Légszennyezés: veszélyben Csíkszereda lakossága

A városszéli és a csicsói tőzegtüzekben begyulladó növények tökéletlen égésével szorosan összefüggő ammóniaszennyezettség legnagyobb értékét – 117,2 mikrogramm/köbméter levegő – múlt csütörtökön mérték a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség csíkszeredai, Márton Áron utcában található mérőpontján. Azóta – az időjárásnak is köszönhetően – folyamatosan csökkent az érték, bár a koncentráció pénteken és szombaton is magas volt.

Hétfő reggelre már jelentősen csökkent a légszennyezés, ez Bernád Zelma, a  Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója szerint annak köszönhető, hogy jelzésükre közbelépett a katasztrófa- és polgárvédelem, valamint a megyei önkormányzat, és nagy vízhozamú pumpákkal jelentősen csillapítani tudták a füstölgés mértékét.

A tőzegtűzzel ugyancsak kapcsolatba hozható benzoltartalom is sokkal nagyobb volt a korábbi hónapok átlagaihoz viszonyítva, augusztus 19-én például kirívóan magas, 3,53 mikrogramm/köbméter levegő értéket regisztráltak a környezetvédelmi ügynökség zsögödfürdői, szennyező anyagok háttérkoncentrációját mérő állomásán (az elfogadható szint 0,5 és 2 között mozog). A hargitafürdői erdőtűz viszont „keresztbe tett” a lecsökkent tőzegfüstnek köszönhető visszaesésnek, a hétvégére ugyanis újra 3,31 és 3,03-as számokat jegyeztek a mérőállomáson.

Az említett szennyezések mellett a levegő szén-monoxidtartalma is számottevően megnőtt, a 0,1 milligramm/köbméter levegő átlag a kétszeresére duzzadt.

„Pont a városban koncentrálódott az összes füst a hétvégén, ezért ugorhattak meg az értékek, de reméljük, hogy az erdőtűz eloltása után, visszatérve és tovább locsolva a tőzeget még jobban vissza tudjuk szorítani a szennyeződést” – mondta el Ráduly Róbert Kálmán polgármester, utalva arra, hogy a hétvégére a közeli erdőtűz miatt a polgárvédelmeseknek fel kellett hagyniuk az Olt partján továbbra is égő tőzeg oltásával. „Mivel a tőzeg magánterületeken ég, továbbra is elvárjuk a tulajdonosoktól, hogy működjenek közre, és segítsenek a munkánkban, igaz, egy kiadós esőre is nagy szükség lenne, hogy megmeneküljön a város” – fűzte hozzá az elöljáró.

Főként hosszú távon káros az egészségre a tőzegfüst

Veszélyezteti az egészséget a tőzegfüst, amelybe hétvégétől a hargitafürdői erdőtűz füstje is keveredik – mondta el megkeresésünkre Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Kérdésünkre válaszolva kifejtette, rövidtávon szem- és nyálkahártya-irritációt, akkut légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak a tőzegfüstben található anyagok, amelyek hozzájárulhatnak a felülfertőződésekhez is. Ha valaki hosszabb távon ki van téve ezeknek, akkor annál krónikus légzőszervi panaszok léphetnek fel, és a füstben lévő rákkeltő anyagok miatt fennáll a rákos megbetegedések kialakulásának a veszélye is – sorolta a közegészségügyi igazgatóság vezetője.

Kifejtette, a tőzegfüst kapcsán kétféle hatásról beszélhetünk, elsősorban azon anyagok hatásáról, amelyek mértékét mérik a csíkszeredai levegőben, másodsorban pedig olyan anyagok is találhatók a füstben, amit nem mérnek a környezetvédelmi hatóság műszerei. A mért anyagok közül az ammónia, benzol és szén-monoxid hatását részletezte Tar Gyöngyi. A szén-monoxid a vér oxigénszállító képességét károsítja, ezáltal kevesebb oxigén jut a szervekhez. A benzol egy olyan szerves égéstermék, amely főként akkor káros, ha hosszútávon van kitéve neki valaki, ebben az esetben illetve nagy koncentrációban rákkeltő hatása van. Az ammónia irritációt, gyulladást okozhat, és nem kizárt, hogy mint gyulladást okozó tényezőnek, ennek is szerepe lehet daganatos megbetegedések kialakulásában.

A nem mért, de a füstben köztudottan megtalálható további égéstermékek közül Tar Gyöngyi a kátrányt emelte ki, amelynek rákkeltő hatása ismert. A közegészségügyi hatóság vezetője kiemelte, elsősorban azok vannak veszélyben, akik a tőzegtűz közvetlen környezetében dolgoznak. „A lakosságra nézve az lenne a leghatékonyabb intézkedés, ha minél hamarabb megszűnne a füst forrása, eloltanák a tőzegtüzet” – válaszolta dr. Tar Gyöngyi azon kérdésünkre, hogy a lakosság hogyan védekezhet. Kifejtette, ha nem szellőztetünk, a füst akkor is bejut például ajtónyitáskor, így nincs igazán hatékony védekezési lehetőség a tőzeg eloltásán kívül. Amit még tehetünk, hogy akinek nincs ott keresnivalója, az ne menjen a tűz közelébe, a gyerekeket se engedjék oda bámészkodni – mondta a közegészségügy vezetője. Még azt tanácsolta, akinek légzőszervi megbetegedése van és a tünetek súlyosbodását észlelte, az forduljon orvoshoz. „A legjobb védekezés a prevenció, ne gyújtsák meg a tőzeget” – szögezte le Tar Gyöngyi.