holtan került elő a szentegyházi férfi, aki szombaton tűnt el

Eltűnt a szentegyházi önkormányzat egyik munkatársa

Kifejlett nőstény medve támadt egy férfira Patakfalván – frissítve

Kár érte, kiváló Targaryen volt

Energiaügyi miniszter: arcátlan hazugságok a 10 lejes benzinnel és gázolajjal kapcsolatos spekulációk

Elővette az etnikai kártyát egy AUR-os tanácsos Marosvásárhelyen

Veszített a csapatuk, ezért elővették a Mongólia-kártyát a nagyszebeni drukkerek

Leépítésbe torkollhat az átszervezés a csíkszeredai városházán

Izrael és az Egyesült Államok megelőző csapást mért Iránra

Csíkszékiek szerepe a szabadságharcban

A legújabb kutatások eredményeit mutatták be az előadók Csíkszeredában

Fotó: Gecse Noémi

Tudományos ülésszakot tartottak pénteken a csíkszeredai Hargita Megyei Kulturális Központban, ahol történészek mutatták be az 1848-as forradalom és szabadságharc csíkszéki vonatkozásairól szóló kutatások legújabb eredményeit.

Péter Beáta

2017. március 19., 19:152017. március 19., 19:15

Pál-Antal Sándor csíkmadarasi születésű, Marosvásárhelyen élő levéltáros, akadémikus, a konferencia főszervezője a megnyitón elmondta, az ötletet Süli Attila magyarországi hadtörténész adta, akivel két éve közösen dolgoznak a csíki ’48-as események kutatásán. Úgy vélték, hogy az eredményeket elsősorban a csíkiakkal kell ismertetni.

„Nem egy általános megemlékezéssel kapcsolatos múltfelidézést szerettünk volna, hanem az volt a célunk, hogy a legújabb kutatások eredményeit mutassuk be. Nagyon régi tervem volt a székelyföldi ’48-as események forrásainak közlése. Úgy gondoltam, hogy öt szék – öt kötet. 2001-ben sikerült a marosszékit kiadni, rá két évre az udvarhelyszékit, és ott elakadtam. Pedig a csíki eseményekre vonatkozóan ezelőtt több mint ötven éve kezdtem gyűjteni a forrásokat, nagyon sok iratot átmásoltam abból a csíki levéltárból, amelyiknek az anyaga mindmáig nem kutatható. Levéltáros lévén, alkalmam volt kezembe venni mindegyiket.

A forráskötet összeállítása során meglepődtem, hogy milyen sok forradalmi eseményre vonatkozó tényről nincs tudomásunk, a múlt homályába vesztek.

Ezek közzétételével igazán fel lehet vetíteni a múlt eddig elfelejtett részeit is” – mutatott rá Pál-Antal Sándor, aki Csíkszereda az 1848-as forradalomban című előadással nyitotta meg az ülésszakot. Ezt követően Süli Attila budapesti hadtörténész és Komán János maroshévízi történelem szakos tanár Bodor Ferencről szóló előadásai következtek, majd a gyergyószentmiklósi Garda Dezső a gyergyóiak részvételét mutatta be a forradalom és szabadságharc jelentősebb eseményeiben.

Azért fontos ez a konferencia, mert eddig egyféleképp ismertük a székelység részvételét a ’48-as forradalomban és szabadságharcban. Azt az irányvonalat Imre István és Egyed Ákos kutatásai szabták meg, Pál-Antal Sándor és Süli Attila kicsit másfelé és másképpen közelítik meg ezeket az eseményeket

– magyarázta Garda Dezső, aki az ülésszak első részét vezette le.

Fotó: Gecse Noémi

Mihály János lövétei történész Magyar nemzeti színek Székelyföldön 1848–1849-ben címmel értekezését Tamási Zsolt marosvásárhelyi történelem szakos tanár előadása követte, aki arról beszélt, hogy milyen mértékben vett részt a csíkszéki római katolikus papság a ’48-as történésekben.

Orbán Zsolt csíkszeredai történelem szakos tanár 1848 – a székely identitás vége? című előadásában arra kereste a választ, hogy igaz-e az az elmélet, amely szerint ’48-ban a székelység feladja a teljes, nációval járó előjogait, része lesz a magyar nemzetnek, integrálódik, és ezzel vége lesz a székely identitásnak. Az ülésszakot a csíkszeredai Forró Albert történelem szakos tanár Az 1848-as csíkszéki események a história tükrében című előadása zárta.