Megújult templombelső karácsonyra

A templomfelújítás újabb munkaszakaszát zárják le rövidesen Tusnádon – számolt be Csont Ede. A helyi plébános azt is elmondta, hogy befejeződött a teljes mennyezet helyreállítása, s habár még a templomhajó középső részének oldalfalain van tennivaló, pénteken már kivitték az állványzatot, a hétvégén visszaépítették a Szent Anna-kápolna kőoltárát, és elvégezték a nagytakarítást is. A gondnok, Kovács Gábor asztalosmester, így ő felvállalta, hogy fából elkészíti a kápolnába kerülő oltárlapot. Az utolsó simítási munkálatokat az ünnepek után végzik el a szakemberek.

Mint korábban beszámoltunk róla, a belső tatarozási munkálat első részéhez tavaly szeptemberben fogtak hozzá, azóta pályázati pénzekből, a hívek felajánlásaiból és a helyi közbirtokosság támogatásából sikerült a munkával szakaszonként előre haladni. Az elmúlt több mint egy évben a templombelsőben kicserélték a villanyhálózatot, a falak repedéseit kijavították, a díszítéseket újrafestették, illetve a fő bejárati ajtót is kicserélték. A plébános megjegyezte, a munkálat során kiderült az is, hogy a templom nagyobbik csillárának felfüggesztése nagyon meggyengült (szinte balesetveszélyes volt), emiatt szükségessé vált annak rendbehozatala. A csillár helyreállítását Barabás Attila és családja vállalta fel, amelyet a takarítás után vissza is helyeztek a templomba – ennek rögzítését most már sodronykötéllel biztosítják. A kisebb csillár tisztítását Élthes Károly egyháztanácsos vállalta fel.

Pénteki ottjártunkkor még a falak festésével foglalkozott a restaurátor csapat, de már akkor is látványos volt munkájuk eredménye. A kijavított, újrafestett falak révén rendezettnek, tisztának, korszerűnek és világosnak hatott a templombelső. Molnár Dénes restaurátor érdeklődésünkre kifejtette, munkájukban az volt a legnehezebb, hogyan fessék újra a \'70-es években készült díszítőfestést, hogy érdekes és szép maradjon. Emellett az ornamentikában voltak sérülések, amelyeket ki kellett javítaniuk, egészíteniük. Elmondása szerint ez egy komplex és nagy volumenű munka volt, amelynek során szilikátfestéket vittek fel a falakra, ami modernebb, mint a korábban használt budaiföldes, enyves festék, ugyanakkor a templom klímáját is jobban biztosítja a most használt. Ugyan a színek felfrissültek, de figyeltek rá, hogy a most használtak harmonizáljanak a korábbiakkal. A díszítések eredeti felépítését mintegy 90 százalékban megőrizték.

A templombelső felújításával párhuzamosan zajlott a harangozói lak tatarozása is: a rendelkezésre álló pályázati pénzből az egyik terem felújítását, a konyharész, illetve mosdó kialakítását oldották meg. Az ősztől az épületben tartják a hittanórákat is. Jelenleg pedig folyamatban van a kántori lak renoválása, ahol a padlózat cseréje lett volna az elsődleges cél. Azonban annak visszabontásakor kiderült, hogy a kántori lak és a mellette lévő kis kápolna közfalát úgy alakították ki, hogy a padlóra helyezett gerendára falaztak rá. Így elkerülhetetlenné vált a közfal lebontása a padló alá szánt betonalap leöntéséhez. A betonozást, újrafalazást az elmúlt hetekben megoldották, de még hátra van a fal vakolása, a kántori lak érintett szobájának rendbetétele. A kántori lakban zajló teendőket a helyiek felajánlásával, a kántor közreműködésével és a plébánia saját költségvetéséből erre a célra szánt összegből végezték, végzik el. A következő legsürgősebb munka, a kántori lak és a plébánia épületének újrafedése, mivel a tetőszerkezetek nagyon leromlott állapotba kerültek.