Fotó: Korpos Attila
Csíkszéki nyergesvontató sofőrjéhez társultunk, hogy megtudjuk, tulajdonképpen mit is jelent a kamionozás, főleg a járványidőszak kellős közepén. Székelyföldről indulva az ausztriai Stájerország volt az úti cél.
2021. december 05., 09:582021. december 05., 09:58
2021. december 05., 10:012021. december 05., 10:01
Öt napot autóztunk Balázs Lehellel, aki több éve mozog otthonosan a fuvarozás világában, több székelyföldi szállítmányozási vállalatnál is dolgozott már. „Leginkább a magasabb pénzkereseti lehetőség viszi rá erre az életformára az embereket, korosztálytól függetlenül. A legtöbb fuvarozó cég már a megtett kilométer után fizet, így amennyit vállalsz, annyit keresel. A hosszabb vállalások esetében pedig napi díjak vannak, amely kényelmesebbé tudja tenni a munkát” – vágott bele a közepébe.
„Számomra az a legfontosabb, hogy legalább hétvégén otthon lehessek a családommal. Sokan kimennek úgynevezett »uniózni«, ami alatt többhetes fuvarozást kell érteni az Európai Unióban. Nekem nem ér annyit az egész, hogy hetekig útszéli parkolókban és a teherautóban éljek, távol a szeretteimtől” – jelentette ki határozottan.
Fotó: Korpos Attila
Ilyenkor 80–100 euró közötti a napi bér, amiből egyéb juttatásokkal akár 2700 euró is kijöhet a hónap végén. De szerinte amennyivel többet keres a fuvarozó, annyival többet is költ el külföldön, hiszen enni és tisztálkodni is kell, ráadásul utána legalább két hétig itthon van, amikor nincs további bevétel.
Útunk során kiderült, Lehel számára sokszor agymunka is egy-egy táv: kiszámítani a munkaprogramot, a vezetési, illetve pihenési időket, földrajzilag behatárolni, hogy nagyjából hol és milyen parkolókban tud majd szünetet tartani, de a helymeghatározó készülék is naprakész kell legyen a legfrissebb útvonalakkal.
– vetítette előre.
Mindezt a határátlépésnél mi is megtapasztaltunk, hiszen a szokásos 3–4 órás várakozás helyett több mint 10 órába telt az átjutás, amit egy új ellenőrzési rendszer bevezetése csak hosszabbított.
„Álszent lenne azt állítani, hogy minden törvényesen zajlik. Én két oltást felvettem, de nyilván itt is megy a trükközés, hogy az oltás nélküli sofőr elkerülje a kötelező karantént, hiszen akkor munka nélkül marad.
– tette hozzá Lehel. Ezt is megtapasztaltuk, hiszen a mögöttünk érkező kollégája bármennyire is igyekezett, nem tudta elkerülni a karantént.
Fotó: Korpos Attila
Az elmúlt két évet úgy jellemezte, mint a munkájuk felértékelődésének az időszaka. „A járvány beköszöntével hiánycikkek sora alakult ki világszerte, például az alapvető élelmiszerek esetében. Így nagyobb figyelmet kapott a szállítmányozás és annak sebezhetősége. Ma már nem annyira természetes és mindennapi, hogy megérkezik az áru, és a vásárló leveszi azt a polcról” – tekintett vissza, megjegyezve,
Úgy látja, a járvány nagyobb megbecsülést hozott a fuvarozóknak, ugyanakkor továbbra is munkaerőhiánnyal küszködik az ágazat. „Szerintem ez nem is fog változni. A kapitalizmus elve és a gazdasági szereplők egyre több és több igényt támasztanak a termékek szállítását illetően. Sok helyen ma már nem elvárás a többéves teherautó-vezetői tapasztalat. Csak épp legyen, aki tekeri a perecet (a kormányt) napokon keresztül” – összegzett a sofőr az ötödik napon.
Egyre nagyobb az igény
Mint ismert, Nagy-Britanniában a brexit, azaz az ország Európai Unióból való kilépése miatt jelentős sofőrhiány alakult ki az elmúlt hónapokban, ezért az ellátási láncok összeomlottak, vagyis a boltok polcai sokszor üresek maradtak. Az Európai Unióban nincs ugyan ehhez hasonló probléma, itt azonban az jelenthet néhány esztendő múlva komoly fejfájást, hogy a sofőrök jelentős része előrehaladt kora miatt nyugdíjba fog vonulni, az utánpótlás pedig sokkal kevesebb, mint amire szüksége lenne az ágazatnak.
A parajdi sóbányánál történt tragédia emlékeztet arra, hogy mennyire kiszolgáltatottak a közösségek a szélsőséges természeti jelenségeknek, amelyek nemcsak az infrastruktúrát vagy a helyi gazdaságot érintik, hanem mindenekelőtt az embereket.
Festék adagolásával szeretnék meghatározni, hogy pontosan hol áramlik ki a sós víz a parajdi Dózsa- és József bányákból – közölték szombaton Parajd község Facebook-oldalán.
Harmadik napja keresik a három éves kislányt, aki csütörtökön délután a Nagy-Küküllőbe eshetett Betfalvánál – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
A nyár legnagyobb ingyenes erdélyi koncertjére gurul be a Rádió GaGa Duma Dubája: június 14-én a csíksomlyói nyeregben a Bagossy Brothers Company Csillag az égen nevű koncertjén találkozhatnak médiacsoportunk munkatársaival.
Hatalmas autósorok alakultak ki Székelyudvarhely és Csíkszereda között, rengeteg zarándok indult el járművel szombaton reggel Csíksomlyó felé.
Elindult a kora reggeli lenkúti ébresztő és reggeli után az udvarhelyi keresztalja a csíksomlyói nyereg felé. A Hármaskeresztnél kaptuk lencsevégre a zarándokokat.
Több mint ezer ember várta péntek este a csíksomlyói búcsúba igyekvő magyarországi zarándokvonatot, a polgármesteri hivatal pedig érkezésükre fúvószenekart rendelt, kürtőskaláccsal, pogácsával kínálta az érkezőket.
Ötéves korában döntötte el, hogy katolikus pap lesz és a csíksomlyói kegyhelyet a lelke szülőföldjének tartja. György Alfréd a pünkösdi búcsú idei szónoka, akivel Szent Kamillról és arról beszélgettünk, hogy hogyan készül ő a pünkösdi szolgálatra.
Marosvásárhelyre, Gyimesfelsőlokra és Gyimesbükkre látogatott Sulyok Tamás köztársasági elnök pénteken, erdélyi magánlátogatása első napján.
Négyszáz lovas érkezett meg Csíksomlyóra, a nyolcadik Márton Áron Pünkösdi Lovas Zarándoklat résztvevőként péntek délután, imaszalagokat, a magyarok imáit hozták az egész Kárpát-medencéből és a diaszpórából.
1 hozzászólás