Nehézkes az ügyintézés

Ez az első alkalom, hogy egy leadási időszakban, egy kérelemben igényelhetők az eddig négy alkalommal külön-külön kért állattenyésztési támogatások: a hegyvidéki hátrányos helyzetű, juh, illetve szarvasmarha (beleértve a bivalyt, húsmarhát és fejőstehenet), valamint az állami szarvasmarha, illetve juh és kecske utáni támogatások. Az igényléseket május 12-től veszi át a megyei APIA, előzetesen ezt május végéig tehették volna meg, szakminisztériumi rendelettel azonban június 20-ig meghosszabbították a határidőt. Mint kiderült, hozzávetőlegesen 11 ezer állattenyésztőt várnak, hogy letegye iratcsomóit, csütörtökig azonban ennek kevesebb mint fele, azaz 4500 gazda élt a lehetőséggel.

Felkészületlenek a gazdák

„Nehéz ennyi idő után komolyabb elemzést végezni. Annyit viszont el tudok mondani, a gazda szempontjából nehezebb az ügyintézés” – osztotta meg az eddigi tapasztalatokat Haschi András. A Hargita megyei APIA igazgatója szerint a gazdák számára pozitívum, hogy az eddigiekhez képest csak egyszer kell a kérelemleadással bajlódni, viszont problémát jelent számukra, hogy komplexebb ügycsomót kell összeállítani, melynek során sokan igen nagy nehézségekbe ütköznek. „A gazdák egy részének nehézséget okoz egyszerre kiválasztani, hogy állatállományából melyik jószág milyen támogatási formába fér bele. Ez egy komplex támogatás, ami sokat nehezít az ügyintézésen” – magyarázta az elöljáró. Elmondása szerint a legnagyobb probléma az, hogy a gazdák egy részének nincs átfogó és áttekinthető állatnyilvántartása.

Az alkalmazottak kell összerakják a dokumentációt

„Ez az egész a mi dolgunkat is megnehezíti. Vannak ugyanis olyan gazdák, akik bejönnek hozzánk, leteszik a sok papírt az asztalra, és mi kell számukra kiválogassuk, hogy melyik állat hová fér bele” – folytatta Haschi. Elmondása szerint ha néhány állatról van szó, akkor ez nem jelent gondot, de nagyobb létszámnál komoly fejtörést okoz az alkalmazottak számára. „A nagygazdák ezen a téren jól állnak, a gond inkább az úgynevezett közepes állattenyésztőkkel van” – jelentette ki az igazgató.

Kezeljék külön a két támogatást

A megyei APIA vezetője szerint alapjában véve nem rossz gondolat, hogy egyszerre tegyék le a gazdák a kérelmeket az állattenyésztési támogatásra. A baj az, hogy senkinek nem hagytak felkészülési időt, egyik napról a másikra született meg a döntés, hogy ezt így kell kivitelezni. Gondot jelentett az is, hogy az elmúlt egy hónap egybeesett a területalapú támogatások igénylési időszakával, így az APIA-nál sorok alakultak ki emiatt.

„Nem örvendenék annak, ha a jövőre nézve a területalapú és egységes állattenyésztési támogatás kéréseinek leadási periódusa egymást fedné. Ezzel végképp összezavarnánk az embereket. Az a véleményem, hogy a földet és az állatot ne keverjük” – említette Haschi. Meglátása szerint megfelelőbb lenne, ha egymást követné a két igénylési időszak, így áttekinthetőbb lenne az egész folyamat.

Kevés a változás a feltétek között

Mint arról már beszámoltunk, a támogatások igénylésének feltételei ugyanazok, mint tavaly, a kért iratok is csak nagyon kis mértékben változtak. Újdonságként hat, hogy a gazdáknak be kell mutatniuk az általuk kitöltött, az állatállományra vonatkozó gazdasági regisztert. Ennek többek között tartalmaznia kell az állatok azonosítására vonatkozó adatokat (ilyen például a fülszám, faj, fajta, nem és születési dátum), a jószágok gazdaságba lépésének időpontját és módját, esetenként, hogy melyik farmról származnak, illetve ugyancsak esetenként, hogy azok mikor hagyták el a gazdaságot és milyen módon. Az állatorvos által kiállított, a gazdaságban található állatok összesítése nem helyettesíti a regisztert, nem is fogadják el az APIA-nál.

Szintén fontos információ, hogy a juhtartók esetében a gazdáktól már nem kérik az állatok azonosságát tartalmazó F1 nyomtatvány másolatát a gazdaságban született és támogatásra javasolt állatokról, illetve az F2 nyomtatvány másolatát a más gazdaságokból származó állatok azonosságáról.