Támogatás kell, nem importhús

Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke lapunknak elmondta, ő is az újságból szerzett tudomást a keddi bukaresti tüntetésről, előzetes értesítés híján nem vettek részt a megmozduláson. A figyelemfelkeltő akció során a gazdák egyebek mellett követelték, hogy az állam fizesse ki az elmaradt területalapú támogatásokat, korlátozzák az országba behozható hús- és tejtermékek mennyiségét, a romániai élelmiszerek pedig csak akkor legyenek hazainak tekinthetők, ha az alapanyaguk is innen származik. A gazdák ugyanakkor a módosított vadászati törvényt is kifogásolták.

Idén már másodszorra demonstráltak a juh- és szarvasmarhatartó egyesületek, mert a korábbi megmozdulásuk eredménytelennek bizonyult. Az RMGE elnöke rámutatott, az elmúlt napokban 50–60 gazdával is beszélt, akik nem kapták még meg a múlt évre járó területalapú támogatást.

A Hargita megyében nyilvántartott mintegy 26 ezer gazda többsége már megkapta a területalapú támogatásának legalább egy részét, összesen 1854-en vannak, akik egyáltalán nem kaptak szubvenciót – tájékoztatott Haschi András, a mezőgazdasági és kifizetési ügynökség (APIA) Hargita megyei központjának a vezetője. Mint mondta, az említett gazdák azért nem kapták még kézhez a pénzt, mert ellenőrzéseket tartottak náluk. Haschi hangsúlyozta, nincsenek késésben a kifizetésekkel, hiszen az arra megszabott határidő június 30-án jár le. Meglátása szerint addig mindenki megkapja az igényelt szubvenciót.

Bögöz környékén többnyire megkapták a gazdák a területalapú támogatásokat, kivéve azok, akiknél ellenőrzéseket tartottak a hatóságok – nyilatkozta lapunknak Szilágyi Lajos, a helyi szarvasmarhatartó egyesület elnöke. Mint mondta, az állattartással kapcsolatos támogatásokra még most is várnak. „Jó volna, ha korlátozná az állam, hogy mennyi hús- és tejterméket lehet behozni az országba, de nem hiszem, hogy ezt meg tudják oldani” – fogalmazott. Hangsúlyozta, főleg a tejtermelés szempontjából érintettek a bögözi gazdák, ugyanis vágóhidak híján a húst amúgy sem tudják eladni.

„A borjakat elviszik külföldre, így húsuk már feldolgozva kerül vissza a helyi piacra” – magyarázta Szilágyi, aki fontosnak látja, hogy minél több vágóhidat létesítsenek a környéken, hiszen ezáltal helyben előállíthatók lennének az élelmiszerek. A termelésben nehezen tudnak versenyezni a gazdák a külföldiekkel, hiszen a nagy vállalatok olcsóbban tudják előállítani az élelmiszert. Szilágyi fontosnak tartja, hogy az állam kötelezze az élelmiszerüzleteket arra, hogy legalább ötvenegy százalékban román termékeket áruljanak.