Támogatja a külügyminisztérium a csíksomlyói búcsú UNESCO világörökség-tagságát

Amint arról már beszámoltunk az RMDSZ-es parlamenti képviselő augusztus 29-én fordult a tárcavezetőhöz, valamint a miniszterelnökhöz és a kulturális miniszterhez a csíksomlyói búcsúval kapcsolatosan. Hivatalos álláspont kérésére azért is szükség volt, mert ahhoz úgy a kormánynak, mint a két szakminisztériumnak kell magát tartania.

Válaszában Comănescu kitér arra, a szaktárca tisztában van a csíksomlyói búcsú értékével, és szó sem volt arról, hogy visszavonná felterjesztését az UNESCO szellemi kulturális világörökség listájáról. Sőt mi több, 2015-ben kiegészítették a 2011-ben benyújtott dossziét, hogy még esélyesebb legyen, illetve idén is teljes mellszélességgel kiálltak a búcsú mellett, minden, az UNESCO által kért kiegészítést időben elkészítettek. A miniszter azzal zárja, hogy reméli, a november 28 – december 2 időszakban, az etiópiai Adisz-Abebában sorra kerülő UNESCO bizottsági ülésen az illetékesek a csíksomlyói búcsú javára döntenek – olvasható a szerkesztőségünknek is elküldött dokumentumban.

„Jó jel, hogy válaszoltak, viszont nem nyugtat meg, hogy Dacian Cioloș miniszterelnöktől, illetve a kulturális miniszter részéről semmilyen jelzés nem érkezett. Rajtuk kell tartanunk a szemünket” – reagált a külügyminisztérium levelére Korodi Attila.

A csíksomlyói pünkösdi búcsú Közép-Kelet-Európa legnagyobb búcsúja, évente 300 ezer katolikus jön el imádkozni a csodatevő Szűzanya szobrához, amely a búcsú központi eleme, és a tavaly volt 500 éves. Az esemény nagy történelmi, vallási és néprajzi jelentéssel bír a régió lakosai számára, fontos a vallási turizmus, így a térség fejlődésének szempontjából is. A búcsún évről évre többen vesznek részt, és ha felkerül az UNESCO szellemi kulturális világörökség listájára, akkor gyakorlatilag hídként működhetne Románia és Közép-Kelet-Európa között.