Csíkszéki sofőrhöz társultunk, hogy megtudjuk, milyen a kamionozás a járványidőszak kellős közepén

Öt napot autóztunk Balázs Lehellel, aki több éve mozog otthonosan a fuvarozás világában, több székelyföldi szállítmányozási vállalatnál is dolgozott már. „Leginkább a magasabb pénzkereseti lehetőség viszi rá erre az életformára az embereket, korosztálytól függetlenül. A legtöbb fuvarozó cég már a megtett kilométer után fizet, így amennyit vállalsz, annyit keresel. A hosszabb vállalások esetében pedig napi díjak vannak, amely kényelmesebbé tudja tenni a munkát” – vágott bele a közepébe.

Ilyenkor 80–100 euró közötti a napi bér, amiből egyéb juttatásokkal akár 2700 euró is kijöhet a hónap végén. De szerinte amennyivel többet keres a fuvarozó, annyival többet is költ el külföldön, hiszen enni és tisztálkodni is kell, ráadásul utána legalább két hétig itthon van, amikor nincs további bevétel.

Határ és oltás

Útunk során kiderült, Lehel számára sokszor agymunka is egy-egy táv: kiszámítani a munkaprogramot, a vezetési, illetve pihenési időket, földrajzilag behatárolni, hogy nagyjából hol és milyen parkolókban tud majd szünetet tartani, de a helymeghatározó készülék is naprakész kell legyen a legfrissebb útvonalakkal.

Hiány van

Az elmúlt két évet úgy jellemezte, mint a munkájuk felértékelődésének az időszaka. „A járvány beköszöntével hiánycikkek sora alakult ki világszerte, például az alapvető élelmiszerek esetében. Így nagyobb figyelmet kapott a szállítmányozás és annak sebezhetősége. Ma már nem annyira természetes és mindennapi, hogy megérkezik az áru, és a vásárló leveszi azt a polcról” – tekintett vissza, megjegyezve,