Fotó: Veres Nándor
Hetven-, nyolcvanéves receptekre bukkant a napokban egy csíkszentkirályi olvasónk. Lakatos László örömmel mutatta meg korán elhunyt nagymamája kézzel írott receptes füzetét, a húsz fillérért, két pengőért vásárolt receptes könyveit. Véletlenül bukkant a „családi kincsre”, melyeket ott jártunkkor lelkesen lapozgatott édesapjával együtt.
2015. május 11., 14:102015. május 11., 14:10
2015. május 11., 14:112015. május 11., 14:11
Vaszi Rózsika Csíkszentimrén született 1925-ben, még tizennyolc éves sem volt, amikor férjhez ment egy csíkszentkirályi legényhez valamikor a negyvenes évek elején. Szeretett sütni, főzni, ha csak tehette, kis gyöngybetűkkel, kézzel írogatta esténként a petróleumlámpa fényénél a sütemény-, savanyúság-, levesrecepteket. Receptes füzeteire, szakácskönyveire vigyázott, mint a szeme fényére. Mindez csak a képzelet szüleménye, Rózsika néni ugyanis több mint hatvan éve halott, de fia és unokája a napokban egy kis dobozt talált és abban a néhai fiatalasszony kézzel írott receptjeit, szakácskönyveit. „Ha így őrizgette s gyűjtögette, biztosan sokat el is készített belőlük” – jegyezte meg szinte csak magának Lakatos László, Rózsika néni unokája. Ő jelezte ugyanis szerkesztőségünkben: szívesen megmutatná ezeket a régi recepteket.
A háziasszony helyes magatartása
„Kinek érdeke, hogy gyorsan készüljön el az ebéd? Mindenkinek. A dolgozó nőnek azért, mert a napi nyolc órai munka után nincs sem kedve, sem ereje, sem ideje a hosszan tartó főzőcskézéshez. A háztartásbelieknek is érdekük. Ha a főzésre fordított órákat sikerül csökkenteniök, több idő jut arra, hogy gyermekeikkel és önmaguk művelésével is foglalkozhassanak. Lesz idejük a lakás és önmaguk csinosítására. Ez utóbbit nem volna szabad egyetlen háziasszonynak sem elhanyagolnia. A gyors főzés nem azonos a kapkodással. Nem is boszorkánymesterség, ha adva vannak a szükséges feltételek: a háziasszony helyes magatartása, a konyha jó berendezése és felszerelése, a helyes munkamenet betartása, a gyorsan elkészíthető ételek ismerete” – olvasható egy, az ötvenes évek elején kiadott szakácskönyvben, amelyben a háztartás forradalmasítására, új ételek bevezetésére ösztönzik a háziasszonyokat.
Tud mindenki gyorsan főzni?
„Igen. Természetesen a gyors mozgásúak előnyben vannak, azonban a legfontosabb a gyors munkamódszer, tehát az, hogy a háziasszony erejével és idejével jól gazdálkodjon. Egyetlen percig – a főzés tartama alatt - egyetlen felesleges mozdulatot se tegyen. Ha főz, akkor csak főzzön. Szomszédolásnak, regényolvasásnak nincs helye ilyenkor. Jobb a munkát gyorsan elvégezni s aztán nyugodtan pihenni, szórakozni. Állandóan figyeljünk készülő ételeinkre, s akkor kifutott leves, odaégett hús, túlsült, kiszáradt tészta nem lesz soha a konyhában” – áll a szakácskönyvben, amely szerint nem tanácsos ragaszkodni a mindennapi húsos ebédhez, mert az költséges és egészségtelen.
Receptek a negyvenes évekből
Érdeklődéssel lapozhattuk el az 1941-ben, a Magyar Királyi Közellátásügyi Miniszter Közellátási Hivatala által kiadott, Táplálkozzunk helyesen című szakácskönyvet, amelyben arra ösztönzik az olvasót, hogy fogyasszanak minél több zöldséget és gyümölcsöt. A húsz fillérért eladott receptes könyvben természetesen ennek szellemében közölnek recepteket is.
Mágnás palacsinta, budapesti tepertős pogácsa, magyar kuglóf, főispánné receptje, cseresznyés-vajas-meggyes béles, aranygaluska, almás pite, gomba tészta, Éva torta, szilva ecetben – csak néhány a negyvenes évekből hátramaradt kézzel írott receptek közül. „Mindent nem tudtam még én sem elolvasni, mert rengeteg van. Úgy negyvenet számoltam meg, de még van jócskán” – jegyezte meg Lakatos László. „El nem dobjuk semmi esetre sem. Sajnos asszony nincs a háznál, de megőrizzük emléknek. Mikor úgy lesz időm, még olvasgatom, de el nem vetődik az biztos. Ezek nagyon régi dolgok, vigyázunk rájuk” – hangsúlyozta Rózsika néni unokája.
Ha az újbóli mérések jó eredményt hoznak, akkor megnyithatják Csíkszereda központi parkjában a pavilonos ivóvízkutat. Nemrég új szivattyút szereltek fel, és hermetikusan lezárták a rendszert. A vizet 170 méter mélyről szivattyúzzák fel.
Gál Sándor-emléktúrára és huszártoborzóra hívnak a csíkszentgyörgyiek augusztus 2-án, szombaton. A cél hiteles képet mutatni a az 1848–'49-es forradalom és szabadságharc hőseiről.
Az utolsó előkészületeket végzik annak érdekében, hogy a községek átvegyék a kivitelezőtől az elmúlt években kiépített gázhálózatot. Az üzemeltető ezt követően szerzi be a működési engedélyt, és kezdheti el a szolgáltatást.
Egyre inkább tolódik a csíkszeredai tömegközlekedést kiszolgálni hivatott gázüzemű buszok töltőállomásának engedélyeztetése, emiatt pedig az autóbuszok sem helyezhetők üzembe belátható időn belül. Most késő őszre várják ezt az időpontot.
Kívül-belül megújul a csíkszeredai városi művelődési ház, amely a Csíki Játékszínnek és a Hargita Székely Néptáncszínháznak volt otthona. A munkálatokhoz hamarosan hozzáfognak, és jövő nyárra be is szeretnék fejezni a kivitelezést.
Hamarosan készen áll a szolgálatra az a gyermekmentő, amellyel erdélyi gyermekeket, újszülötteket szállíthatnak akár külföldre is. A lélegeztetőgépet, amivel teljessé vált a felszerelése, szerdán adták át az Erdély Mentőcsoport Csíkszéki csapatának.
Nem számít már arra a csíkszeredai városvezetés, hogy az Anghel Saligny-programtól támogatásban részesül a tervezett beruházások elvégzésére. Így a Nagy István festő sétány felújításának elkezdése is késik, miután az a saját költségvetésre hárul.
Több utcában is órákig áramszünet lesz csütörtökön Csíkszeredában.
Több mint tíz helyszínen, számos programmal készülnek a Csíkszeredai Városnapokra július 31. és augusztus 3. között. A fesztiválhangulatú esemény nagyszínpadán olyan zenekarok lépnek fel, mint a Don't Stop The Queen, a Pokolgép, vagy a Quimby.
A csíkszeredai városközpont néhány utcájának, útszakaszának lezárására kell számítani a városnapok alatt, július 31. és augusztus 3. között.
szóljon hozzá!