
Még korántsem végleges a formája, ám napvilágot látott a csíksomlyói kegyhely tervezett címere. A ferencesek szerint a jelvény kidolgozásának gondolata már több éve megfogalmazódott, elkészítését a magyarországi Pécsi L. Dániel jelképtervezőre bízták.
2012. február 29., 14:292012. február 29., 14:29
2012. február 29., 17:332012. február 29., 17:33
„Jó pár éve immár, hogy megfogalmazódott annak gondolata, hogy más fontos kegyhelyekhez hasonlóan, a csíksomlyóinak is legyen címere. Ez a hatodik változat, amely napvilágot lát, azonban lesznek rajta még módosítások” – tájékoztatott P. Urbán Erik OFM. A csíksomlyói templomigazgató elmondta, az már letisztázódott, melyek lesznek a címerhez felhasznált szimbólumok. Így a pajzs formájú alapon fellelhető a két kulcs és a tiara, mint a katolikus egyházhoz való tartozás kifejezője, ez a jelkép ugyanakkor a kegytemplom XII. Pius pápa általi kisbazilika rangra emelésére is utal. „Ezt fontosnak tartottuk, hogy belekerüljön” – jegyezte meg Erik testvér.
A címeren ugyancsak megjelenik a ferences jelvény, melynek használata a templomigazgató szerint azért lényeges, mert több évszázadra visszamenőleg ferencesek látják el a kegyhelyet. Látható továbbá a dupla kereszttel ellátott hármashalom, mint a magyarság jelképe, illetve a Székelyföldet ábrázoló Nap és félhold. „Természetesen mind a négy pajzsrészletet átfogja a csíksomlyói Szűzanya képe. Nos, ezek a jelképek kerültek a címerre hosszas gondolkodás után” - említette a templomigazgató. Hozzátette, a címeren olvasható a ferencesek jelmondata is, azaz a Pax et Bonum (Béke és Jóság! - szerk.megj.), amit két évszám zár közre. 1442 a ferencesek végleges letelepedésének éve, amikortól biztosra vehető, hogy a rend tagjai szolgáltak a kegyhelyen. A másik évszám a címer létrehozásának évét jelképezi, ám Erik testvér szerint nem biztos, hogy ez utóbbi így is marad.
Villamosmérnökből címertervező
A csíksomlyói kegyhely címerét a magyarországi Pécsi L. Dániel jelképtervező készíti. Életpályájához hozzátartozik, hogy művészettörténész szeretet volna lenni, szülei tanácsára inkább a villamosipari technikumot, majd a budapesti Kandó Kálmán Műszaki Főiskolát végezte el. Villamosmérnökként 1978-ban, a Szent Korona hazahozatalakor, a Nemzeti Múzeumban rendezett kiállításon kapott felkérést a koronázási ékszerek és a palást szakszerű megvilágítására és állagmegóvására. A Külkereskedelmi Főiskolán elvégezte a marketing-kommunikációs szakot, a 90-es évek óta pedig címereket, jelképeket készít települések, intézmények, egyházi szervezetek számára, munkáiban a nemzet múltja iránti tisztelet vezérli. Bár sem iparművészeti, sem képzőművészeti végzettsége nincsen, 2007-ben felvették a magyar iparművészek grafikai tagozatába. Erdélyhez több munkája köti, ő készítette el például a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem címerét.
A patakmederben találták meg egy férfi holttestét a Csíkszentgyörgy községhez tartozó Menaságújfaluban szerdán este, a halálának körülményeit még vizsgálják.
Alapos külső és belső átalakuláson esik át a Csíki Játékszínnek és a Hargita Székely Néptáncszínháznak otthont adó épület. A szerdai építőtelep-bejáráson kiderült: restaurált művészeti értékek is várják majd a közönséget a nyári átadás után.
Jogerőssé vált az a bírósági végzés, amely hatályon kívül helyezte a tusnádfürdői önkormányzat azon határozatát, amellyel a város kisajátította a Csukás-tó területét. A városvezetés eleget tesz ennek, de a kisajátítás újraindítására készül.
Nem lehet kizárni, hogy megváltozhat a csíkszeredai Octavian Goga sétány, de akár a főgimnázium neve is, mert törvény tiltja, hogy a fasiszta propagandával kapcsolatba hozható személyekről köztereket, intézményeket nevezzenek el.
A kolbászkészítésre is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás – kinek sósabban, kinek paprikásabban ízlik jobban a termék.
A tavalyi megszorítások után idén is csak mértékkel biztosítják a finanszírozást a csíkszentkirályi tanuszoda folyamatban levő építésére, így várhatóan lassú lesz az előrehaladás. Ha minden jól megy, legalább félig elkészülhet a beruházás.
Az átlagosnál is jobban megviselte a Csíkszereda peremterületein levő makadámutakat a szigorúbb téli időjárás. Az ideiglenes sürgősségi beavatkozáshoz keresik a megoldást, de nagyobb javítás csak a több hónap múlva lehetséges.
A medvék által oly gyakran látogatott Tusnádfürdőn állították fel a turistalátványosságnak szánt, négy méter magas medveszobrot. Az impozáns fémalkotást szerdán avatták fel.
Jelenleg nem lehet módosítani az adók mértékén – tudomásul vette a csíkszeredai képviselő-testület keddi azonnali ülésén a pénzügyminisztérium hivatalos levelét.
Baleset történt Szentegyháza és Csíkszereda között kedden délelőtt, egy ember megsérült.
szóljon hozzá!