Fotó: Gecse Noémi
A munkahelyhiány, az elhagyott épületek, a csatornarendszer állapota és a földrajzi elszigeteltség a legnagyobb problémák, amelyek Balánbányára jellemzőek. A város új polgármestere, Gheorghe Iojiban úgy véli, ismét „működő” várossá lehet alakítani az egykori bányavárost.
2016. augusztus 25., 14:162016. augusztus 25., 14:16
– Függetlenként indult a polgármesteri tisztségért.
– Informatikusként tíz évig dolgoztam az önkormányzatnál, a politikai rész nem nagyon vonzott. Viszont úgy éreztem, hogy változás csak akkor történhet itt, ha mi, fiatalok közbelépünk, és egy új szemléletmóddal kezdjük megoldani a gondokat. Arra gondoltunk tehát, hogy valamit változtatnunk kéne, és úgy döntöttünk, hogy induljak én a polgármesteri székért, mert én magyar is vagyok, román is vagyok, katolikus és családos, és lenne esélyem a választásokon. Indultam tehát, és élveztem mind a román, mind a magyar pártok támogatását. Korábban egy évet alpolgármester voltam. Itt Balánbányán személyt választottak az emberek, nem pártot. Én körülbelül annyi szavazatot kaptam, mint a többi jelöltnek összesen. Nagyon támogattak az emberek, valószínű azért, mert 37 éve ismernek, és látták, milyen ember vagyok. Bíznak bennem a fiatalos szemlélet és energia miatt.
– Mennyire hátráltatja vagy segíti a munkát a többpártos tanács?
– Van pozitív és negatív oldala is. Több párttól több szemléletmód van. Hátrány viszont, hogy elég nehéz közös nevezőre hozni az összes embert, hogy mindenki megértse, ugyanabba az irányba kell haladjunk. Ezt igaz, hogy mindenki belátja, de azért mindenkinek megvan a saját ötlete. Emiatt mindig csak egy lépést tudunk tenni, és el kell döntsük, mi a fontosabb. Mindenképp úgy érzem, hogy a helyi tanácsban most egy egészséges légkör van. Az alpolgármestert egyöntetűen választották meg, és úgy érzem, ezután nem lesznek a helyi tanácsban olyan gondok, mint amilyenek voltak például 2011-ben, amikor a regionális vízszolgáltató Harvíz Rt.-ből kiléptünk, és elvesztettünk egy körülbelül tíz millió eurót érő pályázatot a belső viszályok miatt.
– Balánbánya egy periférikus település, hogyan lehetne bekapcsolni a csíki települések vérkeringésébe?
– Balánbányán keresztül megy a 125-ös megyei út, amely Gyergyóba vezet. Ha kapnánk pénzt arra, hogy ezt az utat feljavíttassuk, akkor földrajzilag nem lenne ennyire elszigetelve. Több turista tudna áthaladni, és könnyebben megismerhetnék a városunkat. Megpróbáljuk fejleszteni a turizmust is, de előtte a város alapszükségleteire kell koncentráljunk. Ki kell cseréljük a csatornahálózatot, az utakat meg kell javítsuk, és azokat az épületeket, amelyekben már nem lakik senki, le kéne bontassuk. A várost tehát fel kell frissíteni. Ezek mind urbanisztikai problémák, megoldást kell ezekre találjunk. A másik nagy probléma a munkahelyek kérdése. Próbálunk befektetőket hozni, kedvező ajánlatokat tenni, hogy beindítsuk itt az „életet”, hogy az emberek érezzék, hogy van mozgás, van munkahely és így tovább tudunk lépni a turizmus kiépítése felé.
– Az egykor virágzó bányaváros valóban nem nyújt szép képet...
– A város a rézbánya köré épült. 1968. augusztus 4-én indult be a bánya, sokan jöttek ide a munkahely miatt az ország minden részéből. Amikor tíz évvel ezelőtt végleg bezárták a bányát, nagyon sokan elköltöztek, mert nem volt munka, nem volt megélhetési lehetőség. De elég sokan visszajárnak – ez látszott a hétvégi városnapokkor is –, és vissza is költöznének, de nincs munkahely. Ha lenne lehetőség, biztos vagyok benne, hogy újra egy virágzó város tudna lenni, és más települések és intézmények is másképp viszonyulnának hozzánk.
– Lehet-e balánbányai közösségről beszélni, érződik-e egy „baláni öntudat” mindezek ellenére?
– Amikor még működött a bánya, bement oda a magyar is, a román is, egyik a másikat segítette, nem létezett különbség köztük. Most ugyanígy történik. Vannak egyesületek, ahol a románok, magyarok együtt dolgoznak, és azt próbáljuk most, hogy az összes alapítványt összehozzuk, ezáltal is fejleszteni tudunk, és a mi gondolatainkat, terveinket ezeken keresztül tudjuk továbbítani.
Több mint negyven éven keresztül Moldvában töltötte nyári szabadságait, vissza-visszatért Magyarországról csángó barátaihoz, szokásvilágukat kutatta, a lelkükig ért el. A számos díjjal elismert néprajzkutató tíz éve Gyimesközéplokot választotta otthonául.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakjaként Gál Sándor nevét szokás emlegetni. Szülőfaluja, a csíkszentgyörgyi közösség az elmúlt években több előrelépést is tett emlékének és munkásságánk megőrzésében.
A ballagás dátuma körül kialakult helyzet ugyanis nem a betegség maga, hanem egy kitüremkedő szimptómája egy komplex folyamatnak – állítja a szerkesztőségünknek eljuttatott véleménycikkében a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium egykori diákja.
Két hete, hogy kénytelenek voltak felfüggeszteni a csíkszeredai ideiglenes távolsági buszállomás működését egy bírósági ítélet nyomán, akkor elszállították az információs irodaként, és váróteremként működő konténereket.
Az öreg, kihalt fákban is megannyi lehetőség rejlik még – erre hívja fel a figyelmet a Projekt Bag Egyesület és a Sapientia EMTE csíkszeredai karának eseménye, amelyet hétfőn tartanak Csíkszeredában.
Megcsúszott és lesodródott az úttestről egy Kománfalva és Csíkszereda útvonalon közlekedő pótkocsis teherautó kedden Gyimesközéplokon, a 12A jelzésű országúton – tájékoztat a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Átfogó közúti ellenőrzést végeztek Hargita megyében a rendőrök pénteken, ezúttal a tömegközlekedési járművek voltak az akció célkeresztjében. Kimagasló kihágást nem tapasztaltak.
A csíkszeredai városkasszába tavaly összesen 22,6 millió lej folyt be a helyi adókból és illetékekből. A több mint 54 ezer befizetés java része, hozzávetőleg 37 ezer ügylet készpénzben történt.
Egy turnéfilmmel és egy előadással készül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes január folyamán: először az együttes dubaji világkiállításon készített Sivatagi álom című filmje lesz megtekinthető.
Készülnek Csíkszereda általános városrendezési tervének (PUG) frissítésére, amelyhez január 30-ig várják a lakók javaslatait – ez az első lépés a témában zajló közvita során. A város nemsokára kiírja a közbeszerzést a dokumentáció naprakésszé tételére.
szóljon hozzá!