
Fotó: Kristó Róbert
A kántorok a szentmisék elmaradhatatlan és meghatározó szereplői, a zene fennköltebbé, élménydúsabbá teszi a liturgiát. De mi történik akkor, ha esetleg nincs, aki az orgonához üljön? A gyulafehérvári, kántorképzéssel is foglalkozó középiskola idén máris meghúzta a vészharangot, hiszen első felvételi szessziójuk során a rendelkezésre álló helyek fele sem telt be, a tömbkatolikusnak számító csíki régióból pedig alig van pár jelentkező.
2011. június 21., 17:082011. június 21., 17:08
2011. június 21., 21:182011. június 21., 21:18
A több mint hat évtizedes múlttal rendelkező Gróf Majláth Gusztáv Károly Teológiai Líceum első idei felvételi szessziója nem hozta a várt eredményeket. A rendelkezésre álló 28 helyből tizenhármat foglaltak el, három tanuló a csíki régióból, történetesen Gyimesbükkről, Hidegségről, illetve Kászonújfaluból érkezett. A tanintézmény igazgatója szerint a kevés jelentkező az alacsony gyereklétszám és a nagyfokú szekularizáltság, elvilágiasodás számlájára írható.
„Maga a valamikori kántoriskola 1955–1990-ig állt fenn kimondottan kántorképzési státussal mint egyházi magániskola, ebben a periódusban egyetlen ilyen jellegű tanintézmény volt az egyházmegyében” – magyarázta érdeklődésünkre dr. Gál László. Az igazgató elmondta, az 1989-es fordulatot követően az állam átvállalta az iskola fenntartásának költségeit, így állami érettségi diplomát nyújt, sőt visszamenőleg elismerték az addig kiadott okleveleket is.
Kántorképzésben nem részesül minden tanuló, hiszen nincs erre mindenkinek adottsága, zenei tehetsége. A tanulóknak körülbelül fele igényli a képzést, mely a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Liturgikus és Egyházzenei Bizottsága révén valósul meg. „Ez mindenképpen egy plusz lehetőségnek számít az erdélyi teológiai líceumokhoz viszonyítva. Egyébként maga a líceum humán-teológiai műveltséget, felkészültséget biztosít” – jegyezte meg az intézményvezető.
Mint megtudtuk, évente huszonnyolc helyet hirdetnek meg, az iskola kisszemináriumi jellegét megőrizte, azaz csak fiúkat iskoláz be, hiszen infrastruktúrája erre van kialakítva. „Valamikor ugyanis a kisszeminárium azt jelentette, hogy a végzősök túlnyomó többsége a pasztorális teológiai képzést, más szóval a papképzést követte” – említette Gál. Hozzátette, noha Csík tömbkatolikus régiónak számít, elég ritkán jelentkeznek nyolcadik osztályt végzett fiúk a vidékről, jelenleg a tanulók mindössze hét százaléka idevalósi.
Nagyfokú tájékozatlanság az iskolával szemben
„A jól ismert ok a gyermekek számának drasztikus csökkenése. Ehhez hozzájárulhat a nagyfokú szekularizáltság, elvilágiasodás” – jelentette ki az idei jelentkezések alacsony számával kapcsolatban Gál László. Véleménye szerint az is gond, hogy nagyfokú a tájékozatlanság az iskolával szemben, hiszen aki Gyulafehérvárról hall, úgy képzeli el, csak teológiai pályán lehet innen továbbfejlődni, holott a gyakorlat mást is mutat. „Mindenképpen szeretnénk, hogy minél több papi hivatás megerősítéséhez, kialakításához járuljunk hozzá, ám az is igaz, hogy egyre inkább szükség van nemzetközösségünknek keresztény lelkületű tanárokra, orvosokra, mérnökökre, jogi és más szakemberekre, akik méltóképpen képviselhetik és őrizhetik őseik hagyatékát” – szögezte le a tanintézmény vezetője.
Még két felvételi szesszió
A gyulafehérvári középiskola még két felvételi szessziót tart július 14–16. és szeptember 1–4. között. A felvételire a teológia, a kántorképzés vagy egyszerűen, a keresztény-katolikus neveltetés és humán műveltségszerzés iránt érdeklődő, nyolc osztályt végzett, jó képességű és magaviseletű fiúk jelentkezését várják, akik eljönnének, hogy a gyulafehérvári „történelmi környezetben” működő iskolában folytassák tanulmányaikat. Bővebb információkat a tanintézmény honlapján találhatnak.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Lavina következett be pénteken Beszterce-Naszód megyében, az Óradnát (Rodna) Radnaborberekkel (Valea Vinului) összekötő, a Radnai-havasok Nemzeti Parkba vezető községi út közelében – tájékoztattak a helyi hatóságok.
Nem tudja még érdemben tárgyalni a Marosvásárhelyi Ítélőtábla azoknak a fellebbezéseknek a tárgyalását, amelyeket a Borboly Csaba és tizenkét másik ember elleni büntetőper vádlottjai nyújtottak be az elsőfokú ítélet kihirdetése után.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) csíkszeredai és marosvásárhelyi képviselői petíciót kezdeményeztek annak érdekében, hogy a két megyeszékhely önkormányzata csökkentse a helyi adókat és illetékeket.
Átvette nyereményét a Mit tartogat 2026? elnevezésű Székelyhon-játék nyertese csütörtökön. A szerencsés Bartalis Ilona udvarhelyszéki olvasónk, akit több mint ötezer hozzászóló közül sorsoltunk ki január 19-én, hétfőn.
Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.
A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.
Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.
szóljon hozzá!