Túl sok a vaddisznó a termőföldeken

A csíkszentgyörgyi Tulit Gyárfás hetven árnyi silókukoricájában tettek kárt a vaddisznók az elmúlt napokban – keresett fel a károsult. Elmondása szerint a közel három hektárnyi területük bevetését még korábban elkezdték, de a tartós esőzés miatt nem tudták egyszerre befejezni. Az utólag megművelt parcellát a hétvégén a vaddisznók feltúrták. A gazda a kárról tett bejelentést a helyi önkormányzatnál, annak felmérésére kedden vonult helyszínre az illetékes biztosság. Tulit Gyárfás megjegyezte, a korábbi években is rendszerint tettek le kárbejelentést, amit fel is mértek, de mindeddig nem kaptak kártérítést veszteségeikre.

Tavaly a vaddisznótúrások miatt kénytelen volt egyik parcelláját háromszor újravetni silókukoricával. Idén sem hagyja megműveletlenül a kitúrt hetven árnyi területet, minél hamarabb újraveti, de amennyiben korán beköszöntenek a fagyok, értéktelen lesz a termés. Mint azt kiemelte, az esetlegesen pozitívan elbírált kártérítési kérelmek sem jelentenek teljes megoldást problémáikra, hiszen a vonatkozó előírások értelmében a gazda munkáját térítik meg, míg a veszteségük a terméskiesés miatt jelentősen nagyobb.

„Meglopják a gazdákat a vadászok, hiszen azzal a törvénnyel érvelnek, hogy a gazdának védenie kell a területét. De hogy mit jelent a védése, az sehol nincs konkrétan megfogalmazva. Megvásároltam a vadriasztó spray-t, ami hat hektárra elég kellene legyen négy hónapig, de a befújt 2,9 hektárt sem védte meg.”

Arra is kitért a károsult, hogy legjobb tudomása szerint korábban a medvék legtöbb két bocsot neveltek fel, napjainkban viszont egyre több medvét látni három boccsal. A vaddisznók esetében a 2–3 malac lenne a normális kétévente. Ezzel szemben a Csíkszentgyörgy határában garázdálkodó vaddisznó évente 7–8-at ellik és nevel fel. Meglátása szerint azért tudnak ennyire szaporodni a vadak, mert bőséges táplálékhoz jutnak a falvak közelében. Azt sem titkolta, hogy több helybéli a vadakat a települések közelében etető vadászokat tartja felelősnek a károk miatt.

Pár hete gazdafórumot tartottak a településen, amelyen felmerült a vadkárok kérdése is. Ott fogalmazódott meg az a javaslat, hogy üljön tárgyalóasztalhoz a helyi önkormányzat, az érintett vadásztársulás és közbirtokosságok, hogy megbeszélhessék, hogyan oldható meg a gazdákat ért és érő veszteségek kártérítése. A szentgyörgyi gazda nehezményezte, hogy ennek a felvetésnek mindeddig nem lett folytatása.

György József csíkszentgyörgyi polgármestert felkeresve megtudtuk, valóban volt egy gazdafórum, amely során Tánczos Barna szenátor tájékoztatta a helyi mezőgazdálkodókat az őket érintő támogatási és pályázati lehetőségekről. Ennek keretében vetették fel a vadkárok problémáját a helyi gazdák, akik nehezményezték, hogy a törvény értelmében az ő dolguk a parcelláik védelmének, bekerítésének megoldása, a vadászegyesületek emiatt nem vállalnak felelősséget a károkért. Ami meglátásuk szerint abszurd elvárás.

A fórum alatt arra jutottak, hogy érdemes lenne egy beszélgetést kezdeményezni, amelyen az önkormányzat mellett az érintett vadásztársulás és a helyi közbirtokosságok is részt vennének, hogy közösen találjanak megoldást az amúgy is nehéz helyzetben lévő mezőgazdálkodók ezen problémájára. Ugyanakkor megjegyezte, az önkormányzati választások miatt mindeddig nem került erre sor, de a következő időszakban mindenképpen értesítik a vadásztársulatot, és megszervezik a találkozót.

Terveik szerint sikerül megegyezniük abban, hogy a vadásztársulat vállaljon felelősséget a vadászterületeiken történő bizonyított vadkárokért. A polgármester hangsúlyozta, ők nem a vadgazdálkodás ellen akarnak fellépni, hanem a helyi gazdálkodók védelméért. Azt is megemlítette, hogy amennyiben elutasító magatartást tapasztalnak a vadásztársulás részéről, nem zárkóznak el még a szerződésbontástól sem. A település adminisztratív területe valamivel több mint 24 ezer hektár, ezen belül 8–9 ezer hektár a közbirtokosságok területei. Ezeken a területeken az utóbbi időben hangsúlyosan növekedett a vadkárok száma: tavaly mintegy 15 kárbejelentés érkezett az önkormányzathoz, de emellett több panasz is volt az év során.

A törvényi háttérről
Azzal kapcsolatban, hogy milyen törvényi lehetőségeik vannak a területtulajdonosoknak, Tánczos Barna szenátort kerestük meg. A politikus elmondta, „habár az állam gyakorolja a vadásztatási jogot, az RMDSZ egy olyan  törvényt támogatott, amely a döntést a területtulajdonosok kezébe adta. Ez azt jelenti, hogy a Csíkszéken vadászó, vadásztató egyesületek azt követően kaptak ilyen jogot, hogy az önkormányzatok és közbirtokosságok versenytárgyalást hirdettek, és megvolt az ötven plusz egy százaléknyi támogatottság a területtulajdonosok részéről. Ma Székelyföldön ilyen szempontból teljes autonómia van”. Megjegyezte azt is, hogy a helyiek, az önkormányzatok vagy a közbirtokosságok tulajdonában lévő területeken helyi, székelyföldi vadászok felelnek a vadgazdálkodásért. A helyieket az önkormányzat képviseli, amelynek joga van bármikor magához rendelni a vadászegyesületet, és számon kérni, hogy milyen lépéseket tesz annak érdekében, hogy a vadkárokat csökkentse.

A vadkárok megtérítésével kapcsolatban kiemelte azt is, hogy míg a védett vadak (térségünkben medve, farkas, hiúz) által okozott károkért az állam kárpótolja az érintetteket, addig a más vadak által okozott kárt a felelős vadászegyesületnek kell megtérítenie. Ennek alapján javasolta a szenátor Csíkszentgyörgyön azt, hogy a területtulajdonosok közösen üljenek le az illetékes vadászegyesülettel.

„A törvény valóban előír egy kötelezettséget a tulajdonosnak is, hogy védje a földjeit, de ez nem értelmezhető úgy, hogy minden parcellát, minden gazda körbe kellene kerteljen, mert ez egy aberráns elvárás lenne” – mutatott rá Tánczos Barna.

Hozzátette, környékünkön a medvék okozzák a legnagyobb károkat, ezek megtérítése az állam dolga, de nagyon lassan történik. Tapasztalata szerint gyakran azok a döntések is gazdaellenesek, amelyek a helyi vadászegyesületek kezében vannak, azaz az egyesületek sem bánnak másképp a gazdákkal, mint a minisztérium.

Felkerestük a területért felelős Szilos Vadásztársulat vezetőjét is. Hadnagy Lehel érdeklődésünkre elmondta, a vadkárok csökkentése érdekében rendszeresen tartanak vadkárelhárító akciókat, általában azokon a területeken, ahonnan korábban vadkárokat jelentettek. Elmondása szerint a problémát az jelenti, hogy nem tudnak folyamatosan mindenhol ott lenni, így nem tudják elejét venni mindegyik kárnak. Megjegyezte azt is, hogy nem csak a vadásztársulás kell előzékeny legyen, a jogszabályok értelmében a tulajdonosnak is tennie kell a területe védelméért, példaként a parcellák bekerítését, vadelhárító tűz vagy riasztó használatát javasolta.

Ugyanakkor beismerte azt is, hogy tartósan védekezni mindkét félnek nehéz, a leghatékonyabb megoldást a villanypásztor jelentené, ami azonban nagyon költséges. Kérdésünkre, hogy hogyan viszonyulnak az önkormányzat kezdeményezéséhez Hadnagy Lehel kijelentette, „mi nem zárkózunk el semmiképpen egy ilyen tárgyalástól”.