Tovább kell várakozniuk a felcsíkiaknak

Mint korábban már beszámoltunk róla, a felcsíki regionális szennyvíztisztító rendszer 82 százalékban megvalósult munkálatai ellenértékét 2012-ben leszámlázták. A közel 2 millió lej kifizetése azonban alapos nehézséget jelentett az érintett községek önkormányzatainak. Míg Csíkkarcfalva és Csíkszenttamás már korábban törlesztette, addig Csíkszentdomokos és Csíkdánfalva Hargita Megye Tanácsának segítségével csak idén tudta kifizetni adósságát. Csíkmadaras önkormányzatát azonban még mindig terheli a 290 ezer lejes tartozás.

Még nem tudtak fizetni

„Habár május végéig kellett volna, nem tudtuk kifizetni a tartozásunkat. Hargita Megye Tanácsa tartalékalapjából kifizette Domokos és Dánfalva tartozását, viszont nem maradt több pénzük. Emiatt nem tudtunk törleszteni, de kértem a kistérség türelmét, és a kiállított számla törvényes visszavonását. Ez megtörtént, kaptunk egy új számlát, így továbbra is terhel az adósság kifizetése” – számolt be Bíró László. Csíkmadaras polgármestere elmondta, úgy érzi, községük kivette részét a beruházás megvalósulásából, hiszen ők biztosították a felcsíki kistérséget kiszolgáló derítőállomás számára a területet a Sósréten, sőt, a tervek elkészítéséhez is hozzájárultak.

Ami hátravan még

Akár két hónap alatt üzemképessé lehetne tenni a szennyvíztisztító rendszert, hiszen a derítő körüli tereprendezés, néhány gépészeti eszköz megvásárlása, villamossági munkálatok, illetve az Olt folyóba vezető lefolyó megépítése van már csak hátra – tudtuk meg korábban Ravasz Sándortól, a kivitelező csíkszeredai Hidrotran Kft. igazgatójától.

Egyelőre várakoznak

Ferencz Alajos Csíkszentdomokos polgármestere, a Felcsík Kistérségi Társulás elnöke kérdésünkre elmondta, egészen addig nem tudják elindítani a hátralevő, 1,2 millió lejbe kerülő munkálatokat, amíg minden érintett település nem rendezte adósságát. Meglátása szerint, ha Madaras is kifizeti a hátralékát, akkor közös tervezést követően akár még idén beüzemelhetnék a rendszert. „Számításaim szerint, ha volna 700 ezer lej, ami az öt község számára nem olyan nagy összeg, abból már működésképessé lehetne tenni. Hiszen vannak olyan munkálatok – például területrendezés –, amelyek nélkül üzemképes lehet a derítőállomás” – véli Ferencz.