Fotó: Kristó Róbert
Összeköt bennünket az alap, ami nem más, mint Jézus Krisztus – hangzott el az ökumenikus imahét hétfő este megtartott nyitó istentiszteletén. Csíkszeredában immár második alkalom, hogy az imanyolcadba a megyeszékhely katolikus és protestáns közösségei egyaránt bekapcsolódnak. Ez az időszak elsősorban imára szólít fel bennünket, Jézus követésére, aki azt kéri az Atyától tanítványai számára, hogy legyenek egyek, hogy a világ hinni tudjon. Az ökumenikus útkeresés célja elsősorban a Krisztus-hívők egysége, és ez folytonos imán keresztül valósul meg, mert az egység mindenekelőtt Isten ajándéka.
2011. január 18., 14:592011. január 18., 14:59
2011. január 18., 19:212011. január 18., 19:21
Az őskeresztények összetartozók voltak. Mit is tehettek volna egy olyan pogány, bálványimádó világban és egy olyan Istent hirdetve meg, aki láthatatlan? Illetve egy olyan második isteni személyt, aki emberré lett, és hagyta magát az emberek által megöletni… Hogyan lehet az ilyen Istenben hinni, bízni, mikor az erőtlennek is látszik? – fogalmazott a nyitó istentiszteleten Boros Károly. A felcsíki római katolikus főesperes, folytatva az őskeresztényekkel kapcsolatos eszmefuttatását, kifejtette, Isten lelke működött bennük, ez vitte sikerre a krisztusi tanítást annak idején.
„Az apostolokra való hallgatás, a közös imádság, egy szív, egy lélek, egy testi és szellemi táplálék volt az, ami egybe tartotta őket, és a belőlük kisugárzó szeretet. Nem csak Istenre figyeltek, nem csak az ő igéjét igyekeztek átadni, hanem minden nap próbáltak élni közösségileg és egyénileg. És ez az, ami vonzóvá tette a pogányok előtt a keresztény hitvallást, a magatartásuk, a szeretet” – hangsúlyozta az egyházi méltóság. Majd hozzátette, az akkori keresztények magukévá tették a krisztusi szellemiséget, és ez volna a mi feladatunk is.
A főesperes szerint a hallott igét az teszi hitelessé, igazzá, ha a keresztény ember megéli azt a mindennapi életében is. És ezért áldozatot kell hozni, ami nem könnyű a mai elpogányosodott és elközömbösödött világban. „Hitvalló kereszténynek lenni, aki tartózkodik a hazugságtól, az igazságtalanságtól, a gyűlölettől, a kapzsiságtól, a szeretetlenségtől, az önzéstől, aki békességre törekszik elsősorban a család körében, nem könnyű feladat” – jegyezte meg a főesperes, felhívva a figyelmet: keresztényként felelősséggel tartozunk a mai elpogányosodott világgal szemben, mi kell példával elöl járjunk.
Az istentisztelet zárásaként Szatmári Szilárd református lelkipásztor szólt az egybegyűltekhez. Elmondta, az idei imahét programját a jeruzsálemi keresztények állították össze. „Imádságunkban hordozzuk őket, és azokat a keresztényeket, akiknek még a mai napig is meg kell küzdeniük hitükért” – jelentette ki a parókus lelkész, aki a továbbiakban így fogalmazott: összeköt bennünket az alap, ami nem más, mint Jézus Krisztus. Ezt a lelkületet szeretnénk megélni.
Miről szól az idei imanyolcad?
A 2011-es Egyetemes Imahét imádságait a jeruzsálemi keresztények állították össze, akik az Apostolok cselekedetéből választották a biblikus mottót: „Állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában, a közösségben, a kenyértörésében és az imádságban.” (ApCsel. 2,42). Ez a híradás az első jeruzsálemi egyház eredetéhez vezet vissza. Ihletet ad, megújulásra hív és a hit lényegéhez való visszatérést jelenti. Emlékeztet arra az időre, amikor az egyház még egy volt.
Így tehát ebben az évben a világ minden egyházában Jeruzsálemből, az anyaegyházból érkezik az egységre szóló felhívás. A Jeruzsálemben élő egyházak – tudatában saját megosztottságuknak, és annak, hogy többet kellene tenniük Krisztus testének egységéért – arra hívnak minden keresztényt, hogy újra fedezzék fel azokat az értékeket, amelyek közösséggé formálták az első keresztényeket Jeruzsálemben, ahol kitartóan részt vettek az apostolok tanításában, a testvéri közösségben, a kenyér megtörésében és az imádságban. Jeruzsálem keresztényei arra hívják testvéreiket, hogy ezt az imahetet olyan alkalommá formálják, amely során a korai egyház tapasztalatán újul meg az igazi ökumenizmus melletti elkötelezettségünk.
Hitbeli utazáson vehetünk részt
Az imahét hivatalosan január 16–23. között tart, tehát nyolc napon át. Mindenik napnak külön témája van, ebből adunk egy kis ízelítőt. A nyolc nap témáin keresztül egy igazi hitbeli utazáson vehetünk részt.
Az első nap a jeruzsálemi anyaegyház hátterét mutatja be. Emlékeztet az ősegyház bátorságára, az igazságról való merész tanúságtételére.
A második nap emlékeztet arra, hogy a pünkösdkor létrejött közösség sokféle emberből állt, csakúgy, ahogy a mai Jeruzsálemben is mindenféle keresztény hagyomány képviselteti magát. Ma az a feladatunk, hogy egy nagyobb látható egységet hozzunk létre a különbségeink és hagyományaink tiszteletben tartásával.
A harmadik nap az egység első lényeges elemére, az apostolok tanításában megszólaló Isten igéjére tekint.
A negyedik nap az egység második kifejeződését, a javakban való közös osztozást hangsúlyozza. Ahogy az első keresztényeknek mindenük közös volt, a jeruzsálemi keresztények arra hívnak minden keresztény testvért, hogy örömmel és nagylelkűen osszák meg javaikat és terheiket egymással, hogy senki ne szenvedjen hiányt semmiben.
Az ötödik nap az egység harmadik eleméről beszél, a kenyér megtöréséről, ami reménységben egyesít minket. A jeruzsálemi egyház arra ösztönzi a keresztényeket, hogy ma is legyenek egyek a kenyér megtörésében, mert a megosztott egyház nem tud hitelesen szólni az igazságosság és béke kérdéséről.
A hatodik nap az egység negyedik ismérvét mutatja be, amely szerint Jeruzsálem egyházával együtt az imádsággal töltött időből nyerhetünk erőt.
A hetedik nap az egység lényegére mutat, amint a jeruzsálemi egyház örömmel hirdeti a feltámadást, miközben még a kereszt fájdalmát hordozza.
A nyolcadik nap zárja a hitbeli utazást, amikor a jeruzsálemi keresztények a békéltetés tágabb szolgálatára hívnak. Még ha a keresztények maguk között el is érik az egységet, munkájuk nem ér véget, mert mindenkivel ki kell békülniük. Jeruzsálem összefüggésében ez Izraelt és Palesztinát jelenti. Más közösségekben a keresztényeknek az a dolguk, hogy saját környezetükben keressék az igazságosságot és a megbékélést.
Az imahét alapigéje
„Ezek pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban. Félelem támadt minden lélekben, és az apostolok által sok csoda és jel történt. Mindazok pedig, akik hittek, együtt voltak, és mindenük közös volt. Vagyonukat és javaikat eladták, szétosztották mindenkinek: ahogyan éppen szükség volt rá. Napról napra állhatatosan, egy szívvel, egy lélekkel voltak a templomban, és amikor házanként megtörték a kenyeret, örömmel és tiszta szívvel részesültek az ételben; dicsérték az Istent, és kedvelte őket az egész nép. Az Úr pedig napról napra növelte a gyülekezetet az üdvözülőkkel.” (ApCsel. 2, 42–47; Magyar Bibliatársulat kiadása)
Az imahét további, csíkszeredai programja
Kedden, január 18-án 18 órától a csíktaplocai római katolikus templomban Szatmári Szilárd református lelkész hirdeti az igét. Az istentiszteletek rendje a továbbiakban a következőképpen alakul: szerda, 18.00 óra, Millenniumi Templom, igehirdető Solymosi Alpár unitárius lelkész. Január 20., csütörtök 18.00 óra, unitárius templom, igehirdető Darvas Kozma József katolikus esperes. Január 21., péntek, 18.00 óra Szent Ágoston-templom, igehirdető Tóth Károly evangélikus lelkész. Január 22., szombat, 18.00 óra, evangélikus templom, igehirdető Táncos Levente katolikus káplán.
Rendszeres látogatója lett a medve a csíkszeredához tartozó Szécsenynek: kevesebb mint 24 óra alatt harmadszor tűnt fel ugyanott.
Új emlékjellel gyarapodott pünkösdhétfőn a nyergestetői kopjafaerdő, a szabadságharc egyik utolsó ütközetének helyszíne. Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök a kopjafaavatást követően a székely hősök emlékművénél is fejet hajtott.
Három gépjármű balesetezett Csíkrákoson hétfőn, három személyt kórházba kellett szállítani – tájékoztat a Hargita megyei tűzoltóság sajtóosztálya.
Ezrek zarándokoltak idén is a Gyimesekbe, ahol imával és mély lelki tartalommal ünnepelték pünkösdvasárnapot a kontumáci templom melletti szabadtéri oltárnál bemutatott szentmisén.
A csíksomlyói nyeregbe sokan nemcsak imával, hanem kisszékkel is érkeztek. A búcsúra zarándoklók között egyre többen választják a kényelmesebb megoldást, összeállításunkban megtekintheti, milyen ülőalkalmatosságokat hoztak a Csíksomlyóra látogatók.
Naptári szempontból igencsak kitolódott az idei pünkösd, de ez még így, ebben az időszakban is szokatlan: 30 Celsius-fok volt szombaton a legmagasabb hőmérsékleti érték Csíkszeredában.
Nem az a medvebocs tévedt a csíkszeredai Kalász lakótelepre, amelyiket a nyeregből elhajtottak, de az biztos, hogy ezt most már nem fogják mással összetéveszteni – részletek a tegnap éjjeli „medvevadászatról”.
Medve jelenlétéről küldött Ro-Alert figyelmeztető üzenetet a csíkszeredaiaknak a Hargita megyei katasztrófavédelem. A vadállat az emberektől való félelmében egy fára menekült, ahonnan csak később, elkábítva tudták lehozni.
Korán keltünk és annyi időt töltöttünk Csíksomlyón, amennyit csak tudtunk – beszélhetik egymás közt a zarándokok, megosztva a szombati élményeket. De mondhatják fotóriportereink is, akik egy kicsit másfajta szolgálatot, sajtószolgálatot teljesítettek.
Noha rendszerint eső, sőt gyakran zápor zavarja – illetve ha úgy tetszik, áldja – meg a zarándokokat a pünkösdi búcsú idején a csíksomlyói nyeregben, 2025-ben szó sem volt hűsítő csapadékról.
szóljon hozzá!