Tantestületi replika kereszt-kérdésben

Teszik-veszik a keresztet. Hangulatkeltésként és politikai-hatalmi nyomásgyakorlásként értékeli az eseményeket a Márton Áron Gimnázium tantestülete

A botrány még folyó hónap közepén robbant ki, amikor a teljes körű rehabilitáció alatt álló tanintézmény felújított szárnyának osztálytermeiben a városvezetőség és a katolikus egyház kezdeményezésére elhelyezett vallási szimbólumokat eltávolíttatta az iskola vezetősége. A válaszlépésre sem kellett sokat várni: a jelképek a későbbi műszaki átvétel során visszakerültek helyükre. Ezúttal viszont a középiskola tanári közössége döntött úgy, nem hagyja szó nélkül az eseményeket.

„Az idei tanévkezdés után igen sok ember értetlenül fogadta azokat a híreket, amelyek az iskolánk tantermeiben – előzetes megegyezés nélkül – elhelyezett keresztekkel kapcsolatosan terjengtek” – olvasható a levélben. Az aláírók úgy vélik, mivel a közvélemény ez idáig nem kapott megfelelő tájékoztatást, hanem csak kevés és esetenként pontatlan vagy félrevezető információt, ezért tantestület szeretné a nyilvánosság elé tárni a történtek előzményeit és a történtekkel kapcsolatos álláspontját.

Az épület, a tulajdonjog, és a pályázat

„Amikor 2003 októberében az iskolaépületet visszaszolgáltatták jogos tulajdonosának, a római katolikus egyháznak, a Márton Áron Gimnázium vezetője üdvözölte és történelmi igazságtételnek nevezte az eseményt. Ez a máig érvényes álláspont logikus következménye volt az iskola rendszerváltás utáni viszonyulásának a vallási értékekhez és az egyház pozitív társadalmi szerepéhez, de megfelelt az iskola hagyományainak és a névadó püspök iránti tiszteletnek is” – olvasható a tantestület nyilatkozatában.

Mint kihangsúlyozzák, az iskola már jóval az épület átadása előtt kifejezte ezt a kapcsolatot a törvényes keretek betartásával: a díszterem-kápolna átalakítása és vallási szimbólumokkal való ellátása (beleértve a keresztet is), szentmisék rendszeres szervezése, szoborállítás a névadó, illetve az iskolaépítő püspökök tiszteletére, a vallásoktatás mintaszerű megszervezése, vagy éppen a piarista atyákkal való együttműködés formájában. Mindamellett a Márton Áron Gimnázium, mint állami intézmény, mindvégig megőrizte világi jellegét, és az iskola jogállását a folyamatban lévő felújítás sem változtatta meg.

A levélből kiderül, az iskola jelenlegi működésének alapja a helyi önkormányzat és a tulajdonos által 2008-ban megkötött bérleti szerződés. Ennek aláírásakor pedig a Hargita Megyei Prefektúra átiratban hívta fel az érintettek figyelmét arra, hogy az épület tulajdonosának a beavatkozása egy állami oktatási intézmény nevelési tevékenységébe és adminisztrálásába teljesen törvénytelen és megengedhetetlen. Továbbá – olvasható a levélben – a csíkszeredai önkormányzat 2004 végétől rendszeresen, pontosan, visszamenőleg is fizette és fizeti a mai napig a tulajdonos egyháznak az épület és a terület használatáért járó bért, évi 148 000 lej értékben, amely összeget „a tulajdonos nem fordította az iskolaépület fenntartására, javítására”. A felújítással kapcsolatban megjegyzik, ennek költségeit az Európai Unió programja, a kormány és Csíkszereda Helyi Önkormányzata fedezik, az egyház mint tulajdonos az említett bérleti szerződést aláírva vállalta, hogy az állami iskola húsz évig az épületben maradhat, anélkül hogy beavatkozna az intézmény működésébe.

Az események sorozata

A jelképek (keresztek, címerek) elhelyezésével kapcsolatban leírják, a tulajdonos egyház képviselője sem szóban, sem írásban nem kereste meg előzetesen ilyen kéréssel az iskola vezetőségét. Ezek elhelyezését Csíkszereda polgármestere nevében Antal Attila alpolgármester kérte szóban a 2011. június 16-án tartott tantestületi értekezleten, arra hivatkozva, hogy szerintük a Márton Áron Gimnázium osztálytermeibe is ugyanazokat a jelképeket kellene feltenni, mint a Segítő Mária Gimnázium termeibe.

„Ezzel szemben iskolánk tantestülete azt kérte, hogy az iskola maga dönthessen az identitását kifejező jelképekről, és vállalta, hogy javaslatait az alpolgármester által megadott időpontig felterjeszti véleményezésre. Ez 2011. július 7-én meg is történt két tervezet és látványterv formájában, kereszt nélkül, az egyik változatban Márton Áron püspöki címerével és jelmondatával, valamint városunk címerével” – hangsúlyozzák a tantestület tagjai. Mint leírják, a javaslatokat az alpolgármester indoklás és érvelés nélkül elutasította, újabb levelükre nem válaszolt, a polgármester pedig érdemi párbeszédre nem volt hajlandó.

„A kérdéses kereszteket a polgármester utasítására 2011. szeptember 10-én, szombaton délután rakták fel a munkások a falakra, előzetes megállapodás vagy bármiféle írásos dokumentum nélkül, kész helyzetet teremtve a MÁG vezetősége, tantestülete és diáksága számára. Az iskola igazgatója által leszedetett kereszteket szeptember 18-án, vasárnap helyezték vissza a polgármester által szervezett médiaesemény keretében, ugyancsak előzetes egyeztetés nélkül. A sajtóban megjelent állításokkal ellentétben ezen a rendezvényen a Márton Áron Gimnázium egyetlen jelenlegi tanára, diákja, szülőbizottsági tagja sem vett részt, a nyugdíjas tanárok közül is csak ketten” – áll a levélben.

Az erőszak módszere nem erősíti a hithez való kötődést

A nyilatkozatban kifejtik, a gimnázium tantestülete a vallást értéknek, az egyházat pozitív társadalmi tényezőnek tekinti, tiszteletben tartja a szülők és a tanulók vallásos hitét, ugyanakkor tisztában van az iskola múltjával, és jelenlegi tulajdonjogi helyzetével. Ám nem tudnak egyetérteni az eljárás módjával, azzal, hogy a vallási jelkép politikai-hatalmi jelvénnyé változzék.

„Meggyőződésünk, hogy a hit nem alakítható ki erőszakkal, a szeretet pedig nem kényszeríthető ki. Az erőszak módszere nem a hithez való kötődést erősíti, hanem éppen ellenkező hatást vált ki: elutasítást vagy képmutatást szül. Éppen ezért gondoljuk: ami történt, visszaélés az egyébként mindannyiunk által tisztelt jelképpel. Ugyanakkor elutasítjuk a hangulatkeltés és a nyomásgyakorlás minden formáját, amely megzavarja a nevelői-oktatói munkához, a minőségi tanításhoz-tanuláshoz szükséges nyugodt légkört. (…) A Márton Áron Gimnázium közismerten elfogadó és befogadó, nyitott, humanista szellemiségű, a párbeszédre és együttműködésre alapozó intézmény. Kérjük tiszteletben tartani iskolánk jellegét, arculatát, hatáskörét és méltóságát – hogy dolgozhassunk!” – összegzik gondolataikat a levél aláírói.