Orvoshiány: a számok és ami mögöttük van

Bár a számok általában egyértelműek, és nehéz velük vitatkozni, előfordul, hogy leegyszerűsítései egy többrétű problémának. Ez lehet a helyzet a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház orvoshiányát illetően is. A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság egy nemrég közzétett jelentése szerint az intézményben az orvosi állások 47 százaléka nincs betöltve. Egy ilyen mértékű szakemberhiány egy intézmény életében már a működésképtelenség határát is jelentheti, ezért kérdeztük meg Demeter Ferenc menedzsert részletesebben is a problémáról.

A menedzser sietett leszögezni, hogy a 47 százalék nem a reális orvoshiány. A kórház ugyanis a szabályok által megengedett maximumot szabta meg a személyzeti struktúra kereteként, így a hiányt mutató arányok is ahhoz viszonyítva jelzik a mínuszt, amennyi orvost maximálisan lehetne alkalmazni. Demeter Ferenc szerint azért szabták meg ezt a legmagasabb személyzeti keretet, hogy tervezni és – ha szükséges – lavírozni tudjanak, egyes területeken ugyanis tényleges és súlyos személyzethiánnyal küzdenek. A menedzser rámutatott, ha annyi szakember jönne a kórházhoz, amennyi ezekhez a maximális keretekhez viszonyítva hiányzik, az totális csődöt is jelentene az intézmény számára, mert nem tudnák kifizetni őket.

Egyharmad a reális orvoshiány

Kérdésünkre, hogy mekkora a jelenlegi reális orvoshiány, Demeter Ferenc azt válaszolta, hogy 10–15 orvossal meg tudnák oldani az égető problémákat. Sürgősen szükség lenne fertőző betegségekkel foglalkozó orvosra, tüdőgyógyászra, intenzív osztályos szakemberre, sürgősségi specialistára, kardiológusra. Középtávon kellene továbbá gyerekgyógyász, idegsebész, gyógyszerész a kórházba. „Jelenleg egyharmados a azakemberhiány” – összegzett Demeter. Elmondta, a felsorolt állások betöltése érdekében felvették a kapcsolatot rezidens orvosokkal, külföldön dolgozókkal és van olyan szakorvos, aki már idén haza fog jönni például Franciaországból, illetve van, aki jövőben települ haza Magyarországról.

Szakasszisztens kellene, a kisegítő személyzet éppen csak elég  

A közegészségügyi jelentés szerint a szakasszisztenseknél és a kisegítő személyzet körében is jelentős hiány van. A menedzser szerint a szakasszisztensek körében nincs nagy hiány, húsz-harminc alkalmazottal ott is meg tudnák oldani az égetőbb problémákat. Azonban továbbra is létszámstop van. Most megengedték ugyan, hogy az idén távozottak helyére a kórházak új embereket alkalmazzanak, a menedzser szerint azonban ez nem fog sokat segíteni a kórház helyzetén, néhány szakasszisztens, ápoló, munkás és rezidens orvos szerepel az idén távozottak listáján. Amint a menedzser megemlítette, a szakasszisztensek alkalmazása terén gyakran a képzettség hiánya is gondot okoz.  

A kisegítő személyzet esetében már nem túl tágak a keretszámok, esetenként éppen az okoz gondot, hogy szűkre szabták azokat – ismertette Demeter. Példaként felhozta, az alkalmazási szabályok nem veszik figyelembe, hogy egyes kórházak – így a csíkszeredai is – több épületben működnek, és a zöldövezet gondozására, a hó eltakarítására egyetlenegy személyt alkalmazhatnak. „Vannak hasonló esetek máshol is. Ehhez képest nincs nagy hiány, még a tűrhető határán van a személyzeti struktúra” – mondta a menedzser.  

Mi vezetett az orvoshiány kialakulásához?

Más tényezők mellett Demeter Ferenc szerint az egészségügyi rendszer krónikus alulfinanszírozottsága is hozzájárult az orvoshiány kialakulásához. A kórházvezetők ugyanis a folyamatos pénzhiány miatt nem hazardíroztak orvosok felvételével, mert semmi garancia nem volt rá, hogy amikor befejezik ezek a szakemberek a rezidenciátust, még mindig fogják tudni őket alkalmazni és fizetni. „Elég nehéz tervezni, mert alulfinanszírozott a rendszer, és állandóan sorvasztják az ágyak számát, így a személyzet számát is csökkenteni kell” – mondta Demeter, hozzátéve, létezik olyan szabály is, mely szerint a személyzeti költségek nem haladhatják meg az összköltségek hetven százalékát.

A menedzser úgy véli, bár szeretnének hosszabb távra tervezni, továbbra sincs más megoldás, mint amit az elmúlt években alkalmaztak, gyors döntéseket kell hozni. „Próbálunk tervezni, de nagymértékben függ a tervezés kimenetele attól is, hogy milyen kategóriákban óhajt orvost a Nyugat, amely tízszer annyit fizet, függ attól, hogy van-e Marosvásárhelyen magyar nyelven orvosképzés, függ attól, hogy sikerül-e meggyőzni a képviselőket arról, hogy ne csak maguknak szavazzanak meg fizetéskiegészítést és juttatásokat, hanem az egészségügy is kapjon hat százalékot a nemzeti összjövedelemből” – sorolta.  

Nemcsak hiány, többlet is van

Miközben egyes osztályokon évek óta nagy szükség lenne szakemberre, hisz egy ember végzi több feladatát, más területeken, így a rezidenesek terén telítve van a csíkszeredai kórház – tudtuk meg Demeter Ferenctől.  „Négy évvel ezelőtt meghirdettek a csíkszeredai kórházban negyven bérezett rezidensi állást, ezeket akkor el is foglalták. Ez nekünk óriási teher” – mondta a menedzser. Mint ismertette, emiatt évekig nem tudtak állásokat meghirdetni, ezen rezidensek pedig nem dolgoznak Csíkszeredában, hanem egyetemi központokban képzik magukat. Ha nagyon nagy a probléma, akkor időnként el-elkérek közülük egy-két személyt, hogy legalább ideiglenesen segítsenek be – mesélte a menedzser. Közölte, ezen rezidensek nagy része nem fog Csíkszeredában dolgozni, közben már elintézték maguknak máshol a munkahelyet, de van néhány olyan is, aki jelezte, idejönne. A menedzser nem is bánja, ha nem választaná mindegyik Csíkszeredát, mert ha a negyven rezidens mind idejönne, nem tudnák őket kifizetni.

A rezidensi állások évek óta fennálló telítettsége az oka annak is Demeter Ferenc szerint, hogy több fiatal, csíkszeredai születésű orvos Székelyudvarhelyen vállalt munkát az utóbbi időben. Ennek okát firtató kérdésünkre a menedzser elmondta, Udvarhelyen nem egyszerre töltötték be az állásokat, hanem fokozatosan, minden évben meghirdettek néhányat, így ott folyamatosan tudtak alkalmazni.

A kórházi beutalást ösztönzi a rendszer

Nemcsak a már felsorolt furcsaságok jellemzik a rendszert, visszásság az is, hogy bár a következő évekre ágycsökkentést tervez az egészségügyi tárca, a finanszírozási rendszer jelen pillanatban azt ösztönzi, hogy minél több beteget kórházi körülmények között lássanak el. „Megértjük az ágycsökkentési tervet, mert mindenki tudja, aki az egészségügyben dolgozik, hogy elég nagy számú beteget, akit jelen pillanatban kórházban látnak el, el lehetne látni járóbeteg-rendelésben is. Ez pedig sokkal alacsonyabb költségekkel jár, mint a kórházi kezelés – nem kell a beteget étkeztetni, mosni utána, takarítani –, de a rendszer most nem ezt fizeti meg jobban” – mutatott rá a menedzser. Hozzátette, jelenleg a kórházak nem a járóbeteg-rendelésen ellátott, hanem a befektetett betegek után kapnak annyi pénzt, hogy abból fenn tudják tartani magukat. Ha a járóbeteg-rendelést fizetnék meg jobban, akkor abból is fenn tudnánk maradni, de jelenleg nem ez a helyzet – ismertette Demeter Ferenc.