Több gyerek mozog

Hargita megyében az előző tanév első félévében a diákok 2,99 százaléka kapott felmentést a testnevelési óra alól. Izsák-Székely Lóránt testnevelés szakos tanfelügyelő szerint ez nem nagy arány, más megyékben többen vannak, akik a háziorvos vagy iskolaorvos igazolása alapján nem végeznek fizikai megerőltetést. A felmentettek aránya elemiben a legkisebb, ott csak a diákok egy százaléka nem vett részt a testnevelési órákon az előző tanév első felében. Az általános iskolák felső tagozatain a diákok 2,70 százaléka, középiskolában pedig minden ötödik diák, a középiskolások 5,72 százaléka volt felmentve – ismertette a szaktanfelügyelő.

Kevesebben kaptak felmentést

Sárosi Márdirosz Gabriella iskolaorvos, aki a csíkszeredai Nagy Imre és Xantus János általános iskolákban rendel, azt mondta, hogy ebben a tanévben sokkal kevesebb a testnevelési óra alól felmentett gyerek. A két iskolából hozzá tartozó több száz diák közül idén 27-en kaptak felmentést, 18 esetben az iskolaorvos, a többi esetben a háziorvos adta meg ezt. Az iskolaorvos elmondta, iskolakezdés után felmérik a gyerekek alkalmasságát, és csak indokolt esetben, különböző krónikus megbetegedések esetén mentik fel őket az erőkifejtés alól, például ha a gyereknek a szívet, a központi idegrendszert, a csontokat, ízületeket, izomfejlődést érintő problémája van. A megbetegedéseket szakorvosi véleményezés is alátámasztja – ismertette az iskolaorvos.

Kérdésünkre válaszolva még elmondta, nincs szülői nyomásgyakorlás azért, hogy felmentsen gyerekeket. Sárosi Márdirosz Gabriella közölte, van olyan gyerek, aki tavaly fel volt mentve, idén viszont már mozoghat, és olyan is, aki csak részleges felmentést kapott, az ő esetükben egyeztetnek a testnevelő tanárral arról, hogy a tanuló milyen mozgásformát végezhet.

Vonzóvá teszik a testnevelési órát

Pozitív tendenciát lát diákjai körében Péter Éva, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium testnevelő tanára is. Elmondta, kevesebben kaptak felmentést ebben a tanévben, mint az előzőben, több olyan diák pedig, aki korábban teljesen fel volt mentve a mozgás alól, most már részlegesen bekapcsolódhat a tevékenységbe. A pedagógus úgy látja, jó irányba indult el a fejlődés ezen a téren, nőtt a fiatalok mozgás iránti igénye is, ugyanakkor a pedagógusok is próbálnak változatosabb, a diákok számára vonzóbb órákat tartani. Ők például aerobikórákat vezettek be a lányok számára – mondta el Péter Éva.

A tanterv is lehet oka a felmentéseknek

Nem lát változást a felmentésben részesülők számát illetően Sárosi Hajnal, a Kájoni János, Venczel József és Kós Károly szakközépiskolák diákjait ellátó iskolaorvos. Elmondta, a krónikus betegek kapnak felmentést tőle, vagy hoznak a háziorvosuktól, a számok azonban ebben a tanévben sem változtak lényeges módon. Nem észlelt lényeges változást ezen a területen Soós Szabó Klára csíkszeredai háziorvos sem. Kérdésünkre elmondta, nem találkozott olyan esettel az utóbbi időszakban, hogy indokolatlanul kérték volna szülők gyermekük felmentését. Hozzátette, ez azért is lehet, mert ő szokta hangsúlyozni a mozgás fontosságát. Nem lehet ezt a tanulással szembeállítani, mindkettő fontos a harmonikus fejlődéshez - mondta az orvos.

Véleménye szerint a testnevelés óra a teljesítménykényszer helyett inkább a szó igazi értelmében vett mozgásról és nevelésről kellene szóljon, a tanterv viszont nem ezt kéri. A háziorvos véleménye szerint a nem megfelelő tanterv az oka az indokolatlanul kért felmentéseknek is. Kifejtette, a városi gyerekeknek alig van alkalmuk mozogni, a heti két vagy egy testnevelés órán pedig bemelegíteni is alig van idő és már teljesíteni kell, ilyen körülmények között pedig nyilván nem érzi jól magát a gyermek, aki ezért a szülővel együtt megpróbálja elérni, hogy ne kelljen részt vennie a testnevelési órán. Arra kellene ráébreszteni a gyerekeket, hogy a mozgás jó, ehhez viszont másfajta tantervre lenne szükség – véli a háziorvos.

Minden napra kellene testnevelési óra

Elriasztja a diákokat a mozgástól a heti egy testnevelésóra Fekete Gyula testnevelés szakos tanár szerint is. Úgy véli, az általános iskolások heti két órája is kevés, a középiskolások heti egy testnevelés órája pedig csak arra „jó\", hogy izomlázuk legyen a diákoknak, akik aztán érhetően nem sok lelkesedéssel várják a következő órát. Fekete Gyula a József Attila Általános Iskola felső tagozatán oktat, elmondása szerint az évfolyamonként három osztállyal működő iskola felső tagozatán összesen öt diák van felmentve. Szintén kevés, mindössze három diáknak van felmentése az iskola alsó tagozatán – mondta el Kedves Tihamér testnevelő tanár, hozzátéve, hogy nem sokkal ugyan, de csökkent előző tanévhez képest azon gyerekek száma, akik nem tornázhatnak.

Fekete Gyula egyébként úgy véli, hogy bár nagyon jó a testnevelési órán részt vevő gyerekek aránya, azért vannak gondok a mozgást illetően. Kevés a testnevelési órák száma és nagy a mozgáshiány, ugyanakkor pedig sok a hátgerincproblémákkal, különböző deformációkkal, túlsúllyal, hanyag tartással és az abból kialakuló problémákkal küzdő gyerek – mutatott rá. Úgy véli, minden nap kellene testnevelés óra legyen az iskolákban, amit a gyerek ki tud még egészíteni az általa kedvelt mozgásformával. Ugyanakkor a testnevelési órát is lehet vonzóvá tenni, mert bár köti a tanterv, azért van ezen belül mozgási lehetősége a pedagógusnak – fejtette ki Fekete Gyula.