Megmutatták, hogy van Tusnádfürdőben lehetőség

Sok érdeklődőt vonzott a tusnádfürdői Ózon Hotel konferenciatermébe szombat délután Bereczki Leonárdónak, a balánbányai medve-visszavadító központ vezetőjének A nagyragadozók paradigmája a huszonegyedik században című vetített képes előadása.

A szakember rámutatott, a múltban gyökereznek azok a gondok, amelyek a jelenben érzékelhetőek. Mint mondta, valamikor az ember a természettel szoros kapcsolatban volt, a ragadozó állatokra nem ellenségként, hanem vetélytársként gondoltak. Az ellenségfelfogás később jelent meg, és minél jobb fegyverekkel lett felszerelve az ember, a rettegés annál jobba előtérbe került. Mára a természet egy olyan forrássá alakult, amely kiaknázható, olyan, amiből mindent ki kell venni, amit csak lehet, mert az ember mindent a magáénak érez. Az ember nem a természet részeként, hanem tulajdonosának képzeli magát. De ezzel így vannak az állatok is, minden, ami az utukba kerül, az az övéké.

„A modern ember keveset tud az állatvilágról, és egy hisztérikus félelem alakult ki benne. De ez a félelem nem igazán indokolt. Én meg tudom érteni azt a gazdát, amelyiknek az egyetlen tehenét vitte el a medve, amelyből az egész családját tartotta fent. De mindenre van valamilyen magyarázat. Az ilyen negatív élmények mindenféle téves eszméket szülnek. A média is felfújja az egyes eseteket, szenzációként tálalja.”

Bereczki Leonárdo elmondta, Európában mintegy 14 ezer egyed van, ebből hatezer él Romániában. Hozzátette, a vadászat állományszabályozó hatása igen kevés. Az évenkénti háromszázötven darab kilövési keretet rendszerint nem sikerül megvalósítani. „Árva medvebocsokat nevelek és ezeket szabadon engedjük. Ezek ötven százaléka éli túl. A legfontosabb állományszabályozó az a nagymedve. A nagyobb egyedek végzik az állományszabályozást. Azzal, hogy a vadászat elmozdult a nagymedvék felé, azt értük el, hogy a túlélési arányt megnöveltük. A nem megfelelőképp tervezett vadászatnak ez az eredménye.” A medveszakértő elmondta, a medve olyankor támad, amikor védekezni akar, a támadás a védekezés egy utolsó formája. „Vannak egyedek, vannak helyzetek, amikor támad, de nem jellemző. Ha medvét látunk, hagyjunk békén, ne pánikoljunk, ne kiabáljunk” – tanácsolta.

A rendezvény részeként a hotel egyik termében rendezték be a sepsiszentgyörgyi Székelyföldi Vadászati Kiállítás egy részét, a szálló előtti téren pedig a gyerekeknek tartottak kézműves foglalkozásokat, pónilovaglást, különböző játékokat. A szabadtéri színpadon a Real Dance és a Gyöngyvirág táncegyüttes produkcióját tekinthették meg az érdeklődők.

„A Tusnádfürdői Turisztikai Egyesület azzal a céllal rendezte meg ezt a fesztivált, hogy meghosszabbítsuk a turisztikai szezont, ami Tusnádfürdőn elég rövid, és kitaláljunk valami olyant, ami specifikusan tusnádi. Ez mi lehetett volna más, mint a medve, amely elválaszthatatlan Tusnádfürdőtől. Azt szerettük volna megmutatni, hogy Tusnádfürdőben van potenciál, érdemes ide ellátogatni és ne csak a távolabbról érkezők értékeljék azt ami itt van, hanem a környékbeliek is. Régen ez egy nagyon elismert üdülőhely volt, és ideje lenne kicsit visszahozni a köztudatba. A Medvefesztivál szervezésében nagy segítségünkre volt a tusnádfürdői polgármesteri hivatal, amely egy pályázatával segítette a rendezvény létrejöttét, ugyanakkor az Adventure egyesület nélkül nem tudtuk volna lebonyolítani, a Szent Anna ifjúsági központ önkéntesei pedig egész nap lelkesen és profi módon foglalkoztak a gyerekekkel. Az Ozon szálló munkaközössége is beletette a szívét-lelkét, hogy nagyon rövid idő alatt minél minőségibb programot tudjunk összehozni” – fogalmazott Ábrahám-Endes Ibolya, a rendezvény kommunikációs felelőse.

Mint mondta, jövőre is megszervezik a fesztivált, még több programmal, és örömét fejezte ki, hogy noha a helybéliek elég szkeptikusan fogadták a fesztivál hírét, ennek ellenére szép számmal látogattak el a rendezvényre.