Újszerű technológiával bezárt hulladéklerakó

A Hargita megyei önkormányzat projektmenedzserével a bezárási folyamat alatt álló megyeszékhelyi lerakóról beszélgettünk.

– A hulladékgazdálkodási nagyprojekt egyik többször hangoztatott előnye, hogy felszámolódnak a régi lerakók. Csíkszereda esetében ez mit jelent, hiszen az itt raktározott szemétmennyiség helyben marad, sőt más helyszínekről is ide kerül?

– A régi hulladéklerakók felszámolása kétféleképpen történhet. Egyik megoldás az, hogy a hulladékrakás helyben marad, felülről leszigetelik (megakadályozva a csapadék vizek beszivárgását), majd begyepesítik. Második megoldás az lehet, hogy a hulladékot egy másik lerakóba szállítják, ott kerül végleges lezárásra, majd a felszabadult helyét begyepesítik.

Hargita megyének nyolc olyan városi háztartási, nem EU-konform hulladéklerakója volt, amit törvény szerint be kellett zárni. A nagyprojekt megálmodói úgy döntöttek, hogy ezek közül négyet (Tusnádfürdő, Szentegyháza, Székelykeresztúr és Balánbánya ) úgy zárnak be, hogy a háztartási hulladékot áthordják a csíkszeredai lerakóba, és négyet helyben fognak bezárni. Természetesen az áthordásnak minden esetben megvan az oka.

– Tételesen melyek lennének ezek az okok?

– Tusnádfürdő esetében a balneo-klimaterikus természetes környezet visszaállítása, és a hidrogeologiai védett övezet közelsége. Székelykeresztúron a lerakó olyan közel került a Nagy-Küküllő partjához, hogy a folyóvíz már szinte mosta. Szentegyházán és Balánbányán a háztartási hulladékot ipari hulladékra, ércdúsító üzemek zagytározóira rakták le. Ahhoz, hogy ezeket az ipari hulladékokat, zagytározókat előírásszerűen a jövőben ökologizálni lehessen az országos bányabezárási program keretében, felületüket mentesíteni kellett a háztartási hulladékoktól.

– Mi a helyzet a Csíkszeredai lerakóval?

– A csíkszeredai háztartási hulladéklerakóban felhalmozott hulladék helyben marad, de EU-konformmá válik. A helyben maradás legfontosabb oka a hatalmas mennyiség. Több mint 500 ezer köbméter hulladékról van szó. Az ideszállított hulladék mennyiség alig több mint
100 ezer köbméter. Tehát végül a csíkszeredai hulladéklerakóban 600– 650 ezer köbméter hulladék kerül végleges lezárásra.

– A szeredai gödör felszámolása bővítéssel is jár? Azaz a hagyományos területnél nagyobb területet érint?

– Szó sincs róla. A csíkszeredai hulladéklerakó még 2015 tavaszán hozzávetőlegesen 100 ezer négyzetméter felületen terült el. Az új lerakó mintegy 37 500 négyzetméternyi felületet foglal majd el, és a hajdani kavicsbányából körülbelül 1,5–2 méterre fog kiemelkedni. Véleményem szerint esztétikailag semmiképpen nem fogja zavarni a szemlélőt.

– Milyen technológiát használnak a szeredai gödör felszámolásánál, melyek a pontos lépések?

– Aki követte az elmúlt években a Hargita megyei sajtót, az emlékezhet arra, hogy a csíktaplocai kútvizek elszennyeződését a városvégén elhelyezett nem EU-konform hulladéklerakó rovására írták. Politikusaink több ízben „ökológiai bombaként” emlegették ezt a lerakót. Hargita Megye Tanácsa által 2013 októberében megnyert, többnyire Európai Uniós finanszírozású projekttel lehetőség nyílt ezen bomba hatástalanítására. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség előrelátó és igényes előírásait alapul véve a nem EU-konform háztartási hulladéklerakó bezárásakor egy olyan technológiát alkalmaznak, amely országos szinten is újdonságnak számít.

– Mit kell értsünk ez alatt, hogy újdonságnak számít?

– Tekintettel a középcsíki medence aljzatában létező nagy mennyiségű ivóvízkészlet minőségének megőrzésére, olyan bezárási módszert írtak elő, amely kötelezővé tette a hulladéktározó aljzatának tökéletes hidroszigetelését. A munkálatok a régi hulladék áthelyezésével és a szennyezett kőzetréteg (kb. 60–80 centiméter vastag) felszedésével kezdődtek.

A felület felszabadítása után öt különböző hosszúságú drénmezőt alakítanak ki. A munkálatokat az 5. számú drénmező kialakításával kezdték. Az aljzatszigetelés 50 cm vastag agyagréteg leterítésével és tömörítésével kezdődött, erre egy 2,5 mm vastag műanyag fóliát terítettek, melyet sávonként elektrofúzíós hegesztéssel illesztettek össze. A műanyag fóliára egy védő geotextíliát terítettek, mely fölé egy 30 cm vastag tört kőréteg került. Minden drénmező a közepe fele lejt és a mélypontok vonalára fektetik le a dréncsövet a kavicsréteg alá, melynek rendeltetése, hogy a lerakóban képződő csurgalékot összegyűjtse és kivezesse a hulladékhalom alól. Miután az aljzat szigetelése megtörtént, a kavicsrétegre visszahelyezik a hulladékot.

A visszarakott hulladékot folyamatosan tömörítik. A drénmezőkre visszahelyezett hulladék vastagsága a felszíni szigetelés előtt 10–11 méter lehet. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi gödörből a hulladék egy, maximum két métert emelkedhet ki.

Miután a hulladékot ilyen vastagságban összetömörítve visszarakták a leszigetelt és csurgalék kivezető rendszerrel ellátott drénmezőkre, következik a felszín leszigetelése, annak érdekében, hogy megakadályozzák a csapadékvíz leszivárgását az összerakott hulladékba. Ezáltal 2-3 éven belül megszűnik a csurgalék képződés és így „kiapad” az altalajvizek szennyező forrás.

A felső szigetelő réteg alsó fele úgy lesz kiképezve, hogy a hulladékrakóban keletkezett biogázt összegyűjtse és az elvezető rendszeren át az égetőbe vezesse. A felső szigetelő réteg így egy 50 centiméter vastag agyag tartóréteggel kezdődik, amire a biogáz összegyűjtő kavicsréteget terítik el 30 centiméter vastagságban. A kavicsrétegre bentonit szőnyeget terítenek, amelyre még egy  védő geotextília kerül. Erre 85 centiméter vastag agyagos földréteget helyeznek, amelyre a tömörítése után 15 centiméter vastag termőtalaj kerül, amit begyepesítenek. Miután a hulladékhegyet felülről leszigetelték esővíz-elvezető nyílt sáncrendszert építenek a lerakó köré, amely az egész felületről összegyűjti az esővizet, majd egy szénhidrogén szeparátoron keresztül egy homoktalanító medencébe vezeti ahonnan, elszivárogtatják.

A drénmezők aljáról összegyűjtött csurgalékot gyűjtőaknákon és gyűjtővezetékeken át egy gyűjtőmedencébe vezetik. Innen szippantó tartálykocsival a remetei csurgalék előtisztító állomásra szállítják, ahol NTPA 002-es paraméterre tisztítják, majd a remetei szennyvíztisztító állomásra juttatják. Az ily módon bezárt hulladéklerakó alatt és szomszédságában levő altalajvizek minőségét három 15 méter mély megfigyelő kút vizének periodikus elemzésével fogják ellenőrizni

– Mikortól következhet be az a pillanat, mikor már nem érkezik szemét a megyeszékhelyi lerakóba?

– Ez a pillanat törvény szerint 2012. június 30-a volt. Elméletileg attól a pillanattól nem szabadott volna többet hulladékot lerakni a csíkszeredai háztartási hulladéklerakóba. Ez a tiltás többnyire működött. Azóta nem raktak le folyamatosan és nagyobb mennyiségű hulladékot ide. De emberek vagyunk, voltak – nem bizonyítható – kivételek. Amit jelenleg a 12-es országútról látunk, az az Eco-Csík hulladékgazdálkodási vállalat által ideiglenesen tárolt hulladék, ami továbbszállításra kerül.

– Hosszútávon hogyan alakulhat egy ilyen betemetett gödör sorsa? Ökológiai szempontból milyen folyamatok várhatóak? Újrahasznosítható lesz-e valamilyen szempontból az a terület?

– Az előbbiekben bemutatott munkálatok eredményeként pár éven belül megszűnik a csurgalékképződés, a hulladékhegy kiszárad, egy keveset megrokkan és stabilizálódik. Megszűnik a biogáz képződés is, tehát a bezárt lerakó veszélytelenné válik. Nem fertőzi az altalajvizeket, nem lesz büdös, a kialakított és begyepesített 37,5 áron kaszálni lehet és szénát csinálni. A lerakó „viselkedését” a megyei tanács által kiválasztott szolgáltatónak 30 évig figyelnie, követnie kell. Ugyanígy az altalaj vizek minőségét is. Ez alatt az idő alatt – a jelenleg érvényben levő törvények értelmében – semmiféle egyéb célra a bezárt lerakó felülete nem használható.

(X)