
Fotó: Korpos Attila
Csíkszéki nyergesvontató sofőrjéhez társultunk, hogy megtudjuk, tulajdonképpen mit is jelent a kamionozás, főleg a járványidőszak kellős közepén. Székelyföldről indulva az ausztriai Stájerország volt az úti cél.
2021. december 05., 09:582021. december 05., 09:58
2021. december 05., 10:012021. december 05., 10:01
Öt napot autóztunk Balázs Lehellel, aki több éve mozog otthonosan a fuvarozás világában, több székelyföldi szállítmányozási vállalatnál is dolgozott már. „Leginkább a magasabb pénzkereseti lehetőség viszi rá erre az életformára az embereket, korosztálytól függetlenül. A legtöbb fuvarozó cég már a megtett kilométer után fizet, így amennyit vállalsz, annyit keresel. A hosszabb vállalások esetében pedig napi díjak vannak, amely kényelmesebbé tudja tenni a munkát” – vágott bele a közepébe.
„Számomra az a legfontosabb, hogy legalább hétvégén otthon lehessek a családommal. Sokan kimennek úgynevezett »uniózni«, ami alatt többhetes fuvarozást kell érteni az Európai Unióban. Nekem nem ér annyit az egész, hogy hetekig útszéli parkolókban és a teherautóban éljek, távol a szeretteimtől” – jelentette ki határozottan.
Fotó: Korpos Attila
Ilyenkor 80–100 euró közötti a napi bér, amiből egyéb juttatásokkal akár 2700 euró is kijöhet a hónap végén. De szerinte amennyivel többet keres a fuvarozó, annyival többet is költ el külföldön, hiszen enni és tisztálkodni is kell, ráadásul utána legalább két hétig itthon van, amikor nincs további bevétel.
Útunk során kiderült, Lehel számára sokszor agymunka is egy-egy táv: kiszámítani a munkaprogramot, a vezetési, illetve pihenési időket, földrajzilag behatárolni, hogy nagyjából hol és milyen parkolókban tud majd szünetet tartani, de a helymeghatározó készülék is naprakész kell legyen a legfrissebb útvonalakkal.
– vetítette előre.
Mindezt a határátlépésnél mi is megtapasztaltunk, hiszen a szokásos 3–4 órás várakozás helyett több mint 10 órába telt az átjutás, amit egy új ellenőrzési rendszer bevezetése csak hosszabbított.
„Álszent lenne azt állítani, hogy minden törvényesen zajlik. Én két oltást felvettem, de nyilván itt is megy a trükközés, hogy az oltás nélküli sofőr elkerülje a kötelező karantént, hiszen akkor munka nélkül marad.
– tette hozzá Lehel. Ezt is megtapasztaltuk, hiszen a mögöttünk érkező kollégája bármennyire is igyekezett, nem tudta elkerülni a karantént.
Fotó: Korpos Attila
Az elmúlt két évet úgy jellemezte, mint a munkájuk felértékelődésének az időszaka. „A járvány beköszöntével hiánycikkek sora alakult ki világszerte, például az alapvető élelmiszerek esetében. Így nagyobb figyelmet kapott a szállítmányozás és annak sebezhetősége. Ma már nem annyira természetes és mindennapi, hogy megérkezik az áru, és a vásárló leveszi azt a polcról” – tekintett vissza, megjegyezve,
Úgy látja, a járvány nagyobb megbecsülést hozott a fuvarozóknak, ugyanakkor továbbra is munkaerőhiánnyal küszködik az ágazat. „Szerintem ez nem is fog változni. A kapitalizmus elve és a gazdasági szereplők egyre több és több igényt támasztanak a termékek szállítását illetően. Sok helyen ma már nem elvárás a többéves teherautó-vezetői tapasztalat. Csak épp legyen, aki tekeri a perecet (a kormányt) napokon keresztül” – összegzett a sofőr az ötödik napon.
Egyre nagyobb az igény
Mint ismert, Nagy-Britanniában a brexit, azaz az ország Európai Unióból való kilépése miatt jelentős sofőrhiány alakult ki az elmúlt hónapokban, ezért az ellátási láncok összeomlottak, vagyis a boltok polcai sokszor üresek maradtak. Az Európai Unióban nincs ugyan ehhez hasonló probléma, itt azonban az jelenthet néhány esztendő múlva komoly fejfájást, hogy a sofőrök jelentős része előrehaladt kora miatt nyugdíjba fog vonulni, az utánpótlás pedig sokkal kevesebb, mint amire szüksége lenne az ágazatnak.
A 2026-os költségvetés előkészítését egy bizottság fogja segíteni, amelyet Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes irányít majd.
Egy hétfőn közzétett felmérés szerint a szülők és nagyszülők mintegy háromnegyede úgy véli, hogy az influenza elleni védőoltás megelőzheti a megbetegedést.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint a decemberben 2,3 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,6 százalék.
Nyílt napokkal, tudományos konferenciákkal, az elkészült épületek megnyitásával ünnepli a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a negyedévszázados születésnapját Csíkszeredában, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön is.
Gyakori hőmérséklet-ingadozásokra lehet számítani a következő két hétben, január 24. után pedig többfelé várható csapadék – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) január 19. és február 1. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Közel nyolcvan fogat gyűlt össze vasárnap a csíkjenőfalvi húsfeldolgozónál az első felcsíki lovasszán-ünnep megnyitóján, hogy mintegy nyolc kilométert megtéve eljussanak a csíkkarcfalvi közbirtokosság erdei házához.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) konzultál a tagjaival arról, hogy maradjanak-e kormányon a továbbiakban – nyilatkozta hétfőn az alakulat alelnöke, Lia Olguța Vasilescu.
A külügyminisztérium szerint román állampolgárok eddig nem kértek konzuli segítséget Románia külképviseletétől a csaknem 40 halálos áldozatot követelő spanyolországi vonatbaleset nyomán.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt hétfőn 9 óra 53 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Fagyos időre figyelmeztető újabb riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn Románia egész területére.
1 hozzászólás