
Fotó: Kristó Róbert
Krisztusban megtalálni az egységet – ez talán az egyik legfontosabb üzenete a január 15–22. között Csíkszeredában zajló ökumenikus imahétnek. A magyar történelmi egyházak gyülekezetei egymás templomába, hajlékába látogatva cselekszik azt, ami Jézus vágya volt: „legyetek egyek, miképpen én és atyám egyek vagyunk”. A következőkben a különböző felekezetek képviselői beszélnek az imanyolcadról.
2012. január 17., 17:442012. január 17., 17:44
2012. január 17., 18:252012. január 17., 18:25
A különféle felekezetű keresztények közös imájának ereje és szimbolikus üzenete van
Vasárnaptól egy héten át a keresztény világ nagyon sok gyülekezete kapcsolódik az Egyházak Világtanácsa ajánlásával sorra kerülő imahét istentiszteleti, imádságos alkalmaihoz. 2012-ben az ökumenikus imahét istentiszteleti rendje Lengyelországból érkezett. A liturgiát egy ökumenikus csoport állította össze az örömöket és megpróbáltatásokat megélő lengyel keresztények tapasztalatai alapján, témája: Mindnyájan el fogunk változni a mi Urunk Jézus Krisztus győzelme által (1Kor. 15,51–58).
Krisztus vágya szerint cselekszünk
Az ökumenikus imaalkalmakon való részvétel Krisztus szíve vágya volt. Ő így fogalmazta meg: legyetek egyek, miképpen Én és Atyám egyek vagyunk” – fogalmazott Pénzes József. A Szent Ágoston-plébánia esperese kiemelte, mindenkinek kötelessége, hogy teljesítse ezt a vágyat, ami tulajdonképpen mindnyájunké, de Krisztus mondta ki először.
„Így láthatja az ember, mekkora erő van az egységben, és a megbontott kévének mi a hátránya” – mondta az esperes, hozzátéve, a hívek viszonyulása is azt mutatja, mindenki érzi szükségességét, hogy odategye azt a kicsi morzsát, melyen keresztül embertársa is érzi, számíthat, bízhat benne.
A lelki megújulás a legfontosabb
Az imahét által tulajdonképpen gyülekezeti szintre vetítjük ki a családi ökumeniát” – magyarázta Solymosi Alpár unitárius lelkész. Mint említette, sokan vallási szempontból ugyan vegyes házasságban, ám teljes összhangban élik mindennapjaikat. Éppen ezért fontos, hogy a gyülekezetek szintjén, különféle templomokban is megjelenítsék ezt.
A lelkipásztor szerint az idei imanyolcad egyik üzenete a megújulás. „Nem a vallásfelekezetek közötti versengés jelenti ezt a megújulást, hanem lelkiekben kell bekövetkeznie ennek. Isten nem versengést kér számon tőlünk, hanem azt, hogy képesek vagyunk-e megújulni a hozzá fűződő kapcsolatunkat illetően” – jelentette ki Solymosi. Hozzáfűzte, ha Jézus életét szemléljük, rájöhetünk, számára nem a vallásos villongás volt az elsődleges cél, hanem az egyház és a vallás megújulását hirdette meg. Egy megújult közösségi formát kínált a korában, amit úgy nevezett, hogy Isten országa.
Mindenki élje az evangéliumot
„A katolikus egyház és az egyházak világtanácsának is szándéka, hogy szerte a világban, ahol keresztény közösségek élnek vegyesen, ebben az időszakban imádkozzanak a keresztény egységért” – osztotta meg gondolatait Darvas Kozma József. A Szent Kereszt plébánia esperese hangsúlyozta: a végső célra tekintsünk, ez pedig az örök élet. Ezt a célt tartva szem előtt, aki hittel elfogadja mindazt, amit Jézus tanított, és próbálja megélni, az eljut az üdvösségre. De ugyanakkor kötelessége keresni az igazságot, a teljességet mindenben.
Kifejtette, a végső megdicsőülést minden ember örök hivatásának kell tekinteni, és ez kell arra sarkalljon bennünket, hogy Krisztusban szorosabbra fűzzük a kapcsolatot egymással. „Mindenki élje az evangéliumot, és akkor közeledünk egymáshoz. Minden templomba, imaházba – felekezettől függetlenül – eljönnek azok, akik megérezték ennek a fontosságát, hiszen minden alkalomkor az örök igazságot találják meg, más-más megvilágításban kifejtve. Az imahét egy olyan lelkületet próbál átadni, hogy, amint Márton Áron püspök is mondta, ne csak a templomban, hanem a mindennapokban, az utcán is megismerjük és megbecsüljük egymást” – jegyezte meg az esperes.
Nem oszthat meg a felekezeti hovatartozás
„Nemzetben gondolkodó vagyok, és úgy érzem, hogy a felekezeti hovatartozás nem volna szabad bennünket megosszon. Éppen ezért fontosnak érzem, hogy azokat a határokat, elválasztó falakat lebontsuk, megszüntessük, amelyek közénk állnának” – ezt már Szatmári Szilárdtól, a református egyházközség lelkipásztorától hallhattuk. Kiemelte, a nemzeti egység sokkal nagyobb, mint a vallási. Ezért is tartja fontosnak, hogy kinyilvánítsuk ezt az ökumenikus istentiszteleteken.
„Ahhoz, hogy a nemzetben és Krisztusban való egységet megvalósítsuk, nekünk kell változnunk, és nem másokon változtatnunk. Egy olyan belső utat kell megjárnunk, amely révén megváltozik a gondolkodásmódunk, a más keresztény felekezetekhez való hozzáállásunk, és nem mi próbáljuk megváltani a világot, hanem engedjük, hogy Isten megváltson bennünket” – véli a lelkész. Elmondta, szeretné, ha ezek az ünnepi alkalmak nem csak külsőségek maradnának, hanem a hívek egy olyan üzenetet vinnének magukkal, mely által az ökumenikus együttélés a mindennapok szintjén, az utcán való találkozásokban, a családban is megvalósulna. „Azt szeretném, hogy ne csak az évnek egyszeri alkalmából legyen ez az imahét, hanem gyakorolni tudjuk az itt tapasztaltakat a mindennapokban is” – nyomatékosított Szatmári.
Közelebb kerülni egymáshoz
„Az imahét révén, a különböző felekezetek megismerésével, közelebb kerülnek az emberek is egymáshoz. Mindenképpen jó alkalom ez arra, hogy a gyülekezetek megismerjék egymás hitét, vallását” – nyilatkozta Tóth Károly evangélikus lelkipásztor.
Megjegyezte, tulajdonképpen ez is az imahétnek a célja, hogy a Krisztusban élők valamilyen formában egységbe kerüljenek, tudjanak együtt énekelni, együtt imádkozni, félretéve mindenféle különbözőséget. „A más felekezetű lelkész igehirdetését hallgatva, az emberek megtanulják elfogadni egymást. Úgy vélem, az egymáshoz való közeledés lenne az egyik legfontosabb üzenete ennek az imahétnek” – fogalmazott az evangélikus lelkész.
Ereje van a közös imának
„Keresztények, lelkészek, papok vagyunk, és felelősségteljesen kell dolgozzunk azon, hogy a keresztény egységet építsük. Rendkívül örülök ennek a kezdeményezésnek, mert a különféle felekezetű keresztények közös imájának ereje és szimbolikus üzenete van” – mondta el lapunknak Sebestyén Ottó.
A csíkzsögödi plébános ugyanakkor kiemelte: ezek az együttlétek kiváló lehetőségek arra, hogy a lelkészek elmélyítsék baráti kapcsolataikat. Ugyanakkor alkalom adódik arra is, hogy más közös dolgokban képviselni tudják a kereszténységet. „Jézus Krisztus lelkületét közösen próbáljuk megjeleníteni egy szétforgácsolódott és értékét vesztett világban” – foglalta össze az imahét célját a plébános.
Romániában a tartós, kemény fagyok idején csak korlátozottan növelhető a belföldi földgáz-kitermelés és a tartalékok kitárolási üteme, ezért az import – elsősorban Magyarország felől – elengedhetetlenné válik – figyelmeztetett a szakértő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton egy figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.
Robbanás történt szombaton reggel egy gyulafehérvári tömbházban, amelynek következtében egy férfi súlyos égési sérüléseket, egy fiatal nő pedig lábsérülést szenvedett, és huszonkét lakót kellett ideiglenesen kiköltöztetni az épületből.
A Salvamont ötvenkét emberen segített az elmúlt huszonnégy órában, egyvalaki életét azonban nem tudták megmenteni.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt.
Mínusz 21 fok alá esett a hőmérséklet szombatra virradóan Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban is. Ez volt a leghidegebb az országban.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.
szóljon hozzá!