Hargita Népe: új székház és tévéstúdió ingyen

Múlt heti, Gyergyótölgyesre kihelyezett soros ülésén döntött arról Hargita Megye Tanácsának képviselő-testülete, hogy a Hargita Népe Kiadó ügykezelésébe rendeli az eddig Hargita TV néven futó televíziós projekt közel 270 ezer lej értékű technikai berendezéseit, emellett a volt csíkszeredai fogászati rendelőintézet teljes második emeletét a kiadó rendelkezésére bocsátja egy ingyenes haszonbérleti szerződéssel. Ennek érdekében a megyei tanács visszavont a megyei kórház ügykezeléséből három, az egészségügyi intézmény által használt második emeleti helyiséget, de öt alagsori felület is hasonló sorsra jutott. Arról, hogy soros ülését a megyei önkormányzat képviselő-testülete Gyergyótölgyesen fogja lebonyolítani, és ott ezekről a napirendi pontokról fog döntés születni, előzetesen nem értesítette az újságírókat az önkormányzat sajtószolgálata, s az utólag érkezett tájékoztatásban sem esik szó a sajtót érintő döntésekről.

Thamó: elveszett a függetlenség, oda a semlegesség

Kifogásokat fogalmazott meg azonban a határozatokkal kapcsolatban frakciója nevében is Thamó Csaba, a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselője. Szerinte a Hargita Népe Kiadó nemcsak szervezeti felépítésében alárendelt intézménye immár a megyei önkormányzatnak, hanem egyben politikai érdekeknek is alárendelt intézménnyé vált. „A Hargita Népe Kiadó elvesztette az anyagi önállóságával együtt azt a távolságtartást és függetlenséget is, ami közszolgálati jellegét, a pártpolitikától való távolságtartását, az objektív tájékoztatást is biztosíthatta volna. (...) A megyei tanács a költségvetésen át fenntartója ennek az intézménynek, de időről időre extra juttatásokban, adósságtörlesztésekben is részesült, fejlesztésre került a műszaki ellátottsága és (...) telephelyeinek újabb bővítésére is sor kerül\" – fogalmazott Thamó.

A képviselő azt is felrótta a megye vezetésének, hogy bár tekintélyes összegű közpénzt fogyaszt el a Hargita Népe Kiadó, és több ingatlant használ ingyenesen, beszámolási kötelezettségének az önkormányzat felé mégsem tesz eleget. Kérdésfelvetéseiben továbbá Thamó ellentmondásokat vélt felfedezni a kiadó üzleti sajtóvállalkozás jellege és a „köz érdekét képviselő megyei tanács\" hatáskörei között, s kérdéses számára továbbá az is, hogy miképpen tud független lenni egy olyan szerkesztőség, amelyiket egy RMDSZ-es többségű közület felügyel.

Borboly: nem ajnároztatom magam

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint az MPP kifogásai alaptalanok. „A napilap mindig is a megyei tanács felügyelete alatt működött, és ez így is fog maradni, amíg ebbe van beleszólásom. Elődeimet, illetve engem is ért elég fenyegetés, hogy ne privatizáljuk a lapot, mert meghatározó a szerepe a megyei, székelyföldi lakosság tájékoztatásában. És nem a profitért akarta megvenni senki a lapot, hanem a befolyásért, a politikai haszonszerzésért. Mielőtt az Önök lapjába beleöntöttek egymillió euró magyarországi állami pénzt (az UH Kiadó Kft. tulajdonosa, a 2010-ben létrehozott Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért Alapítvány valójában a Szerencsejáték Zrt.-től részesült 250 millió forintos adományban, amely a Népszabadság által idézett adománylevél szerint „a határon túli magyar sajtótevékenység ápolására és megsegítésére\" használható fel – szerk. megj.), előtte a Hargita Népe volt az első számú felvásárlási célpont Budapesten. Nem engedtem, és nem engedte Bunta Levente és Zsombori Vilmos sem. Tehát arra kérem Thamó Csabát, ha máskor ilyen állításokat fogalmaz meg, előtte számoljon el tízig, és utána nyilatkozzon. És ami a legfontosabb, jöjjön konkrét bizonyítékokkal\" – érvelt megkeresésünkre az elnök. Borboly kifejtette: nincs beleszólása a lap szakmai munkájába, politikus „annál nagyobb marhaságot\" nem is tehetne, mint hogy „ajnároztassa magát egy olyan lapban, amelyről mindenki tudja, hogy az általa vezetett intézmény felügyelete alá tartozik\". „Aki ilyet csinál, az teljesen hitelteleníti magát\" – írta kérdéseinkre villámpostán elküldött válaszában Borboly Csaba.

Verseny üzlet nélkül

Az elnök egyébként úgy véli, jó dolog az, ha köztulajdonban van egy napilap a megyében, ugyanis „a piaci szereplők jönnek-mennek, lapok indulnak, lapok szűnnek meg, de egy lapnak minden körülmények között lennie kell magyar nyelven\". Borboly ugyanakkor nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy egy ilyen, közhasznú intézménynek minősülő s a megyei önkormányzat által megtámogatott lap részt vesz a reklám- és előfizetői piac versenyében is, más, olyan szereplők kárára akár, akik kizárólag ebből a piacból próbálnak megélni. „Nem részesül extra juttatásokban (a Hargita Népe – szerk. megj.), részt vesz a reklámpiaci versenyben. Amúgy napilapot kiadni nem üzlet (...), szerte a világon nagy múltú lapok dőlnek be, szűnnek meg. Ez a valóság. És mi lesz megyénk azon lakóival, akik nem használják a számítógépet, akik megszokták, hogy naponta kézbe veszik, és elolvassák a jól megszokott lapjukat? Én azt mondom, hogy azon megyénk minden újságírója nyer, ha konkurenciális piac van. A lapok tulajdonosainak, vezetőinek nem érdekük a konkurencia, de az újságíróknak igen, mert például ha keveslik a fizetést vagy összevesznek a lap vezetőjével, el tudnak menni a konkurenciához\" – ecsetelte az elnök.

Tévéstúdió: „logikus\" döntés

Érdeklődtünk Borboly Csabánál a Hargita Népe kezelésébe juttatott tévéstúdióról is. Válaszában rámutatott: a berendezést korábban azért vásárolták, hogy tájékoztassanak „a megye eseményeiről, a megyei önkormányzat tevékenységeiről, és népszerűsítsék a vidéket\". „Logikusnak tűnik, hogy ha létezik egy köztulajdonban álló sajtóorgánum, amelyik a megyei tanács alárendeltségben működik, akkor egy helyre tartozzék a nyomtatott és elektronikus rész is\" – fogalmazott a tanácselnök. Indoklásul kifejtette: veszély fenyegeti a magyar nyelvű romániai műsorokat, szűkülnek azok a csatornák, ahol a megye képernyőre kerülhet, s ezt kívánják ellensúlyozni. Borboly ugyanakkor nem adott konkrét választ arra a kérdésünkre, amelyik a Hargita Népe Kiadó kiadványainak kinyomtatott, illetve el is adott példányszámát firtatta.

Egy igazi rejtély: Honline Media

Kitérő jellegű volt Borboly Csabának a Honline Media Kft.-nek juttatott költségvetési támogatásról érdeklődő kérdésünkre adott válasza is. A kft.-t 2010-ben 300 ezer lej törzstőkével hozták létre a Hargita Népe működtetésére, abban az évben 63 ezer lejes bevétel mellett 217 ezer lejes veszteséget könyvelt el, s a megyei napilap kiadója mégis a Hargita Népe Kiadó maradt – állította egy 2011-es sajtótájékoztatóján Thamó Csaba. Borboly ebben a kérdésben a többi válaszához képest szűkszavúan csak annyit közölt, hogy „a megyei tanács támogatáspolitikája szigorú szabályok mentén történik, működésünket ellenőrző szervek felügyelik, minden pénzt arra használunk fel, amire a megyei tanács testülete határozatban engedélyt ad\".