
Úgy tűnik, az Erzsébet, a Katalin már kiment divatból, viszont virágkorukat élik a különleges hangzású, régi magyar nevek Csíkszeredában – legalábbis ez derül ki, ha az utóbbi esztendő névválasztási szokásait figyeljük.
2015. január 27., 18:552015. január 27., 18:55
2015. február 02., 14:462015. február 02., 14:46
„A gyerekek nagyon kegyetlenek tudnak lenni, gyerekkoromban rengeteget csúfolódtak a nevem miatt. Még az egyetemen is megtörtént, hogy egy szóbeli vizsgán a tanár megkérdezte: ha én vagyok Hargita, otthon van egy nővérem, aki úgy hívnak, hogy Kovászna? Anyukám elmesélte, egy régi kalendáriumban olvasott egy legendát arról, hogyan kapta a Hargita-hegység a nevét. Eszerint Hargita egy tündér volt, ez neki nagyon tetszett, és eldöntötte, ha lánya lesz, Hargitának fogják hívni” – mesélte a Csíkszeredában élő Szász Hargita, aki úgy tudja, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön is van e névnek egy-egy viselője.
„Anyukám mesélte azt is, hogy amikor a szülészeten diktálta be a nevem, a nővér el volt szörnyedve, hogy szegény gyermeknek miért nem adott egy szép nevet, mint például a Berta. Arról nem volt szó, hogy a családban valaki ellenezte volna, de biztos sokan megkérdezték, hogy miért ezt a nevet választotta” – jegyezte meg. Elmesélte, amikor korábban kíváncsiságból a világhálón keresett rá a nevére, meglepte, hogy Szerbiában nagyon népszerű ez a keresztnév. „A Székelyföldi legendáriumba belekerült Hargita legendája, így ez a név most már él tovább.” Mint mondta, szereti a nevét, előnye, hogy „akinek egyszer bemutatkozom, az megjegyzi, emlékszik rám”.
A Bodor házaspár hosszas keresgélés után döntött először a Kende, később a Kont nevek mellett. Egyet tudtak: mindenképpen magyar eredetű keresztnevet akartak gyermekeiknek. „Kende volt az első választás, és úgy döntöttünk, ha a második gyerekünk is fiú lesz, Kont nevet adunk neki. Kond a Kende alakváltozata, a Kont pedig szintén régi magyar név északi közvetítéssel, a Knutból lett magyarosítva” – meséli Bodor Zsolt. „Anyukám kesergett kicsit, hogy nincs benne a Kont a katolikus naptárban, a kórházban meg kételkedtek, hogy létezik-e egyáltalán ilyen név. De összességében mindenkinek tetszik. Jó választás volt” – teszi hozzá az édesapa.
A különleges hangzású régi magyar nevek sorába tartozik a Mikolt női keresztnév is, bár első hallásra sokan fiút sejtenek e név viselője mögött. „Nem egy mindennapos név, nagyon sokan rácsodálkoznak. Az első kérdés nem az, hogy magyar név-e, ez a negyedik, hanem egymás után háromszor kérdezik meg, hogy mondtam?” – meséli Székely Mikolt, aki elég gyakran kell nevét betűzze, hogy megértsék. Szülei mindenképpen magyar eredetű nevet kerestek, hogy ne lehessen románra fordítani. „Testvériskolához mentünk Győrbe, a névsor alapján ott fiúnak gondoltak, és olyan családhoz is osztottak be, ahol fiúk voltak. Aztán mikor kiderült, hogy nem fiú vagyok, hamar kerestek más szállásadót” – emlékezik nevetve a nevéből adódó félreértésre.
A névválasztás nagyon tudatos és fontos volt a Sárkány család számára, akik szintén régi magyar nevekben gondolkodtak – derült ki beszélgetésünk során. „Babona vagy nem, de én hiszek abban, hogy a név viselője hordozza a név tulajdonságait. Mikor úgy éreztük, hogy házasságunk megérett egy magocskára, akkor lett a fiam Magor. Mivel ő nagyon érzékeny lélekvilággal rendelkezik, mikor a testvérkét tervezgettük, egy csalafinta kis hercegnőről álmodoztunk. Móra Ferencnek a Csilicsali Csalavári Csalavér című könyvéből, Csalarózsi kisasszonyból kiindulva jutottunk el a Csaláig. Ez a főúri osztálynál nagyon elterjedt régi-régi magyar női név volt, az 1210-es években megjelent férfinévként is” – osztotta meg Sárkány Laura. Mivel sokak számára nem volt egyértelmű, hogy a Csala lánynév, mellé választották a Dorkát is. Mint mesélte, már a szülészeten is bizonyítaniuk kellett, hogy ugyan használták férfinévként is, de igazából egy ősrégi magyar női keresztnév. „Nyilatkozatot tettünk, hogy felelősséget vállalunk a gyerekünk névadásáért, ezt elfogadták és beírták. Akkor egy picit elgondolkoztam, hogy ha már ez nem volt zökkenőmentes, vajon jól döntöttünk-e, hiszen nem akartuk, hogy a későbbiekben bármilyen problémája legyen.”
„Mifelénk nem a szappanoperák hősei hódítanak, itt egyre népszerűbbek a régi magyar nevek\" – mondta Farkas Erika, a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal anyakönyvi osztályának munkatársa, aki nem emlékezik olyan esetre, hogy nem tudtak elfogadni egy-egy nevet. „Egy nevet a jóérzés határain belül választunk, az nem lehet sértő. Egyébként a szülők már a kórházban kell tisztázzák a helyzetet, ha az általuk választott név annyira különlegesnek hangzik, hogy azt is megkérdőjelezik, létezik-e egyáltalán. Ilyenkor a szülő írásban vállal felelősséget a névadásért.”
Megérett a borzsovai fürdő a felújításra, ezért a Csík Metropoliszövezet Egyesület, a csíkborzsovai közbirtokosság és a szépvízi önkormányzat összefogásával kedden kalákában fogtak hozzá a részbeni rendbetételéhez.
Két, egymással teljesen ellentétes ítélet született a tusnádfürdői Csukás-tó területének kisajátítása ügyében, az egyik a volt tulajdonosnak, a másik az önkormányzatnak adott igazat. Ezért egyelőre a tó jogi helyzete nem változik.
Tönkrement, megrongált utcabútorzatok és gyalogos-útburkolatok rontják Csíkszereda központjának látványát. A városháza feladatai közé tartozik a köztéri elemek folyamatos karbantartása, helyenként azonban még a gyakori javítgatás sem segít.
Az erdő az élet egyik legfontosabb egyensúlyteremtő erejeként tisztítja a levegőt, otthont ad számtalan élőlénynek, védi a talajt, és csendben gondoskodik arról, hogy a természet körforgása fennmaradjon.
Csak az útburkolati jelzések festése maradt még hátra a csíkmadarasi elkerülőúton, amelyet rövidesen megnyitnak a forgalom előtt. A vasútvonal által kettészelt község lakói számára jelentős könnyítést jelent ez a közlekedésben.
Szerda délután riasztották a mentőket Kászonfeltízre, ahol egy kirándulócsoport 13-15 éves diákjai rosszul lettek egy helyi panzióban.
A hagyományos csíkszentdomokosi lakodalom köré épül az idei Folkmaraton témája, amely június 19–20-án várja az érdeklődőket. A 24 órás népzenei és néptáncos eseményt kiállítások, kézműves programok és közösségi élmények színesítik.
Ballagnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának végzős diákjai.
Harangszó, alkalomhoz illő beszédek és kulturális műsor várja az érdeklődőket június 4-én a csíksomlyói Fodor Ház udvarán, ahol a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából emlékeznek a trianoni békeszerződés aláírására.
Kérdésessé vált, hogy ősszel is folytatódhat-e a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ működése. A Márton Áron Főgimnázium saját bentlakás kialakításán dolgozik a csíksomlyói Szent István Otthon épületében.
szóljon hozzá!