
Fotó: Borbély Fanni
Az a cél, hogy önálló életet élhessen a fogyatékkal élő, ebben kulcsfontosságú például a korai fejlesztés már gyermekkorban. Magyarországon kiépített intézményhálózat segíti az érintetteket, Romániában még rendszerszintű hiányosságok vannak ezen a téren.
2025. szeptember 30., 15:482025. szeptember 30., 15:48
Erdélyi és magyarországi szakemberek részvételével szerveztek konferenciát kedden a fogyatékossággal élő gyermekekért a csíksomlyói Jakab Antal Házban. A szakmai fórumot Magyarország kormányának fogyatékosságügyi államtitkársága és a Gyulafehérvári Caritas katolikus segélyszervezet szervezte. A rendezvényt bemutató sajtótájékoztatón hangzott el, hogy milyen nagy különbségek vannak a fogyatékkal élők ellátásában és fejlesztésében a romániai és a magyarországi gyakorlat között.
Fotó: Borbély Fanni
Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas ágazati igazgatója újságírói kérdésre válaszolva elmondta, Romániában a regisztrált fogyatékkal élőknek az aránya 3-4 százalék közötti az összlakossághoz képest, az érintett gyermekek száma pedig meghaladja a 77 ezret. A fogyatékkal élők száma ennél jóval magasabb lehet, sokan ugyanis nem fordulnak szakhatóságokhoz, hogy megkapják a fogyatékossági besorolást.
Hosszadalmas és bürokratikus eljárást kell az érintetteknek végigjárnia, hogy besorolják fogyatékkal élőnek. Ráadásul akik megszerzik ezt sok papírmunkával, azért küzdenek, hogy megtartsák ezt a státust, hiszen sokszor a család megélhetése forog kockán. Ez pedig a fejlesztést, a gyermek fejlesztését akadályozhatja, amely azt célozná, hogy kihozzák a fogyatékkal élőt abból a helyzetből. Ilyen szempontból torz a romániai rendszer – tette hozzá Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója. Mint megjegyezte,
A halmozottan súlyos fogyatékkal élőket ugyan ellátják államilag fenntartott otthonokban, más esetekben azonban többnyire a civil szervezetek, mint amilyen a Gyulafehérvári Caritas is, vállalják ezt a feladatot. A korai fejlesztés a gyermekkorban pedig egyenesen gyermekcipőben jár az országban.
Fotó: Borbély Fanni
Ehhez képest Magyarországon kiépített intézményhálózat működik. Mint Radomszki Lászlóné Mónika, Magyarország Belügyminisztériumának fogyatékosságügyi helyettes államtitkára elmondta, több százezer fogyatékossággal élőt tartanak nyilván az anyaországban.
– húzta alá. Ebben nyújt intézményes segítséget a magyar kormány a különböző támogatási formák mellett, sok pályázatot is kiírnak például a szülők támogatására, vagy éppen segítőkutyák beszerzésére. Hangsúlyt fektetnek a korai fejlesztésre, az oktatásra, a szakképzésre, külön iskolarendszert építettek ki az érintetteknek, a halmozottan sérülteknek szintén intézményi struktúrákat hoztak létre.
Romániában „el lehet hányódni” negyedik osztályig, míg ki nem derül a gyermekről, hogy diszlexiás, vagy akár más fogyatékossága van
Fotó: Borbély Fanni
Magyarországon a pedagógusok, az óvónők olyan jó pedagógiai alapképzést kapnak, hogy nagyobb az esély a korai diagnózisra – vette vissza a szót Márton András. Ehhez képest
Arra a kérdésre, hogy hová fordulhat az a szülő, aki úgy érzi, hogy nem megfelelően fejlődik a gyermeke, azt válaszolták, hogy akár a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatósághoz, akár a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő Központhoz, vagy akár a Caritashoz. A lényeg, hogy a gyermeket szakemberek kell felmérjék, a családorvosnak és gyermekorvosnak is kell látnia.
Fotó: Borbély Fanni
A Csíksomlyón tartott egynapos konferenciának egyik lényege, hogy ezeket a gondokat átbeszéljék. „Ez egy szakmai fórum, amelyen nagyon fontosnak tartjuk, hogy bemutassuk mindkét állam, mindkét ország ellátórendszerét, és egy kicsit rátekintsünk, illetve hangsúlyos megközelítést kapjon a korai megelőzés.
– osztotta meg Ludescher. A rendezvényre 110 résztvevőt vártak szakmabelieket, és érintett családokat egyaránt, továbbá Magyarországról 11 fős csapat érkezett.
„A nap legfontosabb üzenete, hogy ez nemcsak egy találkozó, nemcsak egy szakmai nap, hanem sokkal több. Hiszen itt egy együttműködés, egy párbeszéd alakul ki a magyar és az erdélyi szakemberek között, akiknek közös céljuk az, hogy a fogyatékossággal élő emberek mindennapjait érhetőbbé, szebbé és jobbá tegyük” – fogalmazott Radomszki Lászlóné Mónika.
Fotó: Borbély Fanni
Kereki Judit, a magyarországi Gyermekút Módszertani Központ igazgatója pedig arról beszélt, hogy a korai fejlesztésben felgyűlt 20-30 év tapasztalatát szeretnék átadni, hogy a romániai ellátórendszerben ezt tudják hasznosítani.
Török Emese, a Miniszterelnöki Kabineti Iroda főmunkatársa jelezte, Magyarország kormányának nagyon fontos a fogyatékossággal élő családok és gyermekek ellátása. Továbbra is számítanak mind a határon túli szervezetek, mind a magyar szervezeteknek az együttműködésére.
Hosszadalmas és bürokratikus eljárást kell az érintetteknek végigjárnia, hogy besorolják fogyatékkal élőnek
Fotó: Borbély Fanni
Hajnali keresztúttól az esti feltámadási körmenetig részletes rend szerint zajlik a húsvéti ünnepkör Csíksomlyón, miközben Csíkcsobotfalván a népszokások is élő közösségi élményt kínálnak.
A húsvéti ünnepekre való tekintettel a Csíki Trans autóbuszai nem a megszokott menetrend szerint közlekednek péntektől keddig.
Nem csak a fuvarleveleket tudja majd ellenőrizni, hanem a rakomány méretét is az a mesterséges intelligenciát használó rendszer, amelyet a rönkszállítmányok figyelése érdekében helyeznek üzembe. Ennek részeként kamerák telepítése van folyamatban.
Hiába Csíkszereda város része, megőrizte és továbbra is megőrizné falusi jellegét Csobotfalva – lakossági fórumot tartottak kedd este a helyi kultúrotthonban, ahol a jelenlevők a városrészt érintő problémákról beszélgettek Korodi Attila polgármesterrel.
Júniusig kell befejezni az Olt-folyó mentén épülő kerékpárutat Hargita megyében, mintegy 45 kilométer hosszan. A tavaly elkezdett kivitelezés a téli szünet után folytatódik, jelenleg a növényzeti réteg eltávolításán és az átjárók kialakításán dolgoznak.
Nem lehet már sokáig halogatni, szükség van a víztartályok telepítésére Tusnád község településein, enélkül ugyanis nem lehet csatlakozni a most épülő, a községen áthaladó vízvezetékre, amely Tusnádfürdőt is el fogja látni.
Egy létesítmény, mely egyszerre szolgálja a természeti értékek megőrzését és a látogatói élmény fejlesztését – felavatták pénteken a Szent Anna-tó – Mohos Tőzegláp Ökocentrum és Tudásközpontot.
Amikor nem találják egy betegség okát, többszöri orvosi konzultáció után sem állítható fel pontos diagnózis, akkor „lép képbe” a genetikus szakorvos. Az örökletes és nagyon ritka betegségekről Baczoni Balázs genetikus szakorvossal beszélgettünk.
Elkezdődött a levélszavazatok gyűjtése Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán: a választók szombattól vehetik át levélcsomagjaikat, illetve adhatják le voksukat, ugyanakkor szükség esetén segítséget is kérhetnek a papírok kitöltéséhez.
Csíkszeredában, a csobotfalvi kultúrotthonban szerveznek lakossági fórumot kedden, ahol a városrész aktuális ügyeit szeretnék megtárgyalni az emberekkel – közli Korondi Attila polgármester.
szóljon hozzá!