Nesze neked, fűtéspótlék

De lássuk csak miről is van szó pontosan. A múlt hét elején elfogadott sürgősségi kormányrendelet azon javak listáját is tartalmazza, melynek birtoklása kizárja a jogosultak köréből az illető családokat. Így például, függetlenül attól, hogy mennyi a havi jövedelme, nem részesülhet fűtéspótlékban az, akinek városi ingatlanához 1000 négyzetméternél, vidéki házához pedig 2000 négyzetméternél nagyobb telek tartozik. Nem kap pótlékot az, aki 1,6 literesnél nagyobb hengerűrtartalmú gépkocsija van, illetve az sem, akinek bankbetéte meghaladja a háromezer lejt.

A feltételek sora folytatódik: ugyancsak lemondhat a támogatásról az, aki tizenötnél több méhcsaládot birtokol, vagy éppen arra vetemedett, hogy láncfűrészt vásároljon. Szintén búcsút inthetnek a szubvenciónak azon családok, melyek háromnál több tehénnel, ötnél több sertéssel rendelkeznek, illetve húsznál több juhuk vagy tizenötnél több kecskéjük van. Ugyancsak kizárja a jogosultak közül a törvény azokat, akiknek bármilyen mezőgazdasági gép, haszongépjármű vagy éppen hétvégi ház van tulajdonukban, utóbbi akkor is kizáró jellegű, ha csak bérlik az adott ingatlant. A földtulajdon esetében a törvény azt is megszabja, hogy egy háromtagú család sík- és dombvidéken legtöbb két hektár szántófölddel, illetve kaszálóval, egy hektár gyümölcsössel vagy éppen zöldségessel rendelkezhet. A hegyvidéki területek esetében kiesnek a jogosultak köréből azok, akiknek több mint két hektár erdőjük, másfél hektár gyümölcsösük, illetve négy hektár kaszálójuk van. A felső jövedelemhatár nem változott, továbbra is 615 lej, azonban az idei fűtésidénytől kezdve ebbe az állandó jellegű segélyek is beleszámítanak.

Szúrópróbaszerűen ellenőriznek a polgármesteri hivatalok

Aki úgy dönt, hogy ennek ismeretében is igényli a támogatást, annak tudnia kell, a kérés benyújtásakor egy nyilatkozatot kell aláírjon miszerint nem rendelkezik olyan jövedelemmel vagy javakkal, amelyek kizárnák a jogosultak sorából. A szabályzó azt is előírja, a polgármesteri hivatalok szúrópróbaszerűen ellenőrzéseket kell végezzenek az igénylőknél. Húszezer lakosnál kisebb települések esetében a kérések húsz százalékát kell megvizsgálják, ötvenezer lakosig a haszonélvezők tizenöt százalékát, és így tovább. Akiket hazugságon kapnak, amellett, hogy vissza kell fizetniük a támogatási összeget, ezer és tízezer lej közötti bírság kifizetésére is kötelezhetik.

A fejetlenség netovábbja

„Ismét olyan törvényt kell alkalmaznunk, amelynek kivitelezése óriási nehézségekbe fog ütközni. Bosszantó, hogy újabb félmegoldást varrnak a nyakunkba, az emberek haragja pedig rajtunk csapódik le” – fogalmazott érdeklődésünkre Ferencz Alajos. A csíkszentdomokosi polgármester kifejtette, egyelőre lehetetlen felmérni a községben hány embert érint konkrétan ez a szabályozás. Annyi viszont biztos, egyre nagyobb a zűrzavar e körül is. „Ha rajtam múlott volna teljesen más kritériumokat szabtam volna meg. Olyanokat, melyek révén tényleg a rászorulók kapnának támogatást” – hangsúlyozta az elöljáró. A községvezető a föld- és állattulajdonra vonatkozó előírásokat is furcsállotta.

„A törvény követhetetlen feltételeket szab meg és csak a munkánkat fogja megnehezíteni” – magyarázta Kövér Katalin. A csíkszeredai polgármesteri hivatal szociális osztályának vezetője szerint addig, amíg nem áll rendelkezésre egy olyan országos adatbázis, melynek révén lekérdezhető ki milyen tulajdonnal rendelkezik, az ilyen előírások teljesíthetetlenek. Az illetékes szerint aberráció az is, hogy a megyeszékhely esetében a kérvények nyolc százaléka esetében szociális ankétot kell végezni. Ez a tavaly letett 3800 kérés alapján több mint 300 helyszínelést jelent olyan körülmények között, hogy az osztálynak összesen hat alkalmazottja van és a fűtéspótlékon kívül egyéb teendőjük is akad. Kövér megjegyezte, a törvény számos tényezőt tisztázatlanul is hagy: így például nem egyértelmű mit ért hétvégi házon, ugyanis ez a fogalom az adótörvénykönyvben nem szerepel. Ugyanakkor nem lehet tudni, hogy a kérést letevő vagy annak családtagjai sem rendelkezhetnek az előírtnál nagyobb teljesítményű gépkocsival.

Az osztályvezető úgy tartja, sem a régi, sem a mostani rendszer nem a legmegfelelőbb. Hiszen számos jogtalanságot nem tud kiszűrni. Például előfordult már olyan, hogy ismert, tehetős, ám önmagát minimálbérrel alkalmazó helyi vállalkozó is fűtéspótlékot igényelhetett. „Kiszűrjük azt, ha az illetőnek gépkocsija van, ami talán létfontosságú. De nem nézhetjük azt, hogy cége van és mit nyer abból” – fogalmazott az illetékes, hozzátéve, arról, hogy pontosan mi a rossz, illetve a jó ebben az új törvényben, a normatíva megjelenése után lehet beszélni. Ugyanis gyakran előfordul, az alkalmazási norma homlokegyenest ellentétes szabályozást tartalmaz a törvényben foglaltakhoz képest.

Nincs típusnyomtatvány

Mint azt Kövér Katalintól megtudtuk, egyelőre nem lehet leadni a fűtéspótlékra vonatkozó igényléseket. Egy Bukarestből érkezett körlevél szerint ugyanis új típusnyomtatványokat kell használni, ezek azonban még nem érkeztek meg. Az sem mellékes, hogy az új törvény alkalmazási normái sem jelentek meg.