Diszkriminációra panaszkodott nemrég egy gép magyar nyelvű beállításai miatt a csíkszeredai kórház egy román anyanyelvű páciense, egyes vélemények szerint azonban épp a magyar páciensek szenvednek hátrányos megkülönböztetést az egészségügyben, mert minden dokumentumot román nyelven kapnak kézhez.
2012. november 06., 16:082012. november 06., 16:08
2012. november 06., 18:042012. november 06., 18:04
Valójában a magyar anyanyelvű pácienseket éri diszkrimináció az egészségügyi rendszerben – vélte Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a csíkszeredai kórházat ért hátrányos megkülönböztetési vád kapcsán. Egy román páciens az egyik országos napilapban nemrég kifogásolta, hogy magyar nyelvű volt a kórház fül-orr-gégészeti osztályán elvégzett hallásvizsgálat űrlapja, amelyet mellékletként csatoltak a román nyelven ismertetett vizsgálati eredményeihez.
„Borboly Csaba szerint a fentiekkel szemben viszont valóban létezik egy probléma a nyelvhasználattal kapcsolatban, éspedig: amint azt már a Hargita megyei orvosok többször felvetették, a megyében sok magyar anyanyelvű páciens nem érti a román nyelvű orvosi zárójelentéseket. Éppen ezért fontos lenne azokat magyar nyelven is kibocsátani, hiszen a magyar nemzetiségű román állampolgároknak ugyanúgy joguk van a saját anyanyelvükön információhoz jutni, mint a román nemzetiségűeknek” – szerepelt a megyei tanács sajtószolgálatának közleményében. Borboly Csaba szerint, amíg a törvény által garantált nyelvhasználati jogok nem érvényesülnek maradéktalanul, addig a központi hatóságok diszkriminálják az állampolgárokat azzal, hogy nem ültetik teljes mértékben gyakorlatba az általuk alkotott törvényeket.
Pázmán Enikő, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnöke is úgy véli, hogy diszkriminálja a magyar anyanyelvű betegeket az, hogy az egészségügyi rendszerben minden hivatalos iratot románul adnak ki. „Sajnos ez annyira beleépült a gyakorlatba is, hogy személy szerint én is oda kell figyeljek, hogy legalább akkor magyarul írjak, amikor csak magamnak jegyzek fel valamit” – mondta az orvosi kamara háziorvosként dolgozó elnöke. Felidézte, bár az orvosi egyetemen két nyelven tanult, magyar nyelvű zárójelentést csak akkor látott, amikor Magyarországról hazatérő páciensek hoztak.
Az orvosi kamara vezetője kifejtette, a gyakorlatban kialakultak a megoldások arra, hogy a románul nem tudó betegek is megkapják a tájékoztatást. „A háziorvosi gyakorlatban a problémát úgy hidaljuk át, hogy a románul nem tudó magyar anyanyelvű betegeknek a háziorvos elmagyarázza, lefordítja a leleteket, a zárójelentésben szereplő diagnózist, orvosi javaslatokat” – fejtette ki Pázmán Enikő.
A magyar nyelv használatának lehetősége az orvosokat is foglalkoztatja, amint Vitos Attila főorvos, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház orvosigazgatója elmondta, 2010-ben már felvetette az intézmény adminisztratív tanácsában ezt a kérdést. „Főként az idős betegek nem értik meg, hogy mit ír a román nyelvű zárójelentésben, pedig ez számukra is fontos, hisz az orvosi javaslatokat is tartalmazza” – fejtette ki az orvosigazgató. Úgy véli, hogy ha a teljes zárójelentést nem is – hisz például a laborvizsgálatok eredményei a specifikus kifejezések miatt akár más országokban is értelmezhetők – a diagnózist, a kórtörténetet és az orvosi javaslatokat fontos lenne magyarul is összefoglalni.
A román nyelvű, szabványosított iratok – mint például a kórlap, a zárójelentés – vezetése mellett el lehetne készíteni a zárójelentés egy magyar nyelvű kivonatát is a betegek számára – mondta az orvosigazgató. Rámutatott, nem tiltják sehol, hogy a kórházak bevezessék egy ilyen saját nyomtatvány használatát. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez az orvosok számára többletmunkát jelentene, és ha nem vállalják, akkor nem lehet kötelezni őket erre. Ez egy lehetőség, ami megoldható akkor, ha az orvosok felvállalják – szögezte le Vitos Attila, aki közölte, a kórház főorvosi testületének következő ülésén javasolni fogja, hogy a zárójelentésekhez magyar kivonatokat is csatoljanak.
Ingyenes vércukormérést szervez kedden és szerdán délután négy órától a Hargita Megyei Vöröskereszt a csíkszeredai Szabadság téren.
Hajnali keresztúttól az esti feltámadási körmenetig részletes rend szerint zajlik a húsvéti ünnepkör Csíksomlyón, miközben Csíkcsobotfalván a népszokások is élő közösségi élményt kínálnak.
A húsvéti ünnepekre való tekintettel a Csíki Trans autóbuszai nem a megszokott menetrend szerint közlekednek péntektől keddig.
Nem csak a fuvarleveleket tudja majd ellenőrizni, hanem a rakomány méretét is az a mesterséges intelligenciát használó rendszer, amelyet a rönkszállítmányok figyelése érdekében helyeznek üzembe. Ennek részeként kamerák telepítése van folyamatban.
Hiába Csíkszereda város része, megőrizte és továbbra is megőrizné falusi jellegét Csobotfalva – lakossági fórumot tartottak kedd este a helyi kultúrotthonban, ahol a jelenlevők a városrészt érintő problémákról beszélgettek Korodi Attila polgármesterrel.
Júniusig kell befejezni az Olt-folyó mentén épülő kerékpárutat Hargita megyében, mintegy 45 kilométer hosszan. A tavaly elkezdett kivitelezés a téli szünet után folytatódik, jelenleg a növényzeti réteg eltávolításán és az átjárók kialakításán dolgoznak.
Nem lehet már sokáig halogatni, szükség van a víztartályok telepítésére Tusnád község településein, enélkül ugyanis nem lehet csatlakozni a most épülő, a községen áthaladó vízvezetékre, amely Tusnádfürdőt is el fogja látni.
Egy létesítmény, mely egyszerre szolgálja a természeti értékek megőrzését és a látogatói élmény fejlesztését – felavatták pénteken a Szent Anna-tó – Mohos Tőzegláp Ökocentrum és Tudásközpontot.
Amikor nem találják egy betegség okát, többszöri orvosi konzultáció után sem állítható fel pontos diagnózis, akkor „lép képbe” a genetikus szakorvos. Az örökletes és nagyon ritka betegségekről Baczoni Balázs genetikus szakorvossal beszélgettünk.
Elkezdődött a levélszavazatok gyűjtése Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán: a választók szombattól vehetik át levélcsomagjaikat, illetve adhatják le voksukat, ugyanakkor szükség esetén segítséget is kérhetnek a papírok kitöltéséhez.
szóljon hozzá!