Magyar iskolát akarnak

Drámai hangú nyílt levélben fordult a nyilvánossághoz Vermesser Levente, a balánbányai 1-es számú általános iskola magyar szakos tanára. „Magyar iskolát kérünk Balánbányán. Abban az épületben, amit apáink és nagyapáink építettek. Ehhez kérjük az Önök támogatását is, tisztelt Olvasók. Szívdobogással, jó szóval, mert ez a legtöbb, amit kérhetünk. Mert kétezer ember úgy döntött, csekélyben is lehet nagy a kezdet. Mert Balánbánya magyarsága úgy döntött, amíg lehet, írjuk és mondjuk el magyarul is azt: Nagyhagymás, Öcsém, Egyeskő. És a város német neve, a Kupferbergwerk, a román neve, Bălan mellett, amíg lehet, mondjuk és írjuk le magyarul: Balánbánya. És amíg lehet, mondjuk és írjuk magyarul: édesanyám, édesapám, gyermekem, családom, Istenem. Mi döntöttünk. Kérjük, segítsenek a fiatalokon, gyermekeinken és a hetvenéves nénin, hogy a végvár talpon maradjon” – fogalmazta meg a pedagógus.

Két jogi személyiségű iskola

A balánbányai iskolahálózat egy 16 ezer lakosú város kiszolgálására épült, az 1-es számú Általános Iskolában ezer gyerek tanult valamikor, a Geo Bogza Általános Iskolában pedig több mint ezer – idézte fel a levél közzététele nyomán tett balánbányai látogatásunkon Brezovszky György, a város polgármestere.

Ehhez képest most összesen 488 gyermek van a két általános iskolában, a magyar tagozaton ősztől 109 gyerek lesz, jelenleg hattól 17-ig terjed az osztálylétszám. Az 1-es számú Általános Iskolába jár jelenleg az összes magyar osztály és néhány román tannyelvű, a Geo Bogza Általános Iskola pedig teljesen román tannyelvű. Néhány hónapja a gyermeklétszám csökkenése miatt és a fenntarthatóság érdekében az önkormányzat úgy döntött, ősztől egy jogi személyiségű iskolává olvasztja össze a két általános iskolát, egy másik jogi személyiségű tanintézetet pedig a szakközépiskola alkot majd a két óvodával összevonva.

Szétmorzsolódástól tartanak

Bár azt ígérték, hogy a magyar osztályok az összevonás után is a helyükön maradhatnak, a húsvéti vakáció után arról értesültek, hogy a felső tagozatos magyar diákokat ősztől a Geo Bogza Általános Iskolába akarják átvinni – ismertette Orbán Loránd történelem és Vermesser Levente magyar szakos tanár azt, hogy mi volt „az utolsó csepp a pohárban”, mi váltotta ki a szülők és a magyar közösség felháborodását.

Nem szeretnénk, ha a gyerekek egy része a másik iskolába járna, az egyes iskolában egyben van a magyar közösség, a tanintézet szellemi központként is működik – fejtették ki. Úgy látják, a magyar gyerekek két iskolába való szétosztása folyamatos fenyegetettséget jelent majd a balánbányai magyar közösség szétdarabolására és felmorzsolására.

Különálló kisebbségi iskola

Az ősztől létrejövő összevont általános iskola osztályainak átrendezése kapcsán több találkozó lezajlott már, amint hallottuk, ezek egy része indulatoktól sem volt mentes. Az egyesülő két iskola szülői bizottságai is találkoztak, ott hangzott el az, ami aztán kezdeményezéssé konkretizálódott, hogy hozzon létre magyar iskolát a közösség. Utánanéztek, és a tanügyi törvény lehetőséget biztosít kisebbségi iskola létrehozására, ezért el is kezdték ennek érdekében az aláírásgyűjtést. Addig is, amíg az elképzelés megvalósulhat, azt szeretnék, hogy a magyar gyerekeket ne vigyék el jelenlegi helyükről – mondta el a két pedagógus. „Nem harcolni, építkezni akarunk” – szögezték le.

„Ha a törvény lehetőséget ad rá, miért ne?”

Nem zárkózik el egy kisebbségi iskola létrehozásának lehetőségétől Brezovszky György, Balánbánya polgármestere. Elmondta, a kisebbségi iskola óvodától középiskoláig ad helyet a gyerekeknek, és a fejkvóta keretében valamennyi plusz finanszírozás is jár az ilyen típusú tanintézeteknek. Ugyanakkor figyelmeztetett, az önkormányzatnak nincs pénze arra, hogy jelentősen kipótolja a fejkvóta alapján járó finanszírozást, ezért a gazdasági oldalát is meg kell fontolni a kezdeményezésnek. Azzal kapcsolatosan, hogy a magyar osztályokat addig se helyezzék át, a polgármester azt mondta, az iskola vezetősége kell döntsön erről.

Szükségtelen, érzékeny helyzet alakul ki

A kisebbségi magyar iskola az egyetlen megoldás arra, hogy el legyen rendezve a magyar gyerekek sorsa és hogy ne legyenek magyar és román összezördülések ezen a téren – mondta el a kezdeményezést szülőként támogató Sándor Csaba Lajos koreográfus, az Ördögborda néptáncegyüttes vezetője. „Mi a közösséget elsősorban nyelvi közösségben látjuk, és nem akarjuk kitenni magunkat annak, hogy ezt szétforgácsolják” – magyarázta. Ugyanakkor szülőként tart attól, hogy gyermeke román többségű iskolába járjon. Elhangzottak érvek, miszerint a román gyerekekkel egy iskolában könnyebben megtanulnak románul a magyar gyerekek is – ez véleménye szerint azért nem állja meg a helyét, mert a balánbányai gyerekek többsége a játszótársai körében úgyis elsajátítja a nyelvet.

Gazdasági és oktatási szempontokat tartottak szem előtt

Gazdasági és oktatásszervezési szempontok alapján tervezték meg az osztályok átszervezését az ősztől létrejövő összevont általános iskolában – mondta el mindkét, még különálló általános iskola igazgatója.

Az 1-es számú tanintézet vezetője, Hada János rámutatott, jó állapotban, de rossz anyagi helyzetben vannak a helyi iskolák, ezért olyan megoldást kerestek, amellyel benépesítik mindenik iskolaépületet és egy váltásban tudnak járni a gyerekek, az 1-es iskolában ugyanis jelenleg két váltás van. Így az a terv született, hogy az 1-es iskola épületébe kerüljenek ősztől a magyar és a román elemi osztályok, a Gego Bogza iskola egyik szárnyában maradjanak a step by step módszerrel tanuló román elemi osztályok, ezen iskola másik szárnyába kerülne az összes felső tagozatos osztály – részletezte az igazgató.

Liliana Tîrnaucă, a Geo Bogza igazgatója még azt mondta el, több tanárnak katedrakiegészítése van náluk, így az órarend és a pedagógusok szempontjából is egyszerűbb lenne, ha a felső tagozatosok egy helyen lennének. Nem játszottak szerepet nemzetiségi szempontok az osztályok átrendezésének megtervezésekor – szögezte le Liliana Tîrnaucă is, aki ennek alátámasztására azt mondta, gyermekei beszélnek magyarul, iskolájukban pedig opcionális tantárgyként a román gyerekek is választhatják a magyart. Az igazgató úgy tudja, sok az olyan magyar szülő is, aki nem ellenezné, hogy a felső tagozatosok egy helyre járjanak a román gyerekekkel.

Hada János a kisebbségi iskola ügyéről azt gondolja, hogy el lehet azt közben indítani, az osztályok áthelyezéséről pedig az a véleménye, hogy erről még tárgyalni kell és kész közvetíteni ez ügyben. Az átrendezésről a végső döntést az iskola vezetőtanácsának kell meghoznia.

„Helyi szinten kell döntést hozni”

Nem fogják elbotlasztani, ha kapnak egy ilyen önkormányzati döntést – mondta a kisebbségi iskola létrehozása kapcsán Bartolf Hedvig, Hargita megye főtanfelügyelője. Bár a szív azt mondaná, hozzák létre, a gazdasági szempontokat tekintve elég rizikósnak látszik az elképzelés – tette hozzá. Rámutatott, a fejkvóta alapú finanszírozással azok az iskolák jönnek ki jól, ahol ötszáz körüli a létszám, és bár kisebbségi iskola esetén van kiegészítő finanszírozás, egy ilyen tanintézetnek így is gondjai lehetnek – vélte a főtanfelügyelő. Leszögezte, egy iskola létrehozásáról a helyi önkormányzat kell döntést hozzon, és ugyancsak az kell vállalja, hogy kiegészítő finanszírozást nyújt, ha szükséges.