Mediátor: segít szót érteni

A gyergyószentmiklósi születésű, Csíkszeredában élő Kopacz Madarász Kinga egyike a Hargita megyében tevékenykedő közel ötven mediátornak. „A törvényi szabályozás 2006-ban jelent meg, de ez nem azt jelenti, hogy a mediálás ekkor indult volna el. Addig is voltak mediálások, csak nem volt ez törvényileg leszabályozva. Egyébként régen is voltak úgynevezett békítők, vitarendezők, ezt a szerepet sokszor a falu bölcsei töltötték be. Én már régóta vágytam arra, hogy mediátor is legyek. Hasznosabbnak tartom, hogy találjunk megoldást, mint azt, hogy évekig pereskedjünk. Ez alatt felemésztődik az energia, a pénz, néha még a nyertes fél sem boldog. De van, amikor már nem is ér semmit a bírói végzéssel, hiszen már régen nincs mit végrehajtani, mert a másik fél azon volt, hogy kibúvót keressen” – mondja. E szakmában talán azt szereti a leginkább – jegyzi meg –, hogy egy-egy ügy lezárásakor mindkét fél nyer, nem a nyertes-vesztes felállás érvényesül.

A közvetítő

„A mediátor tulajdonképpen egy olyan közvetítő személy, aki segíti értelmezni a konfliktusban álló felek által elmondottakat, tisztázza a felek számára az igényeket, elvárásokat, az érdekeket. A mediálásban a kinyilatkoztatott kérdések mélyére megyünk, így keressük a megoldást, melynek nyomán mindenki elégedetten távozik” – magyarázza a fiatal mediátor. Ugyanakkor leszögezi: a mediátor pártatlan, semleges, és akárcsak az ügyvédet, kötelezi a titoktartás. „Ami a mediátornál hangzik el, az ott is marad. Ez is előnye a konfliktusok ily módon való rendezésének, hiszen nem kell mindenkinek kiteregetni a szennyest.” Ez pedig – teszi hozzá – egy cég számára például igen fontos, hiszen a versenytársai nem szereznek tudomást a gondokról, a problémákra a tárgyalóasztal mellett keresnek megoldást. „Az sem mindegy, hogy egy, a kijelölt időben kell megjelenni a bíróságon vagy egy kellemes környezetben, egy kávé mellett beszélgetünk. Egy probléma mediálásában a szemben álló felek ügyvédjei is részt vehetnek, ők is segíthetik ügyfeleiket egy előnyős egyezség megkötésében. Mindenképpen egy egyezséggel gyorsabban le lehet zárni egy ügyet, az egyszerű bűncselekmények – lopás, csalás, enyhébb testi sértés – esetén a felek kibékülésével megszűnik a bűnügyi felelősség, még az erkölcsi bizonyítvány is tiszta marad” – vázolja a lehetőségeket.

A konfliktusrendező

Egy mediátort akkor is igénybe lehet venni, amikor még fel sem merül a pereskedés gondolata, hanem csak egyszerűen konfliktushelyzet alakul ki, például tanárok és szülők, munkaadó és munkavállaló között. „Megtörtént, hogy az eltartott és az eltartó közti nézeteltérések miatt a felek már fel akarták bontani az eltartási szerződést. Ők már nem tudtak kommunikálni egymással, mindenki a saját sérelmeit sorolta. Sokan sajnos nem azért hallgatják a másik felet, hogy megértsék, hanem hogy válaszolni tudjanak. Ilyen esetben a mediátor segítheti a feleket abban, hogy megértsék a másik álláspontját” – jegyzi meg Kopacz Madarász Kinga. Persze a mediátor nem adhatja meg a megoldást a problémára, a megoldásra a felek kell rájöjjenek. „A segítségemmel kell megtalálják saját maguk a megoldást. A mediálási egyezségeket azért is tartják be nagy arányban, mert a felek sajátjuknak érzik a döntést.”

Nem szükséges jogi végzettség

Beszélgetésünk során kiderül, ahhoz, hogy valaki mediátorként tevékenykedjen, nem szükséges a jogi végzettség, elegendő a felsőfokú végzettség, illetve a mediátori tanfolyam elvégzése. E szakma nehézsége talán a bizalom megnyerésében rejlik.