Levont székely zászló: a prefektus szerint reklámozásról van szó

A történet ismert: június 3-án az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezésére húzták fel a székely zászlót a csíkszeredai Szabadság téren elhelyezett zászlórúdra, de pár perc múlva a rendőrség ezt levonta és elkobozta.

A Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, Gheorghe Filip akkor azt közölte, a polgármesteri hivatal által kiállított építkezési engedélyt a prefektúra megtámadta, és mivel ez közigazgatási per tárgyát képezi, a 2015-ös 141-es számú törvény értelmében kihágásnak minősül a zászlófelvonás is. Utóbbi törvény a területi közigazgatási egységek – megyék, települések – zászlóira vonatkozik, és előírja, hogy ezeket az intézmények székhelyén lehet kitűzni, Románia és az Európai Unió lobogójával együtt.

Hargita megye prefektusa a Hargita Megyei Törvényszéktől kérte a székely zászló felállítására vonatkozó építkezési engedély érvénytelenítését, a keresetet a zászlófelvonás napján, június 3-án iktatták. A törvényszék a Csíki Hírlap kérésére rendelkezésre bocsátotta a kereset neveket nem tartalmazó (anonimizált) és rövidített változatát – a hét oldalból kettő üres.

A felperes szerint a május 30-án kibocsátott építkezési engedély megsérti az építkezésekre vonatkozó 1991. évi 50-es és a 2001. évi 350-es számú, valamint a reklámhordozók elhelyezésére és engedélyezésére vonatkozó 2013. évi 185-ös törvényeket. A kereset megemlíti, hogy az engedélyt egy zászlórúd felállítására adták ki, kétéves időszakra, a rúdra pedig egy zászlót vonnak fel. A panaszos szerint ebben az esetben be kell tartani a már említett 185-ös törvényt, mert megállapítható, hogy meghatározott időszakra vonatkozó reklámozásról van szó.

A kereset idézi is a jogszabályt, amely szerint olyan közterületen zajló reklámkampányok esetén, amelyek időtartama nem haladja meg a 30 napot, az alapozást nem igénylő reklámanyagok elhelyezésére engedélyt adhat a helyi hatóság, de ez legtöbb 30 napra szólhat, és egyszer hosszabbítható meg. Utal az építkezésekre vonatkozó, említett jogszabályra is, amely az ideiglenes építkezések esetében előírja, hogy meg kell határozni a munkálatok időtartamát. A kereset szerint az építkezési engedélyt csak 30 napos időtartamra bocsáthatták volna ki, a kétéves időszak megjelölésével megsértették a törvényt. Ugyanakkor az engedély kiadásánál nem tartották be a munkálatok időtartamának megjelölésére vonatkozó előírást – értékelt a panaszos.

A dokumentum megemlíti, hogy Hargita Megyei Tanácsa megyezászlóra vonatkozó, 2009-ben hozott határozatát a Marosvásárhelyi Ítélőtábla jogerősen érvénytelenítette, és a megyei önkormányzat 2015. decemberében elfogadott határozatának érvénytelenítése érdekében is per indult, mivel ugyanazt a megyezászlót fogadták el, mint korábban.

„Egyértelmű, hogy amíg a törvényszéknek kell döntenie egy zászló törvényességéről, ennek bármilyen nemű használata törvénytelen, különösen, ha egy ilyen hivatalos dokumentum tárgyát képezi” – utal a kereset az építkezési engedélyre. Végül kitér a már említett, helyi zászlókra vonatkozó törvényre is, kiemelve, hogy az előírások be nem tartása 5000-től 10 000 lejig terjedő bírságot von maga után. A per tárgyalására még nem tűzött ki időpontot a Hargita Megyei Törvényszék.