
Fotó: Kristó Róbert
Egyre kevesebb az utcai telefonfülke Hargita megyében. A fülkék jó része elhasználódott, és inkább a fölösleges utcai bútorzat szerepét töltik be, köztelefont már nagyon kevesen használnak.
2012. június 07., 16:032012. június 07., 16:03
2012. június 07., 19:202012. június 07., 19:20
Jó néhány évvel ezelőtt még fontos szerepük volt, ma már többnyire elhanyagolt, rozsdás, kitört üvegajtajú, hirdetményekkel teleragasztott utcai telefonfülkéket láthatunk az utcákon. Több fülkét rongálás tett használhatatlanná, másokban szemét gyűl, vagy éppen eső ellen nyújtanak menedéket. Egyre kevesebb van, mert szép lassan eltűnnek városon és falun egyaránt.
Mint Dan Eremia, a telefonfülkéket üzemeltető Romtelecom Hargita és Maros megyei helyi igazgatója elmondta, az utóbbi években folyamatosan csökken az igény az utcai telefonfülkék iránt. „Nem meglepő, ez, átalakultak a szokások, szinte mindenki mobiltelefont használ. Ezzel pedig elveszítik szerepüket az utcai fülkék” – magyarázta az igazgató. Mint megtudtuk, májusban Hargita megyében 60 utcai telefonfülkét szállítottak el korábbi helyükről, mert fenntartásuk már nem volt indokolt, nem használták a készüléket. Ezt a műveletet egy, hat hónapon át tartó megfigyelés előzi meg, ezalatt követik a nyilvános telefon adatforgalmát, és amennyiben ez csekély, a telefonfülkét eltávolítják.
A kabinok által elfoglalt területekért a telefontársaság évi bért is fizet a helyi önkormányzatoknak, elsősorban Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen, vidéken ilyenre nem volt példa. Az igazgató nem zárta ki azt sem, hogy teljesen eltűnjenek az utcai köztelefonok, ez kizárólag a készülékek használatától függ. A megrongálódott fülkék és készülékek javítását általában úgy lehet megoldani, hogy a leszerelt köztelefonok és fülkék jó állapotban levő alkatrészeit szerelik be ezekbe. Csütörtökön Csíkszereda központjában hét köztelefont számoltunk meg, ezek közül kettő nem üzemelt, viszont egyiknél sem láttuk, hogy valaki telefonált volna.
Alapos külső és belső átalakuláson esik át a Csíki Játékszínnek és a Hargita Székely Néptáncszínháznak otthont adó épület. A szerdai építőtelep-bejáráson kiderült: restaurált művészeti értékek is várják majd a közönséget a nyári átadás után.
Jogerőssé vált az a bírósági végzés, amely hatályon kívül helyezte a tusnádfürdői önkormányzat azon határozatát, amellyel a város kisajátította a Csukás-tó területét. A városvezetés eleget tesz ennek, de a kisajátítás újraindítására készül.
Nem lehet kizárni, hogy megváltozhat a csíkszeredai Octavian Goga sétány, de akár a főgimnázium neve is, mert törvény tiltja, hogy a fasiszta propagandával kapcsolatba hozható személyekről köztereket, intézményeket nevezzenek el.
A kolbászkészítésre is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás – kinek sósabban, kinek paprikásabban ízlik jobban a termék.
A tavalyi megszorítások után idén is csak mértékkel biztosítják a finanszírozást a csíkszentkirályi tanuszoda folyamatban levő építésére, így várhatóan lassú lesz az előrehaladás. Ha minden jól megy, legalább félig elkészülhet a beruházás.
Az átlagosnál is jobban megviselte a Csíkszereda peremterületein levő makadámutakat a szigorúbb téli időjárás. Az ideiglenes sürgősségi beavatkozáshoz keresik a megoldást, de nagyobb javítás csak a több hónap múlva lehetséges.
A medvék által oly gyakran látogatott Tusnádfürdőn állították fel a turistalátványosságnak szánt, négy méter magas medveszobrot. Az impozáns fémalkotást szerdán avatták fel.
Jelenleg nem lehet módosítani az adók mértékén – tudomásul vette a csíkszeredai képviselő-testület keddi azonnali ülésén a pénzügyminisztérium hivatalos levelét.
Baleset történt Szentegyháza és Csíkszereda között kedden délelőtt, egy ember megsérült.
A Bolojan-kormányhoz fordul petícióban a csíkszeredai városvezetés, hogy még az országos költségvetés elfogadása előtt hozzon jogszabályt az adócsökkentésre. Az ügyben elindították az aláírásgyűjtést.
szóljon hozzá!