Villámhárítók tűzvonalban

Elsősorban a tervező dönti el, egy bonyolult számítás alapján, hogy a megépítendő épületre szükséges-e vagy sem villámhárítót szereltetni, a továbbiakban pedig az ingatlan tulajdonosa felelős a rendszer karbantartásáért. A tervezőnek többek között figyelembe kell vennie a vidék természeti adottságait, a villámcsapások számát, vannak-e nagyobb épületek, felszerelt villámhárítók a közelben stb.

Vannak intézmények, ahol kötelező a villámhárító megléte

Manapság az új épületek, középületek 90 százalékánál van villámhárító – közölte érdeklődésünkre Antal Ervin szakfelügyelő, a Hargita Megyei Építkezési Felügyelőség munkatársa. Elmondta: vannak bizonyos intézmények, ahol kimondottan kötelező a villámhárító megléte. Ilyenek a hetven ágyasnál nagyobb kórházak, szanatóriumok, a tíz tanteremnél többel rendelkező iskolák, a nagyon magas épületek, az állomások, ahol csúcsidőben minimum 300 ember megfordul, az 1000 négyzetméternél nagyobb vendéglők, a méretes hidak és a száz állatnál többet befogadó istállók. A megyeközpontban az új épületeken – például a Nagy István Művészeti Iskola, az ANL-lakások –, amiket az elmúlt két évben ellenőriztek, van villámhárító.

A tízemeletes tömbházak esetében is a tervező dönti el, hogy kell-e vagy sem a mennykőcsapást elhárító szerkezet, ami a csíkszeredai tömbházakon általában megtalálható. Azoknál az új épületeknél, ahová a tervező nem tartja indokoltnak a villámhárítót, a hivatal számítással igazolt dokumentumot kér ennek alátámasztására – magyarázta Antal. Hozzáfűzte: Hargita megyében Gyergyó környékén – Alfalu, Csomafalva, Borzont – sújt le legtöbbször az istennyila. Ezért Alfaluban szinte minden csűrön található villámhárító.

Az építkezési felügyelőség szakembere kifejtette: a meglévő villámhárítókat általában négyévente kell ellenőrizni. Tengerparton, vegyi üzemeknél, ahol a korrózió nagy, évente szükséges a vizsgálat. Földrengés vagy az épületen történt bármilyen beavatkozás esetében is szükséges a villámhárító szerkezetének kontrolja, amit a tulajdonosoknak kell elvégeztetniük. Magánházaknál nem kötelező a villámhárító, de ha a környezet ezt megköveteli, a kisebb épületekre is kerülhet.

Az építkezési felügyelőség az új épületekre általában kéri a villámhárítót. Biztosítás szempontjából is fontos a szerkezet, ezért magánházaknál is egyre gyakoribb, habár nem egy olcsó szórakozás, ugyanis egy villámhárító felszerelése 6-7 ezer lejnél kezdődik. A védelmi szerkezetet engedéllyel rendelkező személy szerelheti fel. A villámhárítót a megyei felügyelőség az épület átadásakor ellenőrzi, azontúl az épület tulajdonosa kell gondoskodjon zavartalan működéséről.

A Hargita Megyei Olt Sürgősségi Esetek Felügyelőségének szóvivője, Alina-Maria Ciobotariu érdeklődésünkre elmondta: intézményük kétféle ellenőrzést végez. Egyszer az épületek átadásakor ellenőrzik, hogy minden a terveknek megfelelően van-e kivitelezve tűzvédelmi szempontból, emellett évente ellenőrzik az intézményeket és a gazdasági szereplőket. Hozzáfűzte: Csíkszeredában többek között a Millenniumi Templomon, a Fenyő Hotelen, a prefektusi hivatal épületén és a városházán van villámhárító.

Az aktív típusú villámhárító nagyobb biztonságot nyújt

A rendkívüli időjárás miatt sokakban felmerülhet a kérdés, hogyan is óvhatják meg értékeiket, házukat, gazdaságukat a veszélyes égi jelenséggel szemben.

Két típusú villámvédelem létezik: a klasszikus rendszer, amikor a ház Faraday-hálóval van ellátva, és a modern aktív rendszer, ahol a villámhárító-fej a csúcsban egy mesterséges ionizációt generál, ezzel nagyobb biztonságot nyújtva az épületnek – magyarázta érdeklődésünkre az éppen Csíkszeredában tartózkodó Pap Tibor villamosmérnök, villámvédelmi szakember, aki egy országosan elismert, nagyváradi székhelyű, világítástechnikával és villámvédelmi rendszerrel foglalkozó vállalat munkatársa. Elmondta: az aktív rendszerek vihar esetén feltöltődnek és a csúcsban szikrákat, úgynevezett elővillámot generálnak. A találkozási pont a csúcstól jócskán eltávolodik, ezért ez a rendszer nagyobb biztonságot nyújt. A klasszikus rendszernél a találkozási pont a csúcs végében van.

A villámhárító rendszereknél a jó földelés megléte nagyon fontos. Az aktív rendszer előnye, hogy nem kell behálózni a házat. Csűrnél, magánháznál elég egy földelés. Csarnokoknál van szükség általában két földelésre. A szakember kifejtette: egy kérdőív kitöltése alapján megállapítható, hogy egy bizonyos épületre kell-e vagy sem villámhárító. Figyelembe veszik az épület nagyságát, milyen célt szolgál, hol helyezkedik el, miből van a szerkezete. A villámhárító fejeknek több típusuk létezik – tájékoztatott Pap. Hogy melyik a legmegfelelőbb egy magánház és gazdaság védelméhez, azt sok minden befolyásolja, meghatározásához helyzetfelmérésre van szükség, nincsenek sablonok.

A 95–99 százalékos védelmi szinten a legkisebb villámhárító fejnek huszonhat méter a védelmi sugara, a legnagyobb fejnek pedig hetvenkilenc méter. A 90–95 százalékos védelmi szinten a legkisebb fejnek 31 méter, a legnagyobb fejnek pedig 86 méter a védelmi sugara. Árban a legkisebb fej 990 euró, plusz áfa, a felszerelés, üzembe helyezés pedig 1800–2000 euró. A legnagyobb fej ára 2740 euró, plusz áfa, a felszerelési költség pedig megközelítőleg ezer euró. A villámhárítókat minden villámcsapás után vagy periodikusan szükséges ellenőrizni, mindezt a kivitelező cég vállalja. Vizsgálják a rendszer földelését és a huzalt, hogy ne legyen megszakadva, és kiállítják a szükséges dokumentációt, amit a tűzoltóság kér – tudtuk meg Pap Tibortól.